Ami kimaradt az országos kiadványból ! A kis káposztalégy kárositása repcében: Farkas István tagtársunk cikke.
A kis káposztalégy (Delia radicum) károsítása repcében,
Vas megyei tapasztalatok
A téma különösen aktuális az idei kifejezetten csapadékos év következtében. Az elmúlt 14 év éves csapadékmennyiségeinek átlaga Szombathelyen 564,7 mm volt, amihez képest idén szeptember 22-ig összesen 739 mm csapadék esett. Ez már most majdnem eléri a 2010-es év 749 mm-es éves csapadékmennyiségét, amikor is ősszel már a kis káposztalégy jelentős fertőzöttségét tapasztaltuk a táblákon. Tavaszra kifagyás, visszamaradott, vontatott, rendellenes fejlődés, tőszám-csökkenés jelezte a kártevőt.
Megyénkben 10 éve találkoztunk először nagy számban a kártevő lárváival őszi káposztarepce gyökerein. Mára elmondhatjuk, hogy a kis káposztalégy a repcének is veszélyes kártevőjévé vált, amire külön oda kell figyelnünk.
A kis káposztalégynek 3 nemzedéke van. A repcére gyakorlati szempontból kifejezzen veszélyes 3. nemzedék imágói már a repce szikleveles állapotától kezdődően csapdázhatóak a táblán. Meleg október esetén még tömegesen röpülhetnek a sárga vizes tálakba. Az elhúzódó rajzás jelentősen befolyásolja a védekezések hatékonyságát is.
A tojásrakás korán, már a repce csírázása után megindulhat. A petéket a közvetlenül a gyökérnyakhoz, vagy a mellette lévő talajrepedésekbe, talajszemcsék, rögök oldalára rakja. Egy nőstény 100-nál több petét is lerakhat. A kifejlett állapotban 8-9 mm-es nyüvek a gyökereket (1. kép), a gyökérnyaki részt és környékét sértik meg, majd be is furakodhatnak a gyökérbe (2. kép). A sebek, sérülések elősegítik a fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam) megtelepedését is.
A nyüvek teljes fejlettségüket hőmérsékleti viszonyok függvényében 20-30 nap alatt érik el, majd a talajban, részben a gyökerekkel közvetlenül érintkezve 5-10 cm mélyen bábozódnak (3. kép).
A kártételt sok esetben az ősz folyamán nem is észleljük. Árulkodó jel lehet, ha a növények nem akarnak növekedni, színük halványul, sok esetben kékes, vöröses árnyalatúak.
Tavasszal, a szárbaindulás fenológiai állapota után a kisebb, fejlődésben visszamaradt, esetenként megdőlt növények viszonylag könnyen kihúzhatóak. A kártételt fokozhatja a tavaszi első nemzedék áprilistól induló rajzása és tojásrakása utáni további lárvakártétel (4. kép).
Az elmúlt évek felvételezéseinek adatait és tapasztalatait összegyűjtve a fertőzés mértékét és gyakoriságát a következők befolyásolják:
– a korábban elvetett repcetáblákon jelentősebb a kártétel
– táblán belül is a táblaszélek, dűlők fertőzöttebbek
– előző évi repcetábla a szomszédságban szintén növeli a kártételt
– repce árvakelések fennhagyása szeptemberig – az imágó mobilitása nagy, akár több kilométert is repülhetnek
– őszi okszerű tápanyag utánpótlás hiánya
Védekezés:
Figyelembe véve az eddigieket, megelőzéssel jelentősen csökkenthető a kártétel (a vetésidő megválasztásával, gyors kezdeti fejlődésű hibridek/fajták vetésével, tarlóápolással, a betakarított területek árvakelésű repcéinek talajba forgatásával, gyors egyöntetű kezdeti fejlődést biztosító aprómorzsás szerkezetű talajjal, tápanyag utánpótlással). Ha mindezek ellenére a kihelyezett vizes sárga tálaink, vagy a sárga rapacsos lapok jelentős számban fogják a kis káposztalégy imágókat, érdemes elgondolkodni a kémia védekezésen.
A kis káposztalégy elleni védelemre ma Magyarországon repcében nincsen engedélyezett készítmény. Viszont a vele egyidejűleg fellépő más károsítók elleni kezelésre széles palettából választhatunk (https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso.aspx.).
A neonikotinoid típusú csávázószerek felhasználásának korlátozásával a kis káposztalégy ellen is részleges hatással bíró készítményekről kellett lemondani a termelőknek.
Az őszi állománypermetezésre használt készítmények (nagy repcebolha, egyéb földibolhák és a repcedarázs ellen) tapasztalataink alapján a kis káposztalégy imágókat is gyéríti.
Az elhúzódó rajzás, peterakás és lárvakelés miatt azonban akkor is csak részleges hatékonyság érhető el, ha hosszabb hatástartamú készítményeket választunk (Saját vizsgálatok alapján kétszeri kezeléssel is csak 73%-os volt a maximális hatékonyság).
Bár a kis káposztalégy valószínűleg országos szinten a táblák nagy részén előfordulhat, komoly kártétele elsősorban a repcét nagy területen termesztő térségekben várható.
Farkas István
Vas Megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
1. kép Ősz végi felvételezés (november eleje)
Fotó: Farkas I.
2. kép A nyüvek „munka” közben
Fotó: Farkas I.
3. kép Bábok a gyökérhez tapadva, illetve közvetlen közeléből gyűjtve
Fotó: Farkas I.
4. kép Tavaszi felvételezés (május közepe)
Fotó: Farkas I.
