Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
1112 Budapest, Budaörsi út 141-145.
JEGYZŐKÖNYV
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara küldött közgyűlésÉRŐL
Készült: 2015. április 21-én
Kezdés: 10.00-óra
Helyszín: Kecskemét-Törekvés falu, Kujáni Tanya
Jelen vannak: mellékelt jelenléti ív szerint
Napirendi pontok: mellékelt meghívó szerint
09.30-kor Dr. Tarcali Gábor elnök megnyitja a küldött közgyűlést. Megállapítja, hogy a megjelent küldöttek száma (20 fő) nem elegendő a határozatképességhez, a küldött közgyűlés határozatképtelen, mivel a jelen lévő küldöttek száma nem éri el az 50 % + 1 főt, vagyis 51-et. Ezért 2015.04.21-én 10.00-órára a hivatalos meghívóban kiküldöttek szerint ismételten összehívja a küldött közgyűlést, ahol létszámra való tekintet nélkül a küldött közgyűlés határozatképes.
10.00-órakor Dr. Tarcali Gábor elnök megnyitja az ismételt küldött közgyűlést. Üdvözli a megjelent kollégákat. Megállapítja, hogy 34 fő van jelen, és a küldött közgyűlés létszámra való tekintet nélkül határozatképes. A küldött közgyűlés az előzetesen kiküldött napirendi pontok szerint kerül tárgyalásra.
A kiküldött meghívó szerint javaslatot tesz a küldött közgyűlés napirendi pontjaira. Felolvassa a napirendeket. Szavazásra bocsájtja a napirendet. Kéri azok szavazatát, akik a napirendet elfogadják. Az napirendet a küldött közgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta.
I./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldöttek 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadták 2015. április 21-i küldött közgyűlés napirendi pontjait.
1. napirendi pont: A küldött közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása. Szavazatszedő Bizottság megválasztása.
Dr. Tarcali Gábor:
A levezető elnöki feladat ellátására magára tesz javaslatot. A küldött közgyűlés egyhangú szavazással támogatta, hogy Dr. Tarcali Gábor legyen az ülés levezető elnöke.
A jegyzőkönyv vezetésére felkéri Olszewszki Ildikót, amelyet a küldöttek egyhangúlag elfogadtak.
Közben megérkezett Bartusek Mihály, így e pillanattól 35 szavazattal rendelkező küldött van jelen.
A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Dr. Vályi Istvánt és Kárpátiné Dr. Győrffy Katalint, akik vállalták a feladatot. A jegyzőkönyv hitelesítők személyét a küldöttek egyhangúlag elfogadták.
Elmondja, hogy az előző küldött közgyűlésen az EFB elnöke és egy tagja lemondott. Ezért kellett mára összehívni a rendkívüli küldött közgyűlést, 45 napon belül a március 11-i küldött közgyűlés után, a lemondott tisztségviselők helyére új tisztségviselők megválasztására. A március 11-i küldött közgyűlésen megválasztásra került a Jelölő Bizottság, aki javaslatot fog tenni a jelöltek személyére. Feladatunk még a Szavazatszedő Bizottság megválasztása, aki a szavazást le fogja bonyolítani, a szavazatokat összeszámolja, a szavazás végeredményét kihirdeti, és a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet felveszi.
Javaslatot tesz a Szavazatszedő Bizottság tagjaira. Cserényi József, mint a bizottság elnöke, Fehér Attila tag és Huszár Lukács tag. Kérdezi a javasolt személyeket, hogy vállalják-e a Szavazatszedő Bizottság tagjának és elnökének történő jelölésüket. Mindannyian igennel válaszoltak. Kérdezi a küldötteket, hogy van-e más javaslat a bizottság összetételére. Nem volt. Szavazásra bocsájtja a Szavazatszedő Bizottság tagjaira vonatkozó javaslatot. Kéri a küldöttek szavazatát. A Szavazatszedő Bizottság összetételére vonatkozó javaslatot a küldött közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta. E szerint a Szavazatszedő Bizottság összetétele: Cserényi József elnök, Fehér Attila tag, Huszár Lukács tag.
Felkérte a Szavazatszedő Bizottságot, hogy a szavazást, amelynek a szükséges előkészületei megtörténtek a jelölési folyamat eredményeinek ismertetése után bonyolítsák le, illetve a bizottság elnökét megkérte, hogy a szavazás menetéről tájékoztassa a küldötteket.
Levezető elnök az első napirendi pontot lezárja.
II./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldött közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta, hogy a levezető elnök Dr. Tarcali Gábor.
III./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldött közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta, hogy a jegyzőkönyvvezető Olszewszki Ildikó legyen.
IV./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldött közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta, hogy a jegyzőkönyv hitelesítők Dr. Vályi István és Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin legyenek.
V./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldött közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta a Szavazatszedő Bizottság összetételét: Cserényi József elnök, Fehér Attila tag, Huszár Lukács tag.
2. Napirendi pont: A Jelölő Bizottság beszámolója.
Dr. Tarcali Gábor:
A Jelölő Bizottság elkezdte munkáját a március 11-i küldött közgyűlés után, és jelölteket állít a mai választásra. Felkéri a Jelölő Bizottság elnökét Kutasiné Sárvári Erikát tájékoztatójára, és a jelölés megtételére.
Kutasiné Sárvári Erika :
A Jelölő Bizottság elvégezte munkáját. 2 jelöltet javasol a küldött közgyűlésnek a választásra, miután a megyéket végig kérdezték. Az EFB elnöki tisztségére a Jelölő Bizottság Gáll Józsefet jelöli, akit mindannyian ismerünk, az NMNK Heves Megyei Területi szervezetének titkára. Megkéri rövid bemutatkozásra.
Gáll József:
45 éve növényvédős. Ha engedi ereje, energiája még szeretné egy darabig csinálni mind szakmai munkáját, mind kamarai munkáját. Dolgozott termelésben, szakigazgatásban, oktatásban. Gyakorlatilag kutató nem volt még. Minden szegmensét végigjárta a növényvédelemnek. Köszöni szépen a bizalmat. Ha megválasztásra kerül megpróbálja a lehető legjobban csinálni ezt a területet. Nem könnyű, de reméli, hogy első beszámolója az lesz, hogy a bizottságnak nem volt munkája.
Kutasiné Sárvári Erika :
A jelölő Bizottság EFB tagnak jelöli Kosztekné Hirkó Zsuzsannát, az NMNK Borsod Abaúj Zemplén Megyei Területi Szervezete titkárát. Megkéri rövid bemutatkozásra.
Kosztekné Hirkó Zsuzsanna:
2011-től növényorvos. Előtte integrátor cégnél dolgozott. Jelenleg egy 1000 ha-os gazdaságban növénytermesztő, növényvédős. Családi gazdaságukban is dolgozik 150 ha-on Felsőzsolcán. Két nagy fia és egy lánya van, akik közreműködnek a családi gazdaság munkájában. Szántóföldi növénytermesztést, illetve szolgáltatást végeznek. Köszöni a bizalmat.
Kutasiné Sárvári Erika :
Az elérhető és megkérdezett megyék vezetői egyetértettek a jelölésekkel. Más javaslat nem volt. Egy ellenvetés volt. Vas megye azt a kifogást tette, hogy az Alföld és a dunántúli megyék közötti egyensúly megbomlik, mivel mindkét jelölt a Dunától keletre eső megyékből van. Jelöltet azonban nem javasoltak. Alapszabályban erre vonatkozóan nem találtak semmiféle utalást. A Jelölő Bizottság úgy gondolta, hogy e két jelöltet állítja szabályosan, az alapszabálynak megfelelve. Amennyiben valakinek további jelöltje van, várják a jelölést.
Dr. Tarcali Gábor:
Köszöni szépen a beszámolót. Köszöni a Jelölő Bizottság munkáját. A jelölő Bizottság a két jelöltet ajánlási jegyzékben rögzítette, és hivatalosan eljuttatta a Kamarának. Megkérdezi a két jelöltet, hogy elvállalják-e a jelölést. Először Gáll Józsefet éri, hogy nyilatkozzon, hogy vállalja-e a jelölést az Etikai- és Fegyelmi Bizottság elnöki tisztségre.
Gáll József:
Igen, vállalja a jelölést.
Dr. Tarcali Gábor:
Kosztekné Hirkó Zsuzsannát kérdezi, hogy vállalja-e a jelölést az Etikai- és Fegyelmi Bizottság tagságra.
Kosztekné Hirkó Zsuzsanna:
Igen, vállalja.
Dr. Tarcali Gábor:
Megkérdezi a küldötteket, hogy van-e további jelölt a tisztségekre. Lehetőség még van további személyek jelölésére.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a vonatkozó törvény 36. § 2. bekezdése szerint a kamarai szerv tagja ugyanarra a tisztségre csak egy jelöltet állíthat. Kérdezi ismételten a küldötteket, hogy van-e további jelölés. Megállapítja, hogy nincs további jelölés. A jelölési folyamatot lezárja, a küldöttek szavazatát kéri a jelöltekről, hogy felkerülhetnek-e a szavazólapra. Elmondja, hogy a jelölt felkerülése a szavazólapra a törvény értelmében akkor lehetséges, ha a jelen lévő választásra jogosultak legalább 10 %-ának támogatását megkapja. Induláskor 34-en voltak a küldöttek, közben még érkezett egy ember, így 35 szavazásra jogosult küldött van jelen. 4 ember támogatása már elég ahhoz, hogy a jelölt felkerüljön a szavazólapra.
Levezető elnökként javasolja a küldött közgyűlésnek a Jelölő Bizottság ajánlására, a jelölt szóban tett nyilatkozata alapján, hogy Gáll Józsefet az EFB elnöki tisztségre jelölve a szavazólapra vegye fel. Erről határozni kell. Kéri azok szavazatát, akik egyetértenek azzal, hogy Gáll József EFB elnök jelölt felkerüljön a szavazólapra.
Megállapítja, hogy a látható többség támogatja Gáll József szavazólapra kerülését. A küldött közgyűlés Gáll József EFB elnök jelöltet 35 fő támogatásával ellenszavazat és tartózkodás nélkül felvette a szavazólapra.
Javaslatot tesz a küldött Kközgyűlésnek a Jelölő Bizottság ajánlására, a jelölt szóban tett nyilatkozata alapján, hogy Kosztekné Hirkó Zsuzsannát az EFB tag tisztségre jelölve a szavazólapra vegye fel. Szavazásra kéri a Küldött Közgyűlést. Kéri azon küldöttek szavazatát, akik egyetértenek a javaslattal.
Látható többség támogatja a jelölt szavazólapra kerülését. Kosztekné Hirkó Zsuzsanna 35 küldött támogatásával ellenszavazat és tartózkodás nélkül felkerül a szavazólapra. Levezető elnök a második napirendi pontot a jelölt állításról lezárja.
VI./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldött közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta, hogy Gáll József Etikai- és Fegyelmi Bizottság elnök jelölt felkerüljön a szavazólapra.
VII./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldött közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta, hogy Kosztekné Hirkó Zsuzsanna Etikai- és Fegyelmi Bizottság tag jelölt felkerüljön a szavazólapra.
3. Napirendi pont: Etikai- és Fegyelmi Bizottság elnök és tag választása.
Dr. Tarcali Gábor:
Az első napirendi pontban megválasztásra került a Szavazatszedő Bizottság. Megkéri Cserényi József bizottság elnököt, ismertesse a szavazás pontos menetét, készítsék el a szavazólapokat, és bonyolítsák le a szavazást. Átadja a szót Cserényi József Szavazatszedő Bizottság elnöknek.
Cserényi József:
Röviden tájékoztatja a küldötteket. A választás titkosan fog történni a jelöltekre leadott szavazatokkal. Megválasztottnak az a jelölt minősül, aki a jelen lévő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapja, és a leadott érvényes szavazatok legalább 20 %-át megszerezte. A Szavazatszedő Bizottság a szavazás menetéről és a titkos szavazás végeredményéről jegyzőkönyvet készít. Elkészítik a szavazólapokat. Kiosztják azokat. Az asztalon kihelyezett urnába kell leadni a szavazatot. Ezt követően a bizottság elvonul a szavazatokat megszámolni. A szavazólapon a jelöltek neve mellett rublikák vannak. Jól látható „x” jellel vagy „+” jellel kell bejelölni a jelölt neve mellett az igen vagy nem szavazatot. Bizottsági tag társaival kiosztják a szavazólapokat a szavazásra jogosult küldötteknek.
Dr. Tarcali Gábor:
A szavazás idejére 10.20-kor szünetet rendel el. 10.25-kor a Szavazatszedő Bizottság a szavazóurnát lezárta és visszavonult a szavazatokat megszámolni.
Szünet.
10.49-perckor a Szavazatszedő Bizottság jelezte, hogy elvégezte munkáját. Levezető elnök bejelentette, hogy az ülés folytatódik, és átadta a szót a Szavazatszedő Bizottság elnökének.
Cserényi József:
Ismerteti a szavazás eredményét. 34 szavazat került leadásra, ebből érvényes volt 34. Érvénytelen szavazat nem volt. Az eredmény a következő.
Etikai- és Fegyelmi Bizottság elnök Gáll József 34 igen szavazattal ellenszavazat nélkül, 100 %-os támogatottsággal. Taps a küldöttközgyűlés részéről.
Etikai- és Fegyelmi Bizottság taggá választotta a küldött közgyűlés Kosztekné Hirkó Zsuzsannát 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 100 %-os támogatottsággal.
Gratulál a megválasztottaknak.
Dr. Tarcali Gábor:
Megkapta a Szavazatszedő Bizottság jegyzőkönyvét a titkos szavazásról. Gratulál a kamara vezetése nevében a megválasztottaknak.
Határozatban kell rögzíteni a szavazás végeredményét, de erről természetesen külön szavazni nem kell, hiszen a szavazás végeredménye a döntés. A napirendet lezárja.
VIII./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldött közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat és nélkül, 100 %-os támogatottsággal Gáll Józsefet megválasztotta az Etikai- és Fegyelmi Bizottság elnökének.
IX./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldött közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat és nélkül, 100 %-os támogatottsággal Kosztekné Hirkó Zsuzsannát megválasztotta az Etikai- és Fegyelmi Bizottság tagjának.
4. Napirendi pont: Kamarai szabályzatok módosítása, egyéb szabályzatok.
Dr. Tarcali Gábor:
Alapszabály módosítás, SZMSZ, Kitüntetési Szabályzat módosítás. Gazdálkodási szabályzat. Dr. Almási György ügyvéd előkészítette a módosítási javaslatokat. Egy bizottságban a múlt héten egyeztettünk a szabályzatok módosításáról. Ezeket kiküldtük a küldötteknek. Ügyvéd úr még nincs jelen, de ezen módosításokat nélküle is tudjuk tárgyalni. A gazdálkodással kapcsolatos szabályzat tárgyalásához lesz fontos jelenléte, de akkorra várhatóan megérkezik.
A napirend tárgyalásának megkezdése előtt elmondja, hogy Szalkai Gábor FM főosztályvezető-helyettesnek is küldött meghívót a mai küldött közgyűlésre, aki általában el is jön, de külföldi tartózkodásai miatt a mai napon nem tud jelen lenni. Köszönti a Küldött Közgyűlés résztvevőit. Nem tud most a március 11-én tőle elhangzottakhoz viszonyítva új információkat mondani. A jogszabályok készítése folyamatban van. Jordán Lászlót is meghívta, de ő sem tudott ma eljönni. Nagyon bizonytalan a helyzet náluk, senki nem tudja, hogy mi lesz. A legjobb verziótól a legrosszabb változatig bármi bekövetkezhet. A növényvédelmi hatóság helyzete szinte válságosnak nevezhető a bekövetkezett változások után. Egy 60 éves munka lehet, hogy egyszerűen elvész. Folyamatosan elemezni fogjuk a helyzetet, és véleményünket jelezni fogjuk a Miniszterelnökség illetékes államtitkárának.
A szabályzatok módosítására visszatérve először az alapszabály módosítására tett javaslatokat ismerteti. Március 11-én sok téma felvetődött. Ügyvédünk úgy gondolja, hogy az alapszabályunkban, az SzMSz-ben és a kamarát létesítő törvényben nagyon sok az átfedés, és ő jogász szemmel ezeket fölöslegesnek tartja. Beszéltünk ezekről a kérdésekről. Azt gondoltuk most nem megyünk bele ezek tárgyalásába, hanem folyamatosan fogunk ezen dolgozni, és ha konkrétumok lesznek, akkor tárgyalunk. Csak azokat a változtatásokat tesszük meg most, amelyek feltétlenül szükségesek. Az nem baj, ha egy dolog több helyen is le van írva. Attól még az alapszabályunk törvényes. Megfelelően szabályozza a kamara működését. Most csak a konkrétan felmerült módosítási javaslatok tárgyalására teszünk javaslatot.
Az egyik konkrét módosítási javaslat a bizottságok beszámolási kötelezettségével kapcsolatos téma. Noha a bizottságok minden évben beszámolnak az éves küldött közgyűlésen, ennek ténye nincs pontosan leszabályozva minden bizottság esetében az alapszabályban sem az országos szervezetnél, sem a megyei szervezeteknél. Ennek módosítására kértünk javaslatot ügyvédünktől.
A bizottságok beszámolási kötelezettségére vonatkozó módosítási javaslat a következők szerint fogalmazódik meg. Az alapszabály 10. pontja kiegészül. A bizottságok határozatképessége, szavazása cím kiegészül, és a módosítás szerint így hangzik: A bizottságok határozatképessége, szavazása, beszámolási kötelezettsége.
A 10. pont eddigi két bekezdése egy harmadik bekezdéssel kiegészül a javaslat szerint. Az új pont: „A bizottságok előző évi tevékenységükről kötelesek az éves költségvetés elfogadása céljából összehívott Küldött Közgyűlésnek beszámolni, a beszámoló írásbeli anyagát az elnökségnek átadni.” Volt olyan bizottság, amely nem akarta a beszámolóját az elnökségnek átadni, mert azt mondták, hogy ők nem tartoznak az elnökségnek beszámolóval, miközben az elnökség nem beszámolót kért tőlük, csak együttműködést. Annak érdekében, hogy az együttműködés biztosított legyen, ilyen módon szabályoznánk ezt a kérdést. Nem írnánk minden egyes bizottsághoz oda, hanem a bizottságok általános működésével kapcsolatos részben szerepelne a beszámolási kötelezettség. Kéri a küldöttek észrevételeit.
Dr. Vályi István:
Egy rövid módosító javaslata van. Szerinte fölösleges beszámolni azt, hogy a költségvetés elfogadásáról döntő közgyűlésen. Elég annyit, hogy csak a küldött közgyűlésen.
Dr. Tarcali Gábor:
Azért tette e javaslatot ügyvédünk, mert több küldött közgyűlés is lehet, és mindig az első az, amelyiken a költségvetés elfogadásáról döntünk. Egyébként jogos az észrevétel.
Dr. Vályi István.
Szerinte felesleges a költségvetéshez kötni, mert nem függ össze vele. Az éves közgyűlés előírt, meg kell tartani, ehhez kell kötni.
Gáll József:
Nincs benne, hogy a beszámolót mikor kell átadni. De a közgyűlés után. Előre nem követelhető meg. Egyébként meg a jegyzőkönyvhöz úgyis oda kell adni.
Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin:
Maradjon a küldött közgyűlés. Mert mi van akkor, ha valamiért kétszer kell összehívni. Beszámoló küldött közgyűlést kellene írni.
Dr. Tarcali Gábor:
Így jó lenne, hogy a bizottságok az előző évi tevékenységükről kötelesek az éves beszámoló közgyűlésnek beszámolni.
Antal Zoltán:
Igazából arról szól, hogy azon a közgyűlésen, ahol az éves beszámolóról döntenek. Igazából a helyén van szerinte a dolog.
Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin:
Az alaptörvények arról szólnak, hogy van egy beszámoló közgyűlés. A beszámoló közgyűlésen be kell számolni minden esetben az elnökségnek, és a bizottságoknak. A költségvetés az egy teljesen más szisztéma. Ezért javasolja azt, hogy beszámoló közgyűlés legyen írva.
Dr. Tarcali Gábor:
Az éves beszámoló küldött közgyűlésnek beszámolni. A beszámoló írásbeli anyagát az elnökségnek átadni. Ez a módosított javaslat: „A bizottságok az előző évi tevékenységükről kötelesek az éves beszámoló küldött közgyűlésnek beszámolni. A beszámoló írásbeli anyagát az elnökségnek átadni.” Egyértelmű mindenki számára így a javaslat?
Gáll József:
Kihagyná azt, hogy az elnökségnek átadni.
Herczeg Pál.
Ez a megyei közgyűlésekre is vonatkozna?
Dr. Tarcali Gábor:
Ez a módosítási javaslat most csak az országosra vonatkozik. de természetesen a megyei közgyűlésekre is ugyanígy kell, hogy érvényes legyen, és a területi szervezeteknél is be kell ezt írni az alapszabályba. Ez egy következő módosítási javaslat lesz.
Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin:
Az SzMSz úgy rendelkezik, hogy a nagyelnökség feladata a küldött közgyűlés előkészítése, anyagainak elfogadása és küldött közgyűlés elé terjesztése, tehát ebből egyértelműen következik, hogy a nagyelnökségnek a beszámolót oda kell adni.
Dr. Tarcali Gábor:
Tehát e szerint akkor a második mondat fölösleges. Ha úgy gondoljátok, hogy ne szerepeljen benne ez a mondat, akkor kihagyhatjuk.
Közben megérkezett Dr. Almási György ügyvéd. Levezető elnök üdvözli, és tájékoztatja az eddig tárgyaltakról. Elmondja, hogy pillanatnyilag a szövegezésen folyik a vita, ismerteti az eddigi észrevételeket.
Dr. Almási György:
Természetesen nem kőbe vésett dolog, ami le van írva. A cél annyi volt, hogy valamiféle automatizmus legyen a beszámoló kötelezettségben. Nem pedig időről-időre dönteni erről. Fontos, hogy egyértelmű legyen, mikor kell beszámolni. Akár dátumhoz is lehet kötni, hogy mikor kell beszámolni. Ismeretei szerint egy fix közgyűlés van a kamara életében, ahol a költségvetésről is döntenek, ezért kötötte ehhez. Lehet máshoz is kötni természetesen. Csak legyen automatizmus. Ne úgy legyen, hogy évente egyszer beszámol. De a kérdés az, hogy mikor. Egy konkrét eseményt oda kell írni, ami automatikussá teszi.
Dr. Tarcali Gábor:
Félreértés ne essék. Ez kell bele. csak azon folyt a vita, hogy hogyan fogalmazzuk meg az éves első közgyűlést, amelyen be kell számolni.
Dr. Almási Gyögy:
Azt is lehet írni, hogy tárgyévet követő március 31-ig megtartjuk azt a közgyűlést, ahol az összes beszámoló elhangzik.
Dr. Tarcali Gábor:
Vagy a tárgyévet követő első küldött közgyűlésnek beszámolni. Ez általában az éves beszámoló és a költségvetés elfogadásáról szól. Ez mindig így van. Ez biztosítaná az automatizmust is. Döntsük el, hogy beszámoló közgyűlésnek nevezzük vagy a tárgyévet követő első közgyűlésnek.
Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin:
A Ptk. szabályozza, hogy május 31-ig meg kell tartani a beszámoló közgyűlést.
Dr. Kiss László:
Az a legjobb, hogy beszámoló közgyűlés.
Dr. Almási György:
Jobbnak tartaná, ha az első küldött közgyűlést írnánk, vagy valami határidőt. Attól tart, hogy az, hogy beszámoló közgyűlés nincs sehol a fogalmakban, nincs jogi tartalma.
Huszár Lukács:
Így, ahogy meg van fogalmazva a kivetítőn egyértelmű. Változtatás nélkül kellene elfogadni.
Dr. Tarcali Gábor:
Maradjon-e benne a második rész, hogy a beszámoló írásbeli anyagát köteles átadni.
Gáll József:
A megyéknél sem csinálják azt, hogy előre átadják a beszámolót, mert nem köteles. Ha akarja, átadja előre.
Dr. Almási György:
Nem az elnökség kötelezi, hanem az alapszabály. Ha vita van mondjuk 2 év múlva, hogy valami felmerül, akkor probléma lehet. Legyen akkor úgy, hogy a küldött közgyűlésről készülő jegyzőkönyv mellékleteként csatolni kell a beszámolókat.
Huszár Lukács:
Azt javasolja, hogy az elnökség szót vegyük ki, és a jegyzőkönyv írásbeli mellékleteként legyen.
Dr. Tarcali Gábor:
A beszámoló írásbeli anyagát a küldött közgyűlés jegyzőkönyvének mellékleteként csatolni. A beszámoló küldött közgyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A módosítási javaslat első részéről megfogalmazódott három féle vélemény. Ha három féle verzióban gondolkodunk akkor szavazunk. Amelyik a legtöbb szavazatot kapja, az lesz az alapszabály módosítás, ha úgy gondoljátok, hogy kitartotok a három verzió mellett. Az egyik az eredeti javaslat, a másik az éves beszámoló céljából összehívott küldött közgyűlésnek beszámolni, pontosabban az éves beszámoló küldött közgyűlésnek beszámolni, a harmadik a tárgy évet követő első küldött közgyűlésnek beszámolni. Melyik az amelyiket tartjátok továbbra is? Az eredeti verziót tartjuk egy javaslatként. A másik kettőből melyikre szavazzunk? Az éves beszámoló küldött közgyűlésnek beszámolni. Erre az álláspontra helyezkedett a küldött közgyűlés. Így két javaslat kerül megszavazásra, az eredeti, illetve módosítóként az előbb elhangzott. Szavazni fogunk. Először a módosított javaslat kerül megszavazásra, utána az eredeti javaslat.
Dr. Almási György:
Az a kérése, hogy tegyünk már valami automatizmust mellé.
Dr. Tarcali Gábor:
Lehet egy olyan javaslat, hogy az elnökség éves beszámolója céljából összehívott küldött közgyűlésnek beszámolni legkésőbb május 15-ig? Lehet ez a módosítási javaslat? Még egyszer megismétli a javaslatot, és az a kérése, ha lehet csak egy javaslatról szavazzunk, ha van konszenzus. A javaslat így szól: a bizottságok előző évi tevékenységükről kötelesek az elnökség éves beszámolója céljából összehívott küldött közgyűlésnek beszámolni legkésőbb május 15-ig, a beszámoló írásbeli anyaga a küldött közgyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
Dr. Almási György:
A hangsúly oda kerüljön, hogy május 15-ig kell ezt a küldött közgyűlést összehívni.
Dr. Tarcali Gábor:
A bizottságok beszámolási kötelezettségéről a vitát lezárja, és a módosítási javaslatokról szavazásra kéri a küldötteket.
Az alapszabály 10. pontja címének: A bizottságok határozatképessége, szavazása módosítását indítványozza a következők szerin: A bizottságok határozatképessége, szavazása, beszámolási kötelezettsége”. Kéri a küldöttek szavazatát. A küldöttek az előterjesztést egyhangúlag 34 igen szavazattal támogatták. Ellenszavazat és tartózkodás nem volt.
Aki egyetért azon módosító javaslattal, hogy a bizottságok előző évi tevékenységükről kötelesek az elnökség éves beszámolója céljából összehívott küldött közgyűlésnek beszámolni legkésőbb május 15-ig, a beszámoló írásbeli anyaga a küldött közgyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. kéri annak szavazatát.
A küldöttek az előterjesztést egyhangúlag 34 igen szavazattal támogatták. Ellenszavazat és tartózkodás nem volt.
A szavazás eredménye szerint az alapszabály 10-es pontjának címe változik, és a 10-es pont harmadik bekezdéssel kiegészülve a fentiek szerint módosul: „A bizottságok előző évi tevékenységükről kötelesek az elnökség éves beszámolója céljából összehívott küldött közgyűlésnek beszámolni legkésőbb május 15-ig, a beszámoló írásbeli anyaga a küldött közgyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.”
Következő módosítási javaslat ugyancsak a bizottságokkal kapcsolatban a 13-as pont módosítása. Van négy állandó bizottságunk. Mivel az élelmiszerbiztonság szó és téma annyira hangsúlyos ma, azt gondoltuk, hogy a szakbizottságunk nevét célszerű lenne kiegészíteni. Az a javaslat, hogy a Növény- és Környezetbiztonsági bizottságunk nevét egészítsük ki e szóval. Ha egyetértetek ezzel, akkor a bizottság neve így hangzana: Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság. Az alapszabály ez irányú módosítását javasolja. A bizottság nevét szabályzatainkban természetesen minden helyen e szerint kell majd módosítani.
Aki egyetért a módosítási javaslattal, kéri annak szavazatát.
A küldöttek a módosítást 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták. A bizottság új neve Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság. Ezzel követjük korunk követelményeit is.
X./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldöttek 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadták, hogy az alapszabály II. fejezet A. rész 10. pontjának címe módosul a következők szerin: „A bizottságok határozatképessége, szavazása, beszámolási kötelezettsége”.
XI./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldöttek 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadták a bizottságok beszámolási kötelezettségére vonatkozó alapszabály módosítási javaslatot, amely szerint: „A bizottságok előző évi tevékenységükről kötelesek az elnökség éves beszámolója céljából összehívott küldött közgyűlésnek beszámolni legkésőbb május 15-ig, a beszámoló írásbeli anyaga a küldött közgyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.”
XII./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldöttek 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadták az alapszabály módosítási javaslatot, amely szerint a Növény- és Környezetbiztonsági Bizottság neve Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság-á változik.
Az országos szervezettel kapcsolatban ennyi módosítási javaslat volt. A további módosítási javaslatok a területi szervezetekkel kapcsolatosak. A bizottságokkal kapcsolatos módosítást értelem szerűen ott is meg kell tenni. Valamint a területi szervezetek illetékességi területével is kell foglalkoznunk. Átmehet-e más megye területére? A március 11-ei küldött közgyűlésen abban maradtunk, hogy csak oktatási témában tárgyaljuk e kérdést. Az oktatás témája az, ami miatt egyébként e kérdés felvetődött. Három megye részéről is érkezett panasz, hogy egyesek mennek a másik megyébe oktatni, és az illetékes megye nem is tud róla. Ezt zokon vette több megye, joggal. Ezt le kellene szabályoznunk, hogy az illetékes megye tudta és beleegyezése nélkül ne menjen át senki más megye területére oktatni. Nem kizárt, hogy átmehet, de ezt csak legálisan tehesse.
E gondolat szellemében készítette ügyvédünk azon javaslatát, ami az alapszabály B része 21. pontjának első két eredeti bekezdése után hármas, négyes és ötös bekezdésekben jelenítődne meg a következők szerint.
3. bekezdés: A területi szervezet csak illetékességi területén jogosult szakmai képzések szervetésére, vagy a szervezés érdekében bármely megállapodás megkötésére. Az illetékességi területet a szakmai képzés helye határozza meg.
4. bekezdés: A harmadik bekezdéstől eltérően a területi szervezet az illetékes területi szervezet előzetes hozzájárulásával jogosult a szakmai képzés vagy részképzés szervezésére más területi szervezet illetékességi területén. Az illetékes területi szervezet csak akkor tagadhatja meg az írásbeli hozzájárulás megadását, ha adott időpontban maga is szervez szakmai képzést.
5. bekezdés: A hozzájárulást írásban kell kérni az illetékes területi szervezet vezetőségétől. Azt a kérelem beérkezését követően nyolc napon belül érdemben el kell dönteni. A döntés elmaradása a hozzájárulás megadásának minősül. Ez a javaslat, ami arra is koncentrál, hogyan történhet oktatás más megyékben, ha történhet. Megnyitja a vitát.
Antal Zoltán:
A harmadik pont abszolút oké, ne partizánkodjon senki más megye területén. Nem korrekt megoldás. A negyedik pont viszont kilövi a hármast. Ne menjen oda csak ha vis major van. Ha az a megye ott van, ne jöjjön át más megye.
Dr. Kiss László:
Antal Zoltán kilőtte a mondanivalóját.
Kárpátiné Dr. Győrfi Katalin:
Ha valamilyen olyan speciális képzés van ami speciális szakértőt igényel, és ebből csinálnak egy kurzust több megyében, akkor ez azért mehessen.
Kutasiné Sárvári Erika:
Bács Kiskun megyéből a fejér megyei tagságot értesítették ki, hogy el kell végezni a továbbképzést. Az érintettek jelezték, hogy át szaladtak öt óra után, és hét óra körül már haza is értek a lepecsételt képzést igazoló dokumentummal. Kettő kérése van. Nem érti a fejér megyei lakosokat miért értesít ki Bács megye. Aztán, hogy nagyon rövid volt ez az oktatás. Aztán olyan is volt, aki egy év múlva az oktatás után olyan levelet kapott, hogy oktatásra kell mennie. Megijedt, hogy elveszíti az engedélyét, ezért ment.
Kujáni Lászlóné:
Ez azért nem így van. A probléma az, hogy vannak kereskedők akik átjárnak más megyékbe, és a felügyelő az oktatást az ő termelői körébe hirdeti. Solton volt egy ilyen képzés. Ez egy boltos és felügyelő összejátszás volt. A bács-kiskun megyei kamara nem adott ki ilyen jellegű értesítést.
Kutasiné Sárvári Erika:
A tanúsítvány az kamarai tanúsítvány volt. Szeretné, ha ez többé nem fordulna elő.
Dr. Tarcali Gábor:
Ezért is fontos, hogy szabályozott keretek közé tereljük e dolgot.
Gáll József:
Lényeges, hogy behatároljuk, mit értünk adott időpont alatt.
Dr. Almási György.
Direkt írt adott időpontot, mert az utolérhető. Akár hozzá lehetne írni, hogy az előzetes kérelemben megjelölt időpont plusz három hónap. Így belehetne határolni az időszakot. Így el lehet utasítani egy kérelmet, hogy én ezen időszakon belül szervezek tanfolyamot. Kell gondolni a gazdákra is.
Dr. Kiss László:
Két javaslata van. Az egyik a hármas pontnál. A területi szervezet csak a megyei illetékességi területén, tehát a megye szót tegyük bele. A másik, a négyes pontnál hagyjuk el az utolsó mondatot. Olyan erőszakos módon jön egyik, másik megye, hogy visszautasításukhoz mondjuk úgy, hogy agresszív módon kell reagálni. Nem tartom jónak, hogy más megye beavatkozzon adott megye ügyeibe.
Dr. Tarcali Gábor:
A területi szervezet lényegében a megyét jelenti. A hozzájárulást írásban kelljen adni. Az engedélyt ne a vezetőség, hanem a vezető adja meg. Lehet, hogy azonnal kell dönteni, és nincs mód vezetőséget összehívni. Az elnök fel van ruházva olyan jogkörrel, hogy dönthet egyedül. Furcsa lenne, ha nem tehetné.
Antal Zoltán:
Hagyjuk ki azt a részt, hogy az illetékes megye hozzájárulásával lehet.
Dr. Almási György:
Nem az a baj. Ha elindul mondjuk egy országot átfogó képzés, akkor mi van. És ez egy tanfolyam, nem lehet szétdarabolni.
Dr. Tarcali Gábor:
Azért fontos e kérdés, mert mi van akkor, ha egy megye nem akar képzést szervezni, de más megyétől megtagadja a hozzájárulást. Ezért lenne fontos ezt leszabályozni.
Dr. Almási György:
Ha nincs kibúvó, nincs kivétel a négyes pont tényleg nem kell. Csak továbbra is kérdés az olyan országos képzés, ami több megyét fog át. Azt a képzést nem lehet feldarabolni, mert a megye a saját területén maga akarja szervezni.
Dr. Tarcali Gábor:
Úgy egyszerűsítsük, hogy területi szervezet speciális országos szakmai képzések kivételével csak illetékességi területén jogosult szakmai képzések szervezésére. Csak a kamarai oktatásokat tudjuk leszabályozni. Cégek képzését nem tudjuk itt szabályozni.
Gáll József:
A cégek képzésére is rá kell tenni a kamara bélyegzőjét.
Dr. Tarcali Gábor:
Veszprém megyében történt idén, hogy budapesti cég szervezett ott tanfolyamot, és kamarai bélyegzővel volt hitelesítve. A hatóság ennek ellenére kiadta az igazolványt. Három konkrét hasonló eset volt idén. Ezekkel foglalkozni kell.
Dr. Almási Győrgy:
Ha kihúzzuk a második mondatot, akkor az ötödikre sincs szükség.
Dr. Tarcali Gábor:
Akkor legyen a javaslat a következő:
3-as bekezdés: A területi szervezet csak illetékességi területén jogosult szakmai képzések szervezésére, vagy a szervezés érdekében bármely megállapodás megkötésére. Az illetékességi területet a szakmai képzés helye határozza meg.
4. bekezdés: A harmadik bekezdéstől eltérően a területi szervezet csak az illetékes területi szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a szakmai képzés vagy részképzés szervezésére más területi szervezet illetékességi területén. Nincs a négyes bekezdésnek második mondata.
Nincs ötös bekezdés.
Így hangzik az eredeti javaslattal szembeni módosított javaslat. A vitát lezárja a kérdésben. Kéri azok szavazatát, akik támogatják a módosított javaslatot.
A küldöttek 34 igen szavazattal ellenszavazat nélkül három tartózkodás mellett megszavazták a javaslatot.
A döntés szerint így módosul az alapszabály 21. pontja:
3. bekezdés: A területi szervezet csak illetékességi területén jogosult szakmai képzések szervezésére, vagy a szervezés érdekében bármely megállapodás megkötésére. Az illetékességi területet a szakmai képzés helye határozza meg.
4. bekezdés: A harmadik bekezdéstől eltérően a területi szervezet csak az illetékes területi szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a szakmai képzés vagy részképzés szervezésére más területi szervezet illetékességi területén.
Megyünk tovább az alapszabály módosításban. Az országos szervezetnél történt módosításokat a bizottságokkal kapcsolatban a területi szervezeteknél is meg kell tennünk.
A 29. pont módosítását javasoljuk a területi szervezeteknél. Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság legyen a bizottság új neve.
Levezető elnök kéri azok szavazatát, akik egyetértenek a módosítási javaslattal. A küldöttek egyhangú 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták a javaslatot.
A 30. pontban a megyei szervezeteknél is ugyanúgy kellene meghatározni a bizottságok beszámolási kötelezettségét, mint ahogy az országos szervezetnél.
Módosítási javaslat: A bizottságok előző évi tevékenységükről kötelesek az elnökség éves beszámolója céljából összehívott közgyűlésnek beszámolni legkésőbb május 15-ig, a beszámoló írásbeli anyaga a közgyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
Kéri, a küldöttek szavazatát. A küldött közgyűlés 34 igen szavazattal egyhangú támogatással, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták a javaslatot.
Gál József:
Ha a bizottságokhoz általánosságban betettük a beszámolási kötelezettséget, akkor külön-külön a bizottságoktól ezt vegyük ki, hogy egységes legyen.
Dr. Almási György:
Ezt majd összhangba hozza.
Dr. Tarcali Gábor:
Szavaznunk kell egyben is az alapszabály módosításokról. Aki egyetért egészében az alapszabály módosításokkal azon 5 pont tekintetében, amikről külön-külön szavaztunk kérem azok szavazatát. A küldöttek egységes szerkezetben az alapszabály módosításokat 33 igen szavazattal egy tartózkodás mellett ellenszavazat nélkül elfogadták.
XIII./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldöttek 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadták az alapszabály II. fejezet B. része 21. pontjának módosítását, amely szerint a pont kiegészül 3. és 4. bekezdéssel a következő szöveg szerint. 3. bekezdés: A területi szervezet csak illetékességi területén jogosult szakmai képzések szervezésére, vagy a szervezés érdekében bármely megállapodás megkötésére. Az illetékességi területet a szakmai képzés helye határozza meg. 4. bekezdés: A harmadik bekezdéstől eltérően a területi szervezet csak az illetékes területi szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a szakmai képzés vagy részképzés szervezésére más területi szervezet illetékességi területén.
XIV./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldöttek 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadták, hogy módosulásával Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság a bizottság új neve.
XV./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldöttek 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadták a bizottságok beszámolási kötelezettségére vonatkozó alapszabály módosítási javaslatot, amely szerint az alapszabály II. fejezet B. része 30.A./ A bizottságok beszámolási kötelezettsége ponttal egészül ki a következő szöveggel: „A bizottságok előző évi tevékenységükről kötelesek az elnökség éves beszámolója céljából összehívott közgyűlésnek beszámolni legkésőbb május 15-ig, a beszámoló írásbeli anyaga a közgyűlés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.”
XVI./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldöttek 33 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül egy tartózkodással elfogadták az alapszabály módosításokat egységes szerkezetben.
Dr. Tarcali Gábor:
Kitüntetési szabályzat módosítás.
Egy pontban érkezett javaslat módosításra arra vonatkozóan, hogy egy megye egy évben csak egy előterjesztést tehessen.
A kitüntetési szabályzatba ezt ügyvéd úr segítségével úgy javasoljuk betenni, hogy a 3. pontot egészítsük ki e.) ponttal a következők szerint: Területi szervezet évente csak egy személy országos kitüntetésére tehet javaslatot. Ez az előterjesztés. Van-e észrevétel, kérdés?
Gáll József:
A megküldött anyagban úgy látta, hogy az a.) pont is változott.
Dr. Tarcali Gábor:
Az a.) pont tavaly változott. Sajnálja, hogy pontatlan változat lett kiküldve e tekintetben. Bemutatta annak jegyzőkönyvét, úgy döntöttek akkor, hogy az évente maximálisan kiadható kitüntetések számáról az elnökség dönt, ne legyen behatárolva. Ez a hivatalos és érvényes verzió.
Dr. Kiss László:
Nyilván 20 személyre lehet összesen jelöléssel élni e szerint. Mi van akkor, ha 2-3 megye nem él ezzel a lehetőséggel? Nem lehet-e elfoglalni a helyét?
Dr. Tarcali Gábor:
Az elnökség nyilvánvalóan nem fog 17 kitüntetést (vagy maximum 20-at) évente megszavazni abban az esetben, ha minden megye jelölne. A kitüntetettek személyek maximuma nincs behatárolva, elvileg ennek lehetősége megvan, de a korábbi gyakorlatnak megfelelő szám irányadó az elnökség döntésében.
Amennyiben nincs további hozzászólás, a vitát lezárja. Nem volt.
Javasolja a kitüntetési szabályzat módosítását a 3. bekezdés e.) ponttal történő kiegészítésével, amely így szól: A területi szervezet évente csak 1 személy kitüntetésére tehet javaslatot. Kéri azok szavazatát, akik támogatják az előterjesztést.
A küldött közgyűlés az előterjesztést 34 igen szavazattal egyhangú támogatással ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.
XVII./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldöttek 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadták a kitüntetési szabályzat módosítását, amely szerint a 3. bekezdés e.) ponttal kiegészül, a következő szöveggel: A területi szervezet évente csak 1 személy kitüntetésére tehet javaslatot.
Dr. Tarcali Gábor:
A gazdálkodásunkkal kapcsolatos szabályzat létrehozása. Erről ma szavazni biztosan nem fogunk, csak tárgyalni róla, meghatározni az irányvonalat, és megpróbálni előbbre lépni a kérdésben.
Tavaly elkészíttettünk szabályzat tervezeteket. Megvan 7 nagy terjedelmű anyag, de azokkal valószínűleg nem tudunk mit kezdeni, mert annyira aprólékosak, hogy nem igazán lehetne betartani. Arra kérte a kamara ügyvédjét, hogy segítsen nekünk egy egyszerűbb szabályzat tervezet elkészítésében, ami a fontosabb részeket ötvözi, ugyanakkor megfelelne azoknak a minimális törvényi feltételeknek, amelyek nekünk szükségesek.
Készített ügyvéd úr egy 26 oldalas tervezetet számviteli politikánk szabályozására, amely jó lehet számunkra. Erről ma dönteni nem fogunk, de a koncepcióját ügyvéd úr elmondja, utána pedig írásban kiküldjük mindenkinek az anyagot véleményezésre. Határozati javaslatban arra szeretné kérni a küldött közgyűlést, hatalmazza fel az elnökséget, hogy a nagyelnökség javaslatára meghozhassa a döntést e szabályzat elfogadásáról. Tulajdonképpen ez egy megerősítő döntése a tavaly hozott hasonló döntéséről a küldött közgyűlésnek. Átadja a szót az ügyvédnek.
Dr. Almási György:
Az elnök úr által elküldött szabályzat tervezetek tényleg nagyon terjedelmesek, együtt több mint 400 oldalt tesznek ki. Ehhez képest ez előzetesen elkészült anyag 26 oldal, és ebben is ugyanúgy benne vannak a szabályzatok. Ez az ügyvédi irodájuknak és a saját cégüknek is a saját verziója. Ez a NAV által többszörösen le volt vizsgálva, nem volt vele semmi probléma. Ezért ajánlja ezt számunkra. Azoknak fontos ez igazán, akik a kamara adminisztrációjában dolgoznak. Lényegében 6 olyan alap szabályzat van benne, amely a gazdálkodást szabályozza. Át kell nézni. Ha kell módosítjuk. Utána el tudjuk fogadni.
Dr. Tarcali Gábor:
El fogjuk küldeni mindenkihez az anyagot. Kéri a küldötteket, hogy a május 14-15-i kihelyezett elnökségi ülésig véleményezzék. Ott tárgyalunk róla, nem biztos, hogy ott döntünk is. Meg kell érlelnünk megfelelően. Kéri a küldött közgyűlést, hogy a hatalmazza fel az elnökséget, hogy a nagyelnökség javaslatára döntsön róla.
Gáll József:
Elfogadhatja-e az elnökség?
Dr. Tarcali Gábor:
Az alapszabály nem zárja ki ezt.
Határozati javaslata: A küldött közgyűlés az elnökséget hatalmazza fel, hogy a nagyelnökség javaslatára a számviteli politika szabályzatot kidolgozza és elfogadja. Kéri azok szavazatát, akik egyetértenek a határozati javaslattal.
Megállapítja, hogy a küldött közgyűlés 34 igen szavazattal egyhangúlag ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a határozati javaslatot.
Levezető elnök lezárja a napirendet. Megköszöni Dr. Almási György ügyvéd előkészítő munkáját és jelenlétét a küldött közgyűlésen.
XVIII./2015.IV.21.KKGY határozat: a küldöttek 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatot, amely felhatalmazza az elnökséget, hogy a nagyelnökség javaslatára a számviteli politika szabályzatot kidolgozza és elfogadja.
5. Napirendi pont: Különfélék
Dr. Tarcali Gábor:
A különfélék napirendben Tóth Péter veszprém megyei küldöttnek, a Növény- és Környezetbiztonsági Bizottság tagjának a méhek védelmével kapcsolatban van ismertetője, valamint 3 témában van még tájékoztatója.
Az első különfélék téma a március 11-i küldött közgyűlésen felvetődött kérdés a kamarai tagdíj fizetéséről. A tagdíj törvényesen, szabályosan kerül-e befizetésre? Van-e róla érvényes határozat? Akkor nem készültünk e kérdés megválaszolására.
Most készültünk, és ismerteti a tagdíjjal kapcsolatban született különböző küldött közgyűlési határozatokat.
2000. október 18-án döntött az akkori küldött közgyűlés a tagdíj mértékéről. A tagdíj összege 1000 Ft-/hó, így döntöttek 2/3-os többséggel, 16 ellenszavazat ellenében fogadták el 84 főből, illetve regisztrációs díjnak 3000 Ft-ot állapítottak meg.
2001. január 11-én született döntés a tagdíj megosztását illetően. Az akkori határozat: A küldött közgyűlés a tagsági díj megosztását a területi szervezet és az országos szervezet között 80:20 arányban határozza meg 87 igen szavazattal 5 ellenszavazat ellenében.
Ez volt a helyzet 2008 március 12.-ig, amikor a küldött közgyűlés ismételten foglalkozott a témával, és a13/2008.03.12. számú KKGY. határozattal úgy döntött, hogy a küldött közgyűlés felemeli a tagdíjat 15 000 Ft-ra 2009. január 1-től. Ez a helyzet a tagdíjjal kapcsolatban.
A következő különféle a költségvetésünkkel kapcsolatban egy észrevétel. Felelősség biztosítási témában tárgyalunk egy céggel kamarai tagjaink részére. A tárgyalások még folyamatban vannak, de úgy néz ki a dolog, hogy szerződést tudunk kötni velük több, mint 100 tagunk felelősség biztosítására. Május 1-től beindulhat a biztosítás. Van szerződés tervezet. Ügyvéd úr is átnézi és véleményezi, mielőtt aláírnánk. Illetve több technikai kérdés is van még.
Egy fontos kérdés érinti most a küldött közgyűlést. Amennyiben e szerződés aláírásra kerül, akkor ez a költségvetésünket is fogja érinteni, hiszen a koncepció szerint a kamara egy összegben fizeti ki a biztosítási díjat a biztosítónak. A biztosító csak így hajlandó egy kockázatközösség részére megkötni ezt a biztosítást. A kamarának ugyanakkor be kell szedni a biztosítási díjat a biztosított tagoktól. Ez az összeg bevételként és kiadásként is átmegy a költségvetésünkön, ami több millió Ft-ot jelentene.
Kell-e nekünk ehhez költségvetést módosítanunk, vagy elegendő az éves költségvetési beszámolókor a magasabb értékben végrehajtott költségvetést indokolni ezzel a dologgal. Most még nem tudnánk költségvetést módosítani, mert a szerződés még nincs aláírva. Ha dönteni kellene erről, akkor még egy rendkívüli küldött közgyűlést kellene összehívni. Elegendő-e az, hogy ha a szerződés megkötésre kerül, és emiatt változik a bevétel és a kiadás, az éves beszámolóban majd indokoljuk ezt.
A küldöttek látható többsége arra a véleményre helyezkedett, hogy nem szükséges ehhez költségvetést módosítani, elegendő a magasabb összegű végrehajtás indoklása az éves beszámoló során.
Harmadik különféle a kihelyezett elnökségi ülés részleteiről szól. 2015. május 14-15-én lesz Zircen az ülés. Elküldtük a tervezett programot és a részleteket a megyéknek. Holnapig kértük a megyék visszajelzését részvételükről. Eddig még a többség nem jelzett vissza, ezért ismét kéri, hogy jelezzenek vissza holnapig e-mailben, vagy akár a mai napon szóban a kamara munkatársainak. Hány fővel érkeznek, mennyi időre, hogyan kérik a szállást? Kéri, hogy ezt tegyék meg a megyék képviselői.
A kihelyezett elnökségi ülés tárgyalandó témáinak a következő témákat javasolja az elnökség. A permetezőgépek felülvizsgálata, amennyiben a jogszabályi változás addig megtörténik. Az oktatási- és továbbképzési tematikáink lejárnak év végén, ezeket meg kell újítani. Erről is tárgyalni kell. Az Oktatási- és Továbbképzési Bizottság dolgozik a javaslaton. Tárgyalnunk kell a számviteli politikai szabályzat tervezetünket. Ugyanakkor tárgyalnunk kellene egy olyan napirendi pontot, amit Földesi István és mások is felvetettek, hogy mit is értünk pontosan néhány szakmánk gyakorlásában nagyon fontos olyan megnevezésen, hogy növényvédelmi szaktanácsadó, növényvédelmi szakirányító, növényvédelmi szakértő, a kereskedők hogyan illeszkednek ebbe a rendszerbe stb. Beszélnünk kellene arról, hogy mi szakma mit értünk ez alatt pontosan. Tudunk-e megfogalmazni olyan kritériumokat, hogy mi mit jelent. Szabályozni ezeket azért, hogy a gyakorlati tevékenységek során (pl. vény felírás) egyértelmű helyzeteket tudjunk teremteni. A fontos az lenne, hogy először ezeket a fogalmakat mi magunk számára pontosítsuk, fogalmazzuk meg, körvonalazzuk, hogy mit értünk ez alatt. Így indította el e gondolatmenetet Földesi István is, és ő elnökként is aktualitását érzi.
A kihelyezett elnökségi ülésen az előbbi pontokat kívánjuk tárgyalni, illetve további javaslat esetén bővíthetjük a tárgyalandó témákat.
Kujáni Lászlóné:
Ő más irányú fontos elfoglaltsága miatt nem lesz ott a kihelyezett ülésen. Szerinte meg kellene beszélni azt is, hogy működik az a dolog, hogy az integrált termesztés bevezetése eredményeként kötelező lesz szerződést kötni szaktanácsadóval, illetve a növényvédőssel. Az a kérdés, hogy pl. cég képviselők hogyan köthetnek szerződést vagy köthetnek-e egyáltalán szerződést. Ennek van-e valamilyen jogi szabályozása? A cég képviselők kamarai tagsága nincs korlátozva. Az ő munkakörük a szaktanácsadás is. Hivatalosan köthet-e szerződést ilyen cég képviselő integrált növényvédelmet irányítani? Ez egy érdekes kérdés. Az általa tanácsolt gazda hogyan veheti igénybe pl. a támogatásokat? Ez a cég képviselő van regisztrálva pl. a NAKVI-nál? Nehogy az legyen, hogy az illető ne tudja igénybe venni a támogatott szaktanácsadást, mert a szaktanácsadója cég képviselő. Ezt jó lenne tisztázni.
Dankó Róbert:
Ő is ilyen helyzetben van. Cég képviselő és szaktanácsadó. Nincs kereskedelmi kapcsolat közötte és az általa szaktanácsolt között. Azokat kellene kizárni ebből a körből, akik kereskedő cégnél dolgoznak. Ő mint területi képviselő lehet szaktanácsadó is, aki viszont kereskedelmi cégnél dolgozik vagy integrátoroknál, az nem lehet NAKVI-s tanácsadó, az van szerinte kizárva.
Kujáni Lászlóné:
Azért fontos ez, mert a kamarai tagjaink lehetnek ég képviselő tanácsadók. Ha nincs regisztrációs számuk, mert ez jogilag akadályozott a munkaköre miatt, nehogy ez okozzon valamilyen problémát a tagunk vagy a termelő részére. Ezt pontosan le kellene tisztázni. Nehogy valakinek ezért fizetnie kelljen a termelő részére.
Dr. Tarcali Gábor:
Készüljünk erre a pontra is a kihelyezett elnökségi ülésen. Ennek előkészítésére kérem a segítségeteket.
Dankó Róbert:
Ha kizárjuk a kereskedő cégnél dolgozó növényvédős szaktanácsadókat, akkor azzal az aktív kamarai tagság nagy részét kizárnánk. Aki igazából napi kapcsolatban van a termelőkkel. Szabolcs megyében 210 kamarai tag van, és fő vásárol rendszeresen recept tömböt. Ők végzik a napi szaktanácsadást. Ezzel világos, hogy kinek az érdekeit sértenénk, ha a kereskedelmi cég alkalmazottját kizárnánk ebből a szaktanácsadási körből. Másik felvetése a recept felírásához kötelező szerződés kötéssel kapcsolatos. A szerződés egy olyan dolgot hozott a felszínre, ami eddig elmaradt. Az, hogy van egy olyan pontja, hogy szaktanácsadási díj. Ha nem írok bele díjat, akkor ez probléma a NAV felé. Itt veti fel a problémát az, hogy a növényvédős társadalom nagy része nem számlaképes. Ez egy probléma.
Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin:
Nincs ember a mai napon, aki névjegyzéki szaktanácsadásról, az államilag támogatott szaktanácsadási rendszerről tudna nyilatkozni, mert a támogatási rendszerekben, a vidékfejlesztési programokban eddig nem történt semmi előrelépés, még nem fogadták el ezeket. Sem a Miniszterelnökségnél, sem a NAK-nál nem tudnak erről mondani semmit jelenleg. Ezeket a kérdéseket jogilag kell szabályozni, amelyekben nekünk javaslatot kell tennünk. Figyelembe kell vennünk a nemzetközi szabványokat, mert az EU-s szabályok egyértelműen fogalmaznak, hogy ki a szaktanácsadó, szakértő, figyelembe kell venni valamint a Verseny Hivatal igényeit. Kéri, hogy az alapszabályunkban módosított dolgokat és egyebeket is egyeztessük a Verseny Hivatallal.
Kujáni Lászlóné:
A NAKVI-nak az előző ciklusban volt egy hivatalos állásfoglalása, hogy 5 vagy 6000 Ft-os órabért kellett a szerződésre ráírni. Most a gyakorlat megint az, hogy a szerződésben ezek az összegek szerepelnek. Ezt hivatalosan a NAKVI ajánlja. Gondolja, hogy ezt a Verseny Hivatal nem támadja meg.
Kárpátiné dr. Győrffy Katalin:
Amennyiben jogszabályban van meghatározva, akkor nem.
Antal Zoltán:
Van olyan szaktanácsadó, aki névjegyzékben regisztrált, és van olyan, aki felvesznek céghez és kinevezik szaktanácsadónak, de nincs bejelentkezve. Több évre visszamenőleg volt olyan felhívás, hogy jelentkezzünk be szaktanácsadónak. Aki nem regisztrált szaktanácsadó, és így ad szaktanácsot a termelőnek, a termelő nem igényelheti vissza ennek költségét. Aki regisztrált szaktanácsadó, annál tudják visszaigényelni a szaktanácsadási díj 90 %-át. Mindenhol elmondjuk e termelőknek, hogy forduljanak regisztrált szaktanácsadókhoz. A kamarai tagtársaink nem számlaképesek, ahogy elhangzott. Ezt központilag nem lehet megoldani. Visszaigényelni csak azt lehet, amiről számla van. Ha valaki úgy gondolja, hogy neki nem kell számlaképesnek vagy vállalkozásnak lenni, akkor bizony nem tud olyan szaktanácsot adni, aminek a díját vissza lehet igényelni. Tehát vállalkozónak kell lenni, ezen nem érdemes rágódni. Ha valaki úgy gondolja, hogy megéri neki, akkor jelentkezzen be, és legyen számlaképes.
Dr. Tarcali Gábor:
A különfélék napirendben Tóth Péter kért még szót a méhekkel kapcsolatos témában. Átadja a szót Tóth Péternek.
Tóth Péter:
Köszönti a megjelenteket, és köszöni a lehetőséget, hogy elmondhatja a méhekkel kapcsolatos mondanivalóját. A téma aktualitását az is adja, amit idejövet is mindenki tapasztalt, hogy gyümölcs virágzás és repce virágzás van. Rengeteg veszélynek vagyunk ilyenkor kitéve. A tavalyi évben 75 méh mérgezési eset volt 122 károsulttal. Ez a károsultak számát tekintve magasabb, mint az elmúlt időszakban tapasztalt adatok, mert évi szinten átlagban 80 mérgezett méh állományt regisztráltak. A mérgezések száma 30-50 között szokott mozogni évi átlagban. Ez is több volt. Ennek egyik fő oka a fipronillal szennyezett kaptán hatóanyag tartalmú készítménnyel kapcsolatos eseménysorozat volt. Ismerjük jól a dolgot. A gyártó üzemében külföldön keveredett fipronil a készítménybe, amit idehaza átcsomagoltak. hosszan zajlott az eset felderítése. A Póker Extra nevű készítményről van szó. Ami nagyon szomorú, hogy fipronil mérgezéses esetek az elmúlt 10 évben elég sokszor előfordultak. Pl. a németkéri eset 2006-ban, 2009-ben a fipronil visszavonása után fél évvel a ricsei, környei, abonyi esetek. Mindegyik alkalommal virágzó kultúrában szórták ki a kollégák. Óriási pusztulásokat okoztak. A tavalyi fipronil mérgezés során 3600 méhcsalád károsodott Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. 1900 méhcsalád legalább 70 %-ban károsodott. Több, mint 400 méhcsalád teljesen elpusztult. Súlyosbítja az a dolgot, hogy a viasz is szennyeződött a kaptáron belül, tehát azt is meg kellett semmisíteni. Ez többlet költség volt. Az országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kárszámításai szerint 230 millió forint volt a kár értéke, amit a károkozó fél nagyjából 2/3-ad értékben ki is fizetett márciusban.
Néhány dolog erről a folyamatról, ami felháborító. A tárgyalások végig az erő pozíciójából zajlottak a magyar méhészek irányában. Egy cég kárt okozott a méhészeknek. Ezt tavaly nyár óta tudják. Ugyanakkor ők támasztják a feltételeket, hogy a méhészeknek mit kell tenniük a kártérítéshez. Ők egy multi cég. Más kártérítési metódust alkalmaztak, ezért fizettek kb. 2/3-ot a kárból. Nagyjából az elfogadható szint alsó határát fizették ki. De talán ez még így is jobb megoldás, mintha évekre elhúzódó pereskedés lenne. Ami pozitívum a dologban, hogy voltak olyan mérgezések, ahol más hatóanyag is szerepelt a mérgezésben. Volt klórpirifosz például Aranyosapátiban. Ezt is kiegyenlítette a kárt okozó cég. Ezen nem kukacoskodtak. Ez pozitívum. Egy károsult esetében nem történt méh mintavétel, de jobbról-balról károsodtak a méhei, ezt is elfogadták, és a kár értékének 50 %-át kifizették. A mintavételek és a felderítés következtében kirajzolódott egy dolog. Az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a növényvédelmi helyzet. Ezen próbálni kell változtatni. A tavalyi évben országosan is a gyümölcsösök voltak a legtöbb veszély forrási a méhekre. Ami még pozitív a históriában az, hogy a hatóság munkatársai nagyon ügyfélbarát módon álltak az ügy rendezéséhez. Ezért köszönet jár mindenkinek.
Még egy eset, ami fontos, az enyingi méhmérgezés Fejér megyében. A letelepedő méhészek napraforgó virágzás idején észleltek pusztulást. A mintavétel megkésett. A hatóság elcsúszott a dologgal. 18 kukorica és napraforgó táblából vettek mintákat a hatóság munkatársai. 4 vagy 5 kukorica mintában 40 ppb-nyi mennyiségű klotianidin volt kimutatható. Felmerül a kérdés, hogyan került a klotianidin a címerbe. A hatóság vizsgálta ezt. A méh hullákból semmi nem volt kimutatható. Nagy hőség volt azokban a napokban. A napraforgó is lehetett az okozója a pusztulásnak. Ennyit a múlt évről.
Az idei esztendőről néhány gondolat. Az OMME, a hatóság és a kamara képviselői ismételt mintavételt végeznek minden évben a zűrös kultúrákban. Ez a munka már zajlik. A kamara segítségét köszönik ebben a munkában. Különösen figyelni fognak a zűrös helyekre, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is. Háromszor kapott idén jelzést, hogy segítsen abban, hogy permetezést más szerrel végezzenek el. Mindhárom alkalommal sikerrel jártak. Egyszer, Tolna megyében a gazda annyira kötötte az ebet a karóhoz, hogy klórpirifosszal szórja meg a virágzás szélén lévő repcét, hogy oda a hatóság szakembereit is ki kellett hívni. Ha a gazdálkodó kicsit kompromisszumkészebb, nem lett volna erre szükség. Épp ma Romániából hívták ilyen problémával, hogy a virágzó repcét klórpirifosszal akarják szórni. Az ottani jogszabályok erre adnak lehetőséget, amennyiben a méhészeket erről kiértesítik. Szerencsére ez nálunk már nem így van. Érdekes még, hogy a mai napig eddig csak 1 mérgezést regisztrált a hatóság. Aki foglalkozik ezzel a témával, az tudja, hogy április 21-ére már égni szoktak a telefonvonalak. Nem tudja ennek okát, de bízik abban, hogy ennek oka az eddig végzett munka is. Azt kéri, ha van egy dokumentált mérgezés, akkor senki ne okoskodással töltse az időt, hogy nem lehetett ezért meg azért, hanem inkább arról egyeztessenek, hogy lehet megállapodni a kártérítésről peren kívül. Ez az európai megoldás. Köszöni szépen az eddigi együttműködést. Köszöni a lehetőséget, hogy elmondhatta ezeket a dolgokat.
Dr. Tarcali Gábor:
Megköszöni Tóth Péter beszámolóját. Kéri a hozzászólásokat, észrevételeket.
Fonód Judit:
A mintavételek rendben mennek-e?
Tóth Péter:
Azon szabályok szerint, ahogyan azok meg lettek határozva egész jól működik. Nem jelentik be előre, hogy mennek. Így lehet eredményt elérni.
Gáll József:
Mindenben egyetért a méhek védelmében. De emlékszik olyan korábbi esetre, amikor tömeges halpusztulást észleltek sok helyen. Láttát, hogy a permetezővizet a tóból szippantják, vagy a patakon átment a permetező gép, ezért ráfogták, hogy növényvédő szer mérgezés. Kiderült, semmi köze növényvédő szernek a pusztuláshoz. Az enyingi esetben nem került bizonyításra az, hogy növényvédő szer okozta a méh pusztulást. Nem biztos, hogy ezt most a növényvédősök számlájára kell írni.
Tóth Péter:
Mivel az ok-okozat nincs megállapítva, ezért nincs ráírva a növényvédősök számlájára. De egy dolog biztos. A méhek vizsgálata megtörtént, egészségesek voltak. Az elpusztult méhek a méhmérgezéssel összefüggő tüneteket mutattak. mi érdekes, hogy kedden, szerdán a térségbe betelepült méhészeteknél voltak pusztulások, a később betelepülteknél nem. Ebből gondolja, hogy lehetséges a neonikotinoid vagy egyéb rövid hatástartalmú anyag által okozott pusztulás. A labor eredmények szerint a méhek mérgezés tünetet mutattak, egyébként egészségesek voltak. Így sok variáció nem lehet.
Dankó Róbert:
A szabolcs megyei növényvédősöket a méhészek kifogták. A növényvédősök jóhiszeműen jártak el. Ők nem tudták, hogy fipronil van a Póker Extrában.
Tóth Péter:
Tiszta sor. Nem is bántják a gazdákat e miatt. De a mintasor nagyon tanulságos. Hogy lehet április 19-én dimetoát a mintában? Szabolcs megyében 52 károsult volt fipronilos, de összesen 75 károsult volt.
Dr. Kiss László:
Ezeket az információkat el kellene küldeni a megyéknek, hogy jobban figyeljenek oda.
Tóth Péter:
Ő nem jogosult ezeket elküldeni. A NÉBIH-től kapja.
Dr. Tarcali Gábor:
Megköszöni Tóth Péternek a gondolatébresztő és vitaindítónak is nevezhető beszámolót. A méhek védelme sarkalatosan fontos pontja a növényvédelemnek. A hatóanyag maradék hírek után a méhekről médiába kimenő hírek a legjelentősebbek, ezért sem mindegy, hogy milyen hír megy ki a szakmánkról a médiába.
Dr. Tarcali Gábor:
A kihelyezett elnökségi ülésre a kamara előző elnökeit tisztelettel meghívjuk, és vendégünkként várjuk őket. Vályi István úr köszönte szépen, de jelezte, hogy sajnos más fontos elfoglaltsága miatt nem tud most ott lenni. Kárpátiné dr. Győrffy Katalint várjuk szeretettel. A különfélék pont végén Dr. Aponyi Lajos kíván még egy rövid tájékoztatást adni a növényvédelmi előrejelzés helyzetéről.
Dr. Aponyi Lajos:
Rendben beindultak az idei előrejelzési munkálatok. Néhány növény fenológiája miatt előbbre hoztuk a jelentési időszakot, ezért ezeket visszamenőleg pótolni kellett. Jelen állás szerint rendben halad az előrejelzés. Mindenki rendszeresen tölti fel az előrejelzési információkat. A héten Tóth Péterrel telefonon forródrótos kapcsolatban voltunk, és a repce virágzásával és a klórpirifosszal kapcsolatban mentek ki értesítések minden megyébe, és az agrárkamarai hírlevélbe is tettünk felhívást, hogy mindenki vigyázzon a klórpirifosz használatával kapcsolatosan. Meg is jelent a pénteki agrárkamarai hírlevélben, így nagyon sok termelőhöz eljutott ez az információ. Most kellett leadni a Magyar Mezőgazdaság növényvédelmi mellékletébe az aktuális anyagot. Igyekszünk reagálni a napi aktuális eseményekre. A velencei növényvédő állomás jelezte, hogy elkezdődött a májusi cserebogár intenzív rajzása. A múlt héten elkezdték készíteni az előrejelzőkkel kötendő szerződéseket. Egy-két héten belül minden előrejelzőhöz el fog jutni. Aki nem tud képeket feltölteni az előrejelzési honlapra, az keresse közvetlenül Petrik Mátét, aki segíteni fog. Röviden ennyit kívánt mondani az előrejelzéssel kapcsolatban.
Dr. Tarcali Gábor:
Az előrejelzési szerződést a kamara részéről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával Győrffy Balázs NAK elnök már aláírta. Holnap megy a NAK-hoz aláírni, így a szerződés a NAK-al erre az évre hivatalosan is meg lesz kötve.
Gavallér József:
A Kertészet Szőlészetben minden héten van egy rövid cikk dr. Aponyi Lajostól. Az a javaslata, ha lehet kicsit bővebb terjedelemben kellene írni szőlő, gyümölcs és zöldségfélékről. Javasolja, hogy ne egy személyben vállalja a felelősséget, hanem mint a Kamara.
Dr. Aponyi Lajos:
Ennyi helyet kapott. Néhány hete már párhuzamosan írnak cikket Zsigó Györggyel is, aki a közterületi növényvédelemről ír. Ha a kettőt összeadjuk, akkor majdnem egy egész oldal.
Dr. Tarcali Gábor:
Köszöni a hozzászólásokat. Kérdezi, hogy van-e még bármi észrevétel a különfélékben. Ha igen, kéri tegyék meg.
Dr. Kiss László:
Szeretné felhívni a figyelmet egy olyan jelenségre mostanában, amit teljesen elképesztőnek tart. OKJ-s méregraktár-kezelő tanfolyamokat hirdetnek cégek. 2013. augusztus 31-el hivatalosan befejeződtek ezek a képzések. Ennek ellenére tavaly ősszel lehetett jelentkezni, és idén tavasszal újból előfordult hasonló eset. Március 28-ig lehetett jelentkezni, és május 11-én levizsgázni a 320 órából. Amikor megjelent a kamarájuknál egy itt végzett hölgy, megkérdezte tőle teljesen óvatlanul, hogy van egy növényvédelmi gondja, baj van a lisztharmattal, mit tanácsolna erre. A hölgy elpirult, és annyit mondott, hogy most nem jut eszébe semmi. Ezek a tanfolyamok kb. erről szólnak, hogy vidd a pénzt, és megkapod a papírt. Ez ellen tennünk kellene valamit. A hatóság úgy tűnik szinte tehetetlen.
Dr. Tarcali Gábor:
Köszöni a tájékoztatást. Amit a kamara meg tud tenni eben az ügyben, azt megteszi.
További hozzászólás hiányában a különfélék napirendi pontot lezárja. Megköszöni mindenkinek, hogy eljöttek a küldött közgyűlésre, azt gondolja hasznos munkát végeztek ma. Ebben köszöni mindenki aktív közreműködését. Köszöni a házigazdának a helyszín biztosítását. E gondolatokkal a kamara elnöke a küldött közgyűlést 13.05-kor berekesztette.
Kecskemét, 2015. április 21.
Jegyzőkönyvet készítette:
Olszewszki Ildikó Dr. Tarcali Gábor
jegyzőkönyv vezető elnök
Dr. Aponyi Lajos
főtitkár
Jegyzőkönyvet hitelesítette:
Dr. Vályi István Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin
jegyzőkönyv hitelesítő jegyzőkönyv hitelesítő
Mellékletek:
– Meghívó.
– Jelenléti ívek.
– Számviteli politika szabályzat tervezet.
– Módosított alapszabály.
– Módosított kitüntetési szabályzat.
– Kihelyezett elnökségi ülés program tervezet.
