Xylella fastidiosa baktérium
A Xylella fastidiosa baktérium a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a fatestben a víz és a tápanyag áramlását. Ezzel váltja ki a jellegzetes tüneteket: a levélszél perzselődést, levélhervadást és ágszáradást, elhalást és törpülés, súlyos fertőzéskor fapusztulást.
A kórokozó elleni fellépést nehezíti, hogy nem egy egységes fajról, hanem annak négy alfajáról van szó, több száz gazdanövénnyel. Az alfajtól, az adott gazdanövénytől és az éghajlati viszonyoktól függően baktérium a különböző növények pusztulásához vezethet.
Különösen súlyos károkat okoz szőlőültetvényekben a ’fastidiosa’ alfaj a Pierce betegség kiváltójaként az USA délnyugati államaiban és Közép-Amerikában. Több alfaj jelentős a csonthéjasok és a citrusfélék termesztésében, számos lombos fafajnál okoz levélszáradást a baktérium. Az Olaszországba Közép-Amerikából, valószínűleg fertőzött leander növényekkel, behurcolt, ’pauca’ alfajhoz közeli kórokozó az egész Földközi-tenger medencéjének olíva termesztésére komoly fenyegetést jelent. Az európai gazdanövénykör még távolról sem teljes. A mintegy másfél tucat, igazolt gazdanövényből a cseresznye és a mandula a legfontosabb számunkra, de veszélyeztetett az Amerikában igen fogékonynak bizonyult őszibarack és szilva is.
A Xylella fastidiosa baktérium okozta megbetegedések tüneteit mutató képek forrása:
https://gd.eppo.int/taxon/XYLEFA/photos
1. kép: Hirtelen olajfa-pusztulás az olaszországi Puglia tartományban
/F. Petter (EPPO)/
2. kép: Cseresznye levélszáradás Olaszországban
/Donato Boscia, CNR – Institute for sustainable Plant Protection, UOS, Bari/
3. kép: Tipikus „Phony peach” tünetek őszibarack leveleken
/M. Scortichini, Instituto Sperimentale per la Frutticoltura, Roma/
4. kép: Szőlő Pierce betegsége: szőlőlevelek sárgulása és száradása, fürthervadás
/ENSA, Montpellier(FR)/
5. ábra: Szőlő Pierce betegsége Kaliforniában: tünetek Merlot fajtán
/J. Clark, University of California, Berkeley/
6. ábra: Szőlő Pierce betegsége Kaliforniában Chardonnay fajtán
/J. Clark, UCLA, Berkeley/
Fontos, hogy a szőlő Pierce betegségét okozó alfaj nem fordul elő az Európai Unióban! Jelenleg a szőlőágazat számára csekély a kórokozó behurcolásának kockázata, mivel
- az EU növény-egészségügyi jogszabályozása tiltja a termés kivételével a szőlőnövény minden részének behozatalát, Svájcot kivéve bármely EU-n kívüli országból, és
- több, mint ezer laboratóriumi minta vizsgálata alapján a szőlő nem gazdanövénye az olaszországi alfajnak.
Más növényeken azonban bekerülhet a Xylella fastidiosa, ezt bizonyítják a baktériummal fertőzött kávécserjék gyakori feltartóztatásai.
Egyelőre sok a bizonytalanság az okozható kár nagyságának felbecsülésében. A Xylella melegigényes baktérium, és a mostanában egyre gyakoribbá váló hosszú, forró nyarak a tartós, száraz időszakokkal növelik a kockázatot. A globális felmelegedéssel egyre növekvő szerepe lehet a baktériumnak térségünkben. A Xylella fastidiosa behurcolásának legnagyobb veszélyét a tünetmentesen fertőzött növények behozatala jelenti. Azért kell mindent megtenni a bekerülés megakadályozására, mert ha már megtelepedett, továbbterjedését biztosítják a növények faszövetéből táplálkozó kabócák. Közülük a tajtékos kabóca (Philaenus spumarius) egész Európában, így hazánkban is széles körben elterjedt.
Az Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Hatósága, az EFSA által készített szakvélemény alapján, jelentősen kibővült gazdanövény-körrel jelent meg 2015 májusában az új, 2015/789/EU bizottsági végrehajtási határozat a behurcolás az EU-n belüli terjedés megakadályozására.
- A tagállamoknak jelenteniük kell az új fertőzéseket, hatósági felderítéseket kell végezniük a lehetséges előfordulás gyors kimutatására és azonnal körül kell határolniuk a fertőzött területeket.
- Szigorú felszámolási programok beindításáról és működtetéséről kell gondoskodniuk, melynek részeként nemcsak a fertőzött növényeket kell eltávolítaniuk és megsemmisíteniük, hanem a fertőzöttől számított 100 méteres körzetben minden gazdanövényt, függetlenül attól, hogy azok egészségesek-e vagy sem.
- A határozat lehetővé teszi, hogy Olaszország Puglia tartományának fertőzött megyéjében, ahol már nincs esély a felszámolásra, alkalmazhassanak visszaszorítási intézkedéseket is. Ez abban különbözik az előbbitől, hogy csak a laboratóriumi vizsgálat alapján fertőzött növényeket kell kivágni, a potenciálisan fertőzötteket 100 méteren belül nem.
- A szigorú import előírások közé tartozik, hogy bármely harmadik országból a határozat I. mellékletében felsorolt bármely növény (27 nemzetség és 160 faj) szállítmányain csak akkor végezhető el a beléptetéshez szükséges vizsgálat, ha az adott ország előzőleg elküldte a hivatalos nyilatkozatát a Bizottságnak arról, hogy az ország egésze vagy valamely része mentes-e a Xylellától. Az alábbi honlapon figyelemmel kísérhető ez az ország-lista (http://ec.europa.eu/food/plant/plant_health_biosecurity/legislation/emergency_measures/).
- Minden állampolgárnak értesítenie kell a növény-egészségügyért felelős hatóságot, ha tudomást szerez arról vagy akár csak gyanítja a Xylella fastidiosa jelenlétét. Ilyen kötelezettség előírása először fordult elő a szükséghelyzeti határozatok történetében.
A nem-honos károsítók terjedésének megakadályozásában a termelők, forgalmazók, kutatók és a lakosság bejelentései kulcsfontosságú szerepet játszanak: lehetővé teszik a gyors reagálást a korai észlelésre annak érdekében, hogy idejében fel tudjunk lépni termesztési és természeti környezetben élő növényeink védelmében.
A károsító megismeréséhez és az általa okozott tünetek felismeréséhez a hatóság tájékoztató anyagokat készít.
A bejelentőlapok és a további információk a bejelentés-kötelezett károsítók oldalán találhatók.
További ismeretet nyújtanak a Xylella fastidiosa baktériumról az alábbi anyagok:
Általános tájékoztató az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) globális adatbázisából:
https://gd.eppo.int/taxon/XYLEFA
Az EFSA kockázat értékelése:http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3989.html
Az EFSA vizsgálata a világban előforduló Xyella fastidiosa-törzsek gazdanövényeiről:http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/doc/4061.pdf
