Felelős növényvédő szer használat és a fogyasztói tudatosság erősítése
A mezőgazdasági tevékenység jelentősen befolyásolja a felszíni vizek minőségi és ökológiai állapotát. A mezőgazdasági eredetű kibocsájtások közül elsősorban a szerves anyag- és tápanyagterhelések és a növényvédő szer szennyezések tekinthetők problémának. Az Európai Növényvédelmi Szövetség (ECPA) munkájának alappillére a felelős, környezettudatos növényvédőszer-használat. A Szövetség elkötelezett abban, hogy a fenntartható mezőgazdaság érdekében folyamatosan javítani kell a növényvédő szerek helyes használatát. Helyes talaj- és növényvédelmi gyakorlattal párosuló okszerű növényvédőszer-felhasználással és tápanyag-utánpótlással a környezeti elemek védelme, a felszíni vizek szennyezése elkerülhető.
Az Európai Unióban a növényvédő szerek használatát jogi keretek szabályozzák, melyek többek közt meghatározzák a növényvédő szerek biztonságos használatának szabályait. Ez a keretrendszer az elővigyázatosság elvén alapszik, „mely kimondja, hogy kockázat esetén a környezet magasabb szintű védelmet élvez a megelőző intézkedések meghozatala során” (EK (2000) 1. tanácsi rendelet). A növényvédő szerek felhasználását közvetlenül és közvetett módon szabályozó legfontosabb uniós irányelvek és rendeletek az alábbiak:
1107/2009/EK rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozataláról. A rendelet célja hogy biztosítsa a környezet, valamint az emberi és állati egészség magas szintű védelmét, ugyanakkor megőrizze az Unió agrárszektorának versenyképességét. A rendelet előírása szerint a gyártónak bizonyítania kell az előállított vagy forgalomba hozott anyagok és termékek esetében ártalmatlanságukat az emberi és állati egészségre, valamint azt is, hogy nincs semmiféle elfogadhatatlan környezeti hatásuk.
2009/128/EK irányelv a növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról.
2000/60/EK irányelv a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról.
2009/127/EK irányelv a peszticidek kijuttatására szolgáló gépek kialakításáról, felépítéséről és karbantartásáról. A peszticidek kijuttatására szolgáló, már üzemi használatban lévő berendezések tekintetében az irányelv követelményeket vezet be az ilyen berendezések ellenőrzésére és karbantartására vonatkozóan. Ha egy tagállam megbizonyosodik arról, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó eszköz veszélyezteti az emberi egészséget vagy a környezetet, akkor minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az ilyen gépet a forgalomból kivonják, a forgalomba hozatalát megtiltsák. A növényvédő szerek kijuttatásához használt eszközök tervezésekor figyelembe kell venni a vonatkozó kockázatbecslés eredményeit, hogy a kezelés, a beállítás és karbantartás során elkerülhető legyen a környezet növényvédő szerrel történő akár véletlenszerű szennyezése is.
A környezetet érő növényvédő szer szennyezésnek alapvetően két típusát különböztetjük meg (1. ábra). (2. ábra) A diffúz eredetű (nem pontszerű) szennyezések a kezelt területről történő növényvédő szer elmozdulásokból származnak. Ilyen szennyező forrás lehet:
a) a permetlé elsodródás
b) a felszíni lefolyás,
c) a talajerózió,
d) a növényvédő szerek drénrendszerbe kerülése
A felszíni és felszínalatti vizek növényvédő szer terhelését elsősorban pontszerű szennyező források okozzák. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a vízfolyásokban kimutatható növényvédő szer szennyeződések több mint 50%-a általában nem a mezőgazdasági művelés alatt álló területekről, hanem a gazdaságok telephelyeiről származik. A legnagyobb kockázatot jelentő munkafolyamatok a következők:
a) permetezőgép tisztítás,
b) permetlé tartály feltöltés,
c) maradékkezelés (beleértve a műszaki maradékot) a telephelyen.
d) a permetlé csepegése a felhasználás során,
e) a növényvédő szerek tárolása és
f) a permetezőgép szántóföldre történő eljuttatása közbeni szivárgás.
A diffúz forrásokból eredő szennyezések csak bizonyos mértékig csökkenthetőek, hiszen a szél vagy az esőzés nem befolyásolható. Ezzel szemben a pontszerű forrásokból származó szennyezések a növényvédő szerek előírásszerű alkalmazása, a megfelelő permetező berendezések és a korszerű infrastruktúra alkalmazásával csaknem teljes mértékben elkerülhetőek, mert a pontszerű szennyezések többnyire a növényvédő szerek telephelyen belüli helytelen kezelésére vezethetők vissza.
Növényvédő szerből egyetlen csepp is túl sok, ha az a felszíni vizekbe kerül. A növényvédő szeres szennyezések csökkentése azok gondos kezelésével és felelősségteljes használatával kezdődik. Ezért döntött az Európai Növényvédelmi Szövetség úgy, hogy a nemzeti szövetségek, (hazánkban a Magyar Növényvédelmi Szövetség, NSZ) és számos nemzetközi partnerszervezet segítségével egy olyan vízvédelmi célokat szolgáló programot indít, amely segítségével a vizek védelme hatékonyan megvalósítható.
A TOPPS program a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat ajánlásainak népszerűsítésével komplex útmutatást kínál a vizek pontszerű és diffúz eredetű növényvédő szer szennyezésének csökkentésére. A TOPPS jelentése: A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” és fenntarthatóság megismertetése a növényvédő szerek felhasználóival. A vízvédelmi célokat szolgáló program maradéktalanul illeszkedik az EU Víz Keretirányelvéhez, a Növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendelet és fenntartható használatáról szóló irányelvhez, illetve a peszticidek kijuttatására szolgáló gépekről szóló un. gépdirektívához is.
A TOPPS módszer rávilágít azokra a helyzetekre, amelyeknél kockázatot jelent a növényvédő szer használata. A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat ajánlásain keresztül bemutatja, hogy a munkafolyamatok során milyen esetekben áll fenn a növényvédő szerek vízbe jutásának kockázata és ez hogyan csökkenthető (3. ábra). A program különböző típusú oktatási és információs kiadványok (kézikönyvek, útmutatók, szóróanyagok és on-line oktatóanyagok) segítségével megoldást ajánl a szennyezések kockázatainak csökkentésére, a növényvédő szerekkel kapcsolatos munkafolyamatok során.
Budapest, 2018. február 05.
Dr. László Péter
TOPPS koordinátor
