Felhívjuk a zártkerti szőlőtulajdonosok figyelmét, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Flavescence dorée) fertőzés miatt elrendelt növény-egészségügyi zárlati intézkedés az alábbiak szerint módosult.
SZŐLŐ ARANYSZÍNŰ SÁRGASÁG FITOPLAZMA (FLAVESCENCE DORÉE)
A Grapevine Flavescence dorée phytoplasma napjainkra a szőlő egyik legrettegettebb betegségévé lépett elő, jelentőségét jól mutatja, hogy sok szakértő a modern kor filoxérájaként utal rá. A fitoplazma sejtfal nélküli baktérium, amely a növény szállítószöveteiben tenyészik, ezáltal a szőlőn jellegzetes tüneteket, a levelek háromszög alakú kanalasodását, színeződését, a bogyók töppedését, valamint a vesszők beérésének elmaradását okozzák. A betegség a szőlőn kívül az erdei iszalagot, az éger fajokat és a bálványfát is fertőzi, azonban önállóan nem képes terjedni a gazdanövények között. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor nálunk is megjelent elsőrendű vektora, az amerikai szőlőkabóca. A kabóca a fertőzött növényből felveszi a kórokozót, amit aztán a lappangási idő letelte után élete végéig ürít a nyálmirigyein keresztül, de a tojásba nem kerül át.
Kémiai védekezésre a fitoplazma ellen nincs ismert lehetőség, a védekezés ezért a fertőzött növények megsemmisítésére, a vektor, illetve a gazdanövények (főleg az erdei iszalag) irtására irányul. A vektor lárváját levélvizsgálattal, a kifejlett egyedeket pedig sárga színcsapda segítségével viszonylag egyszerű kimutatni, ellene évi 2-3 célzott rovarölő szeres kezelés általában elegendőnek bizonyul.
Amennyiben bármilyen kérdése van a betegséggel, vagy a terjesztő vektorral kapcsolatban, kérje növényvédelmi szakember, vagy a hatóság segítségét!
Vas megyében a betegségnek eddig két dokumentált előfordulása ismert: Csehimindszenten 2014-ben, illetve Csehin 2015-ben. A jelenleg is érvényes, és megtett zárlati intézkedésekről a Felhívás részben bővebb tájékoztatást nyújtunk.
F E L H Í V Á S
Felhívjuk Csehi, Csehimindszent, Bérbaltavár községek zártkerti szőlőtulajdonosainak figyelmét, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Flavescence dorée) fertőzés miatt elrendelt növény-egészségügyi zárlati intézkedés az alábbiak szerint módosult:
Az elsőfokú élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a puffer zónában (biztonsági övezetben) az alábbi hatósági intézkedéseket rendelte el a károsító terjedésének megakadályozására:
A puffer zónában az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag-termelőre vonatkoznak az alábbi kötelezettségek:
– rendszeres ellenőrzést kell végezni júniustól a tenyészidő végéig szőlőterületén a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének felderítése, a tünetek észlelése esetén értesítenie kell a hatóságot,
– az elsőfokú élelmiszerlánc-felügyeleti szerv mintát vesz laboratóriumi vizsgálatra, ha nincs tünetes növény, tünetmentesből,
– a laboratóriumi vizsgálattal fertőzöttnek bizonyult növényeket megsemmisíteti, és egyéb indokolt intézkedéseket írhat elő a fertőzés bekövetkezése esetén a többi, egészséges növény megvédésére.
– védekezni kell az FD-vektorok (amerikai szőlőkabóca) ellen a hatóság előírása szerint; a növényvédő szeres kezelések adatainak nyilvántartását 3 évig meg kell őriznie,
– meg kell semmisíteni a hatóság által kijelölt szőlőnövényeket az előírtak alapján, és nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 méter távolságon belül.
– a puffer zónában található elhanyagolt ültetvényt és egyéb gondozatlan szőlőtermő területet úgy kell tekinteni, hogy a termelő, vagy tulajdonos nem teljesítette a zárlati károsító terjesztését végző rovarok (rovarvektorok) egyedszámának gyérítésére vonatkozó kötelezettségét.
Egy szőlőültetvény akkor tekinthető elhanyagoltnak, ha az alábbiak mindegyike teljesül:
– nem végeznek rendszeres művelést,
– nem végezték el a legutóbbi téli metszést, így a hajtások átnyúlnak a sorközbe és a soron belül, mely nem biztosítja a megfelelő növény-egészségügyi állapot fenntartása,
– a legalapvetőbb növényvédő szeres kezeléseket sem végezték el, ökológiai, vagy biogazdálkodás esetén nem alkalmazták az abban a rendszerben megengedett készítményeket.
Az elhanyagolt ültetvény nagy növény-egészségügyi kockázatot jelent a környező szőlőnövények számára. Ezért az elsőfokú élelmiszerlánc-felügyeleti szerv folyamatosan vizsgálja a puffer zónában található szőlő ültetvények állapotát. Elhanyagolt ültetvény esetében – a tulajdonos előzetes értesítése nélkül – intézkedik a növényállomány gyökerestől történő eltávolítására és megsemmisítésére. A közérdekű védekezés költségei a termelőt, tulajdonost terhelik.
A Hatóság az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.évi XLVI. törvény 60 § (1) bekezdésének a) pontja értelmében – kötelezően – növényvédelmi bírságot szab ki. A bírság mértéke: 500 ezer Ft-tól – 100 millió Ft-ig terjedhet!
A szőlő aranyszínű sárgasága kórokozóról, az azt terjesztő amerikai szőlőkabócáról, az ellene való védekezés lehetőségeiről, az elhanyagolt szőlőterületekkel kapcsolatos intézkedésekről tájékoztató előadásokat hirdettünk, melyeknek a csehimindszenti kultúrház adott helyet. Az érintettek levélben, valamint hirdetményi úton lettek értesítve.
A lakossági fórumra a Vas megyei lakhellyel rendelkező gazdák kaptak meghívót. A megyén kívüli lakhellyel rendelkező szőlőterület-tulajdonosokat a felhívás szerinti tájékoztatóval értesítettük a zárlati intézkedésekről.
Fórumunkon összesen 82 fő jelent meg a három alkalom valamelyikén, a tapasztalatok szerint leginkább azok, akiknek a területe rendben van tartva. A fórumon részletes tájékoztatást adtunk az érvényes zárlati intézkedésekről, a terjesztő vektor előrejelzéséről, védekezési lehetőségekről, és kiemelten a potenciális fertőzési veszélyt jelentő elhanyagolt szőlőültetvényekkel kapcsolatos teendőkről, hangsúlyozva, hogy önkéntes teljesítés esetén a hatósági beavatkozás elkerülhető. A gondos gazdákat a fertőzési gyanú kötelező jelentésén, és a vektor elleni dokumentált védekezésen kívül egyéb hatósági intézkedés nem érinti.
A földhivatali nyilvántartás szerint érintett területek listája a Vas Megyei Kormányhivatal honlapján elérhetőek.
Az elhanyagolt ültetvények felderítésének időpontjait a három érintett település hirdetőtábláin, illetve honlapunkon közhírré tesszük. A pontos időpont meghatározása az időjárás függvénye lesz, de várhatóan április első felétől indulóan lesz lebonyolítva.
Felhívjuk a körülhatárolt terület által nem érintett vasi szőlősgazdák figyelmét is arra, hogy a betegség terjedését megelőzendő, a fent említett módon tartsák rendben ültetvényeiket. Védekezzenek az amerikai szőlőkabóca ellen, és ha a leírt tünetekkel találkoznak, értesítsék hatóságunkat.
