Dr. Almási György ügyvéd Úr állásfoglalása a NAK levelekről.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint:2012. évi CXXVI. törvény
a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról
—->>—–>>–<<—–<<—-
2. § E törvény alkalmazásában
a)  gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező
aa) őstermelő,
ab) az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá
ac) az aa) és ab) pont szerinti feltételek hiányában a földművesként nyilvántartott személy;
b)  gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező
ba) agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató,
bb) a ba) pont szerinti feltételek hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató
bc) a ba) és bb) pont szerinti feltételek hiányában mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. § szerinti gazdálkodó szervezet, kivéve az egyéni vállalkozót;
c) agrárkamara tagja: a kamarai tagjegyzékbe bejegyzett gazda, gazdálkodó szervezet;
d)  agrárgazdasági tevékenység: az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek;
—->>—–>>–<<—–<<—-
5. §  (1) Kamarai tagság e törvény alapján:
a) őstermelő esetében az őstermelői igazolvány kiállításával;
b) egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység végzésére jogosító nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadásával;
c) a 2. § b) pont ba) alpont szerint újonnan alapított gazdálkodó szervezet esetén a szervezet bírósági bejegyzésével, működő jogalany főtevékenységének agrárgazdasági tevékenységre történő kiterjesztése esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdőnapjával;
d) a 2. § b) pont bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatása és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba vétel együttes fennállásának napján;
e) az a)-d) pontban foglaltak szerinti feltételek hiányában földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vétellel; valamint
f) az e törvényben szabályozott egyéb feltétel bekövetkezésével keletkezik.(2) Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén a kamara tagjaként azt a gazdát kell nyilvántartásba venni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.
(3) Azon őstermelő, aki tárgyévben hatályos, de nem érvényesített őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, a tárgyév negyedik hónapjától agrárkamarai tagságából származó jogait kizárólag az őstermelői igazolvány érvényesítését követően gyakorolhatja.
(4) Az azonos tárgyévben az (1) bekezdés a) és b) pontjának is megfelelő gazda esetében egy agrárkamarai tagsági jogviszony keletkezik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a gazda azonos tárgyéven belül szünteti meg egyéni vállalkozói tevékenységét, de őstermelői igazolványt vált ki, adja vissza őstermelői igazolványát és vált ki egyéni vállalkozói igazolványt, vagy egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítja át.
(5) Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltelése alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony is szünetel, kivéve, ha a kamarai tagsági viszony az őstermelői igazolvány hatálya miatt egyébként fennáll.(9) Nem keletkezik agrárkamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet tagja
b) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának,A fentiek alapján tag az a személy, vagy szervezet: 1. őstermelő, 2. földműves , 3. mezőgazdasági termelőszervezet,4.  a szervezet amely főtevékenységként agárgazdasági tevékenységet végez, 5. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató (tehát ténylegesen folytató, nem csak a TEÁOR számai között szerepelnem tag, többek között, ha a kamaránk tagjaTisztelettel: Almási György