Egy küldöttközgyűlés margójára, avagy már az alapszabály sem számít bizonyos érdekek megvalósításához. A portálra érkezett vélemények. Lehetőséget adtunk minden érintettnek a cikk véleményezéséhez, de a határidőig ellenvélemény nem érkezett.

Ez a történet több ponton is kimeríti a törvénytelenség fogalmát. Egy kamarának a legfontosabb feladata a törvényesség. A kiadott határozat word formátumban aláírás nélkül szintén nem méltó a szervezethez.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 2018. március 21.-én tartotta Küldött Közgyűlését. Már a meghívó is hibás volt, a küldöttközgyűlés létszáma nem 100 fő, hanem 112 fő.

 „Amennyiben a jelzett időpontban a Küldött Közgyűlés határozatképtelen (a küldöttek több, mint 50 %-a, azaz 51 fő nem lesz jelen), úgy a Küldött Közgyűlést változatlan napirendi pontokkal és helyen 2018. március 21-én 9.30 – órától ismételten összehívom.” (Küldöttközgyűlési meghívó) Ha viszont csak a 100 küldött jogosult a szavazásra, akkor nem szavazhatott volna a vezetőség, igy minden eddigi KKGY törvénytelen lenne. Helyes akkor lenne, ha minden vezetőségi tag egyben küldött is.

Nem lett megnyitva a KKGY, majd határozatképtelenség miatt bezárva a jelzett időpontban.

/A március 7-i Nagyelnökségi ülés is meg lett tartva, szavazás is volt, pedig az alapszabály szerint határozatképtelen volt az elnökség. Határozatképes, ha az elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van/ Így már ettől a ponttól a KKGY szabály ellenes volt.

Aztán a küldöttközgyűlés folytatódott tovább – a matematikai hiányosságokkal.

„Alapszabály 7. pont

(3) Az alapszabály elfogadásához és módosításához, az éves tagdíj megállapításához, valamint a területi szervezetek és az országos szervezet közötti megosztási arány elfogadásához a szavazásra jogosult jelenlévők 2/3-os szavazata szükséges.”

Mellékeljük a jegyzőkönyvet, bár ebből nem derül ki hogy hány fővel volt határozatképes a közgyűlés, de a napirendi pontokra 56 fő szavazott, tehát ennyi, vagy ennél több, mert nincs szavazási kötelezettség. Tehát a határozatképes létszám minimum 56 fő.

14./2018.03.21.KKGY határozat: a küldöttközgyűlés 33 igen szavazattal, 7 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett elfogadta a határozathoz mellékelt (1. melléklet) 2017. 05. 26.-i békéscsabai kihelyezett elnökségi ülésen hozott VII./2017.05.26. számú elnökségi határozatban rögzített Alapszabály módosítási javaslatokat.”

Hát a 33 nem kétharmados többség. A szavazatot leadó 42 főt vesszük alapul, akkor az is kellene, hogy hányan nem szavaztak. A hivatalosan jelenlévő létszám a határozatképesség megállapításakor kihirdetett létszám. /38 igen kellett volna/. Közben lehet létszámot változtatni, ha valaki elmegy, de ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, valamint a nem szavazók számát is meg kell határozni. Szavazás előtt ki kell hirdetni a szavazásra jogosult létszámot.

A 16. és 17. határozat is érvénytelen.

Azt már meg sem kellene említeni, hogy egy alapszabály változtatást nem csomagban kellene megszavazni, hanem minden pontot külön-külön.

A küldötteknek a kamarai tagságot kellene felelősségteljesen képviselniük, de ha csak két nappal a küldöttközgyűlés előtt kapják meg a határozatokat, akkor sem a tagságot, sem a megyei vezetőséget nem tudják megszondázni. Talán ezért is mentek el olyan kevesen, mert nem akartak a tagságukról a tagság nélkül szavazni.

A módosítások is meggondolatlanok. Az előrejelzést „végezhet” helyett a „végez” szó az előrejelzést kötelezővé teszi, de hát sajnos a 33 igennel szavazó küldöttnek fogalma sincs az előrejelzésről. Ehhez berendezések, csapda hálózatok, műszerek, meterológiai eszközök kellenének, különben marad a szemfényvesztés. Meghatározunk feladatot anyagi fedezet nélkül, amit most előrejelzés címszó alatt végzünk, az csak utólagos észlelés. Előrejelzést, mi egy két kolléga kivételével, jelenleg nem tudunk végezni.

„6)   előrejelzést végez a járványok és gradációk kialakulásának megelőzése érdekében, amelyet helyileg hasznosíthat a termelők érdekében, valamint az ilyen adatok feldolgozásában együttműködik a feladatkör szerint érintett hatósággal,    (pontosítás)”

A törvény és egyetlen jogszabály sem írja elő ezt a kamaránknak, ezt nem valószínű, hogy kötelezővé lehet tenni. A Növény és Környezetvédelmi Bizottságnak előírni az előrejelzést – ezt a 33 fő hogyan is gondolta? Ehhez ki veszi meg az anyagokat, ki fizeti az embereket? stb. Van olyan megye ahol hatósági kolléga az Elnök, ez a munkájával összeférhetetlen, és kormányhivatali engedély kellene hozzá. Jelenleg sok helyen kivitelezhetetlen. Az országos Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság csak kordinációs feladatott kapott.

29./  Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (Területi szervezet bizottsága)

 (2) Feladatát a megyei vezetőséggel szorosan együttműködve végzi.

Feladatai:

–             a növényvédelmi előrejelzés,

A területi szervezetek Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottságai ha nem tesznek eleget a feladatuknak, és nem végeznek (végeztetnek) előrejelzést akkor etikai, vagy fegyelmi vétséget fognak elkövetni!?

5) A küldöttközgyűlés határozatai kötelezőek a kamara országos szervezete és területi szervezetei minden ügyintéző szervére és a kamara minden tagjára. A küldött közgyűlés határozatainak be nem tartása, azzal ellentétes tevékenység végzése etikai vagy fegyelmi vétségnek minősül.    (kiegészítés)

A kamarai törvény világosan megfogalmazza a felelősségi szabályokat, etikai és fegyelmi vétségeket. Nem biztos, hogy ehhez nem kellene törvényt módosítani. A tag kárára hozunk folyamatos szankciókat, miért is?

36./ Titkár:

(3) Feladata:

a tagnyilvántartások vezetése, és naprakész feltöltése az országos nyilvántartásba,  (kiegészítés)

10) névjegyzéket vezet a kamara tagjairól, mely tartalmazza a kamarai tag regisztrációs számát, személyes adatait, elérhetőségét   (kiegészítés)

AZ ADATKEZELÉSÉRT A HONLAP TULAJDONOSA A FELELŐS!!!!

A megyéknél a titkár csekély tiszteletdíjér végzi a feladatot munkaidőn túl, hét végén. Nem érthető, hogy miért kellene a megyei szervezeteknek a központi tagnyilvántartást kezelni. Az országos Kamara ad ki, vagy pótol minden igazolványt, tehát minden adat, ami a tagsággal kapcsolatban lényeges, a rendelkezésére áll. Legfeljebb azt kelljen a megyéknek jelenteni, ha megszűnik valakinek a tagsága, és az adatállományt törölni kell! Ezt a szabályozást a 2016.május 25-én életbelépett EU adatvédelmi rendelet szabályozza, és 2018.május 25-én lejár a türelmi idő. A honlapok kezelőinek komoly előírásokat kell teljesíteni. A saját adatvédelmi szabályunk sem lett figyelembe véve, nem hogy az európai.

Az országos adatkezelő kilétét, adatait, nyilatkozatát adatvédelmi okok miatt a megyék nem kaphatják meg, de a tagok adatait a megye meg kötelezően adja át és töltse fel egy máig csak szóban garantált biztonsággal rendelkező honlapra. Érdekes értelmezése az adatvédelemnek. Egy adatvédelmi Audit fogja ezt majd értelmezni.

. Adatállományok (nyilvántartások) létrehozása, / Saját adatvédelmi szabályzatunk/

ügyviteli és nyilvántartási célú adatkezelés

  1. Törvényi felhatalmazás hiányában az adatkezelés alapjául kizárólag az érintett megfelelő tájékoztatásán alapuló, önkéntes és határozott – különleges adat esetén írásbeli – hozzájárulása szolgálhat, amelyben félreérthetetlen beleegyezését adja a megfelelő személyes adatok meghatározott célból és körben történő kezeléséhez. A hozzájárulás megszerzése során az érintettet kifejezetten figyelmeztetni kell a beleegyezés önkéntességére. A Kamara a hozzájárulást – a későbbi igazolhatósága érdekében – különleges adatnak nem minősülő személyes adatok esetén is írásban rögzíti.

Ha a kamarai határozat megvalósulna, minden tagot tájékoztatni kellene az adatkezelésben beállt változásokban, és hozzájárulását kell kérni.

GDPR  EU rendelet:

A rendelet alapjaiban változtatja meg az adatkezelés elveit és jogalapját.

A magyar Infotörvény és az uniós jogszabály adatkezelésre vonatkozó alapelvei kevés kivétellel szinte teljesen megegyeznek, hiszen mindegyik megköveteli az alábbiakat az adatkezelőtől:

  1. személyes adatot csak előre meghatározott célból kezeljen (célhoz kötöttség elve),
  2. csak a cél megvalósulásáig (korlátozott tárolhatóság elve),
  3. csak a cél megvalósításához feltétlenül szükséges mértékben (adat takarékosság és alapértelmezett adatvédelem elve) kezeljen,
  4. az adatkezelésnek meg kell felelnie a tisztesség követelményének (tisztesség elve),
  5. jogszerűnek kell lennie (megfelelő jogalappal kell rendelkeznie),
  6. a kezelt adatoknak pontosaknak és hiánytalanoknak kell lennie (pontosság elve),
  7. az adatkezelésnek megfelelő, közérthető, részletes, teljes, könnyen hozzáférhető és előzetes tájékoztatáson kell alapulnia (előzetes tájékoztatás elve)
  8. a rendelet alapján az sem változik, hogy az érintetteknek ugyanúgy kérésükre tájékoztatást kell adni adataik kezeléséről, a tájékoztatás adás határideje és tartalma között sincs szignifikáns eltérés az új jogszabályban;
  9. a jogosultakat ugyanazok a jogorvoslati jogok illetik meg, mint a magyar törvény alapján: tiltakozhatnak adataik kezelésével szemben (tiltakozás joga), kérhetik azok törlését (feledés joga), helyesbítését és zárolását.
  10. ahogy eddig is kellett a magyar vállalkozásoknak az adatkezelés megkezdése előtt, már az adatkezelési eljárások kidolgozásakor az adatbiztonságról gondoskodniuk, úgy ebben a kötelezettségükben ezután sem lesz változás, hiszen a magyar Infotörvény ezt a követelményt is tartalmazta (privacy by design elve);
  11. az adatkezelőnek az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban nyilvántartási, értesítési és hatósági bejelentési kötelezettsége van, amely a magyar jogban eddig is létezett a legutolsó Infotörvény-módosítás óta (adatvédelmi incidenskezelés).

Vagyis aki eddig betartotta a magyar jogszabályt, annak az új rendelet alapján sem lesz félnivalója.

  1. Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

2.1.      Kötelező kijelölés

A Rendelet 3 konkrét esetben teszi kötelezővé az adatvédelmi tisztviselő kijelölését:

  1. ha az adatkezelést, adatfeldolgozást Hatóság vagy közfeladatot ellátó szerv végzi,

Az adatvédelmi tisztviselő személyesen nem vonható felelősségre, ha a szervezet nem felel meg a Rendeletnek, mert ez az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelőssége.

Igy minden megye alkalmaz majd adatvédelmi tisztviselőt, akinek képzésekre, tanfolyamokra kell majd járnia komoly pénzekért. Megszavazta 33 fő.

VMNK Portál

Felelős szerkesztő: Both Gyula VMNK Elnök

 

 

KKGY HATÁROZATOK

word

 

MELLÉKLETEK

 

word       word     word     word  word    word

  1 melléklet                        2.                       3.                      4.                 5.                          6.