Megnyitjuk új növényvédelmi sajtószemle rovatunkat Szakter Ferenc tagtársunk szerkesztésében.
Kedves kollégák!
Napi szinten jelennek meg az elektronikus sajtóban növényvédelmi témában aktuális hírek, cikkek amik számunkra nagyon fontosak lehetnek. Ezek a cikkek aktuális információkat tartalmaznak (hatóanyagkivonások, engedélyezések, hosszabbítások és tiltások, jövőbe mutató irányvonalak (trendek), kimutatások, új módszerek, technológiák, kutatások (trendek), amelyek majd néhány év múlva határozzák meg a mindennapjainkat, de ma már a döntéshozók előtt vannak, vagy a kutatóintézetekben fejlesztik őket, vagy a multinacionális cégek kutatják ezeket.
Úgy gondolom, a mai világban nagyon értékes és sokat ér az időben megszerzett pontos és hiteles információ.
Ma már senkinek sincs nagyon ideje arra, hogy tudományos értekezéseket olvassunk növényvédelmi témában.
A záró közgyűlésen történt felszólalásom okán támadt az ötlet, hogy ha már ezt én úgyis szinte napi szinten követem, ezért, miért ne lehetne ezt a kamarán belül továbbadni hasznos információforrásként a kollégáknak.
Ezért elkészítettem az első ilyen összeszedett és szerkesztett változatát a Növényvédelmi sajtószemlének.
A cikkek minden esetben interneten megjelent hiteles információkat tartalmaznak szerkesztett formában. A szerkesztés alatt a betűformátummódosítást, növelést, kiemelést, képszerkesztést (kicsinyítés) értem, hogy minél könnyebben olvasható és akár nyomtatható (Word formátum) legyen. Igyekszem, hogy csak a lényeges információk legyenek kiemelve.
A cikk elején vagy végén általában megtalálható a forráshonlap is, ha esetleg nem, akkor a Google keresőbe beírva a cikk címét, az biztosan felhozza az eredeti cikket.
Az elolvasás után kérem a véleményeteket. Azt gondolom, ez hiánypótló lesz az utóbbi időben tapasztalható sok változás miatt.
Tisztelettel:
Szakter Ferenc
kertészmérnök
növényvédelmi mérnök
Növényvédelmi sajtószemle 2018. december – 2019. január
Szerkesztette : Szakter Ferenc
2019 01.16
Nehézségek és lehetőségek, hírek a Bayer-től
2019.01.14.
Kategória: Hírek
Az árutermelő gyümölcstermesztés, amely a huszadik század közepétől napjainkig látványos fejlődésen ment át, Európa szerte nehézségekkel küzd. Az ültetvények telepítése, fenntartása eleve nem rentábilis támogatási rendszer nélkül, miközben a klímaváltozás és a piaci lehetőségek változása is fokozza a bizonytalanságot.
Az európai szabályozások sem mindig segítik az ágazatot, hiszen sokszor az egyik kéz ad (pl. telepítési támogatás), míg a másik elvesz (pl. embargó, vagy átgondolatlan növényvédelmi hatóanyag visszavonások). A termelő pedig nem tehet mást, mint alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Jéghálót húz fel, öntöző rendszert telepít, védekezik az új betelepülő soha nem látott kártevők ellen és pályázik ezerrel. Előre menekül. Megtanulja, mire figyeljen, és mit hagyjon figyelmen kívül. Nem könnyű! Persze ez a sorsa az ágazat más szereplőinek is, legyen az kereskedő, vagy inputanyag gyártó.
A Bayer, mint a mezőgazdasági innováció egyik zászlóvivő vállalkozása szintén előre menekül. Fejleszt és alkalmazkodik. Elfogadja a változó körülményeket, lehetőségeihez mérten segíti és támogatja a gyümölcstermesztést. Sokszor csak egy hírrel, szaktanáccsal, vagy épp egy új fejlesztésű megoldással. A mostani aktuális hír, amire a Bayer háza tájáról érdemes a termelőnek odafigyelni, hogy minden tévhit ellenére 2019-ben a Calypso rovarölő szerünk változatlan mennyiségben és minőségben áll majd rendelkezésre. Engedélyokirata is ugyanaz lesz, benne számos gyümölcs, zöldség és szántóföldi kultúrával.
Technológiai ajánlásunkban is csak egy változás van, hogy virágzó kultúrában, vagy virágzó gyomokkal fertőzött ültetvényben triazol típusú gombaölő szerrel (pl. Folicur Solo) tankkombinációban kijuttatni nem javasoljuk.
Fontos Bayer-es hír az is, hogy 2013 után, 2019-ben ismét egy teljesen új rovarölő szerrel segíti a gyümölcstermelőket. Új termékünkről sok mindent fogunk elmondani a februári gyümölcsös és szőlős szimpóziumainkon, de addig is néhány fontos információ róla.
Kutatóink évekkel ezelőtt egy teljesen természetazonos vegyületet találtak, a Stemfoline-t, aminek rovarölő szer tulajdonsága volt. Az ázsiai Stemona japonica növényben megtalálható molekula egy új, a Bayer által felfedezett hatóanyag csoport felfedezésének a Butenolid csoportnak a kiindulási pontja lett. Ebből a „pontból” mára egy innovatív rovarölő szer keletkezett, ami a természetből származik és a környezettel valamint a fenntartható gazdálkodással összhangban alkalmazható. Neve Sivanto prime és olyan időszakban érkezik a gyümölcs, szőlő és zöldségtermesztésbe, amikor a rovarok elleni védekezés vegyszeres lehetőségei vészesen szegényednek el. Ez a szívókártevők elleni készítmény tökéletesen megfelel annak az új trendnek, aminek a 21. századi Európában egy új rovarölő szernek meg kell felelnie. Toxikológiai adatai, mind a humán, mind a környezeti követelményeket a legmagasabb szinten teljesíti. IPM technológiákba illeszthető, kíméli a hasznos rovar faunát, nincs hatással a méhekre, ezért virágzásban is felhasználható lesz. Hatásában gyors és olyan rovarkártevő ellen is hatékony, amelyek ellen már hatáscsökkenés volt tapasztalható más hatóanyagokkal szemben. Ezek a jó tulajdonságok, nyílván felcsigázzák a kíváncsiságot az új megoldással szemben és azt sejtetik, hogy azért kell, legyen itt valami „fekete leves”! Ilyenkor szokták például feltenni a kérdést: no és az ára? Nos, az ára is versenyképes lesz, nem okoz majd csalódást.
Újabb növényvédő szereket korlátozna az EU?
2019.01.14.
Kategória: Hírek
A héten újra a növényvédő szerekről vitázik az Európai Parlament, ezek korlátozását ugyanis a deszikkálásra is szeretnék kiterjeszteni. Néhány képviselő viszont arra figyelmeztet, hogy az érzelmi megközelítés helyett érdemesebb lenne tudományos alapon dönteni ilyen kérdésekben.
„Az Európai Unió növényvédő szerekhez való viszonyát a túlpolitizáltság veszélyezteti, miközben a tudományosan megalapozott érvek háttérbe szorulnak” – figyelmeztet az ír Mairead McGuinness. Az Európai Parlament alelnöke annak kapcsán szólalt meg, hogy a testület január 16-án ismét tárgyalni fog a peszticidek uniós engedélyezési eljárásáról.
Az ír politikus nem véletlenül aggódik már előre, hiszen felmerült a lehetőség, hogy a növényvédő szerekkel kapcsolatos korlátozásokat kiterjesztik a deszikkálásra is, amely súlyos következményekkel járna – egyebek mellett – az ír mezőgazdaságra nézve is. A szigetországban ugyanis gyakoriak az esős nyarak, ezek pedig elengedhetetlenül szükségessé teszik az állományszárítást.
Mairead McGuinness sérelmezi, hogy miközben az egész EU-ban szigorú felügyelet alatt tartják a növényvédő szereket, egyre inkább erősödnek a populista hangok is. Az EP-alelnök szerint káros következménnyel járna, ha mind szélesebb körben korlátoznák vagy tiltanák az agrokemikáliák alkalmazását, ez ugyanis komolyan visszavetné a termésmennyiségeket.
Napjainkban a glifozátokkal és neonikotinoidokkal kapcsolatban alakultak ki hangosabb viták, de más vegyszerek használatát is érzelmi alapon közelíti meg a közvélemény. „Ki kell találnunk, hogyan lehet fenntartható, környezetbarát rendszerben termelést folytatni, ahelyett, hogy rögtön minden növényvédő szert hatalmas kockázatnak tartanánk az emberi egészségre nézve” – emelte ki Mairead McGuinness. Véleménye szerint a precíziós gazdálkodás egyre szélesebb körű terjedésével célzottabban, okszerűbben, vagyis egyre kisebb mennyiségben tudjuk ma már kijuttatni ezeket az ártalmas szereket, ezért nem minden esetben indokolt a visszaszorításuk.
Szerző: AgrárUnió
Megint betiltottak két vegyszert: nehezebb lesz a növénytermesztés
Nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni az EU területén a tirám és a dikvát hatóanyagokat tartalmazó készítményeket 2019, illetve 2020 után. A tirám főleg vetőmagkezelésre használt gombaölő hatóanyag, míg a dikvátot a gazdák leginkább a betakarítás előtti állományszárításkor használják. Ez utóbbi tiltása komoly gondot okoz a repcetermesztőknek.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal oldala számolt be arról, hogy a 2 hatóanyag felülvizsgálatára azért került sor, mert lejárt az engedélyük. A megújítás elutasításáról – a tagállami szavazatok minősített többségének hiányában – az Európai Bizottság saját hatáskörben döntött. Ezért a tirám vagy dikvát hatóanyagot tartalmazó növényvédőszer-készítmények engedélyét minden tagállamnak vissza kell vonnia. Ez azt jelenti, hogy a készítményeket a türelmi idők letelte után nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni a tagállamokban.
Az Európai Bizottság döntött: betiltja a dikvát és a tirám hatóanyagú szerek használatát – a repce állományszárításához fontos szer került ezzel tiltólistára
Mindkét hatóanyagot széles körben használták a termelők
A dikvát kivezetésével a betakarítás előtti állományszárítás legfontosabb hatóanyaga szűnik meg, így ez a technológia várhatóan el fog tűnni a szántóföldi növények termesztéséből.
Az EU rendeletek értelmében a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el, a dikvát készítmények felhasználásának végső határideje pedig 2020. február 4.
További információk a tiltásról:
– a tirám (TMTD) hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonásával kapcsolatban itt olvashatóak,
– a dikvát hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonásával kapcsolatban itt olvashatóak.
A 2018. október 12-én kiadott 2018/1532 EU bizottsági rendelet értelmében a dikvát hatóanyagot nem újították meg, ezért az alábbi intézkedésekről határozott az engedélyezési hatóság:
- A dikvát hatóanyagot tartalmazó készítmények forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét 2019. május 4-i hatállyal visszavonja. E határidő után nem hozhatóak be a készítmények magyarországi forgalomba hozatal céljából.
- Az engedélyező hatóság a legkésőbb 2019. május 4-ig beérkezett szerekre, valamint az értékesítési láncban meglévő készletek forgalmazására, felhasználására türelmi időt biztosít. A dikvát hatóanyagot tartalmazó készítmények 2019. november 4-ig forgalmazhatók, felhasználásuk 2020. február 4-ig engedélyezett.
Az érintett készítmények:
- Alapengedélyek: Reglone, Reglone Air, Dessicash 20 SL, Mission, Solaris
- Származtatott engedélyek: Dragoon, Dessix R, Retro R, Air One, Di-Gold, Diquash 200 SL, Maxima, Ruler, UPL Diquat
- Párhuzamos import engedélyek: Agria Diquat, Diqua, Solaris
A repce állományszárításáról itt nézhet meg egy videót:
A tirám hatóanyagot tartalmazó készítmények forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét 2019. január 30-i hatállyal visszavonja. E határidő után nem hozhatóak be a készítmények magyarországi forgalomba hozatal céljából.
Az engedélyező hatóság a legkésőbb 2019. január 30-ig beérkezett szerekre, valamint az értékesítési láncban meglévő készletek forgalmazására, felhasználására türelmi időt biztosít:
- A tirám hatóanyagot tartalmazó permetezőszer 2019. április 30-ig forgalmazható és felhasználható.
- A tirám hatóanyagot tartalmazó csávázószerek 2019. július 31–ig forgalmazhatók, a csávázószer felhasználása, a csávázott vetőmag értékesítése és felhasználása 2020. január 30-ig engedélyezett.
Az érintett készítmények:
- Alapengedélyek: Flowsan FS, Royalflo, Vitavax 2000 (gombaölő csávázószerek), Tiuram Granuflow (gombaölő permetezőszer)
- Származtatott engedély: Anchor
Tényleg jobban védjük a környezet és az egészségünket a szerhasználat tiltásával?
Honlapunkat és a Facebook-oldalunkat is sok laikus érdeklődő olvassa, akik örömmel vették, hogy a szántóföldi termelésben ismét kevesebb lett a felhasználható vegyszer. De vajon tényleg ez szolgálja jobban az egészségünket és a környezet védelmét? Minek mi a kockázata, hol vannak a buktatók és a lehetséges kiutak? Most tiszta vizet öntünk a pohárba!
Egészségesebb a bio?
Természetesen megoldható a termelés vegyszermentesen is, erről szól az ökológiai gazdálkodás, ami egyébként szintén nem mond le teljesen a vegyipar termékeiről, hiszen az olajos-kénes készítmények, a réztartalmú anyagok (ezek erősen vitatottak szakmai körben!), az alumínium-szilikátok, vagy a szappanok engedélyezettek. Emellett természetesen gondos növényváltással és -társítással, mechanikai gyomszabályoztással, valamint biológiai feromonok, csapdák és élő ágensek bevetésével lehet sokat tenni az állományért. Mindez sokkal több élőmunkát, gépi műveletet és költséget jelent, mivel egyik módszer sem rendelkezik olyan hosszú hatástartammal, mint ami a szokványos gazdálkodásban elvárt. Ennek oka pedig a módszerek hatásfoka: a kapált földön az első esők után újra kizöldül a gyom, a gombák elleni permetezést is meg kell ismételni, a kártevők pedig a kezelés után egy héttel már visszatérnek.
Gyomfésű (Forrás: szalagro.hu)
Mivel valamennyi stresszfaktor mindig éri a növényt, termésmennyisége sosem akkora, mint a konvencionális gazdaságban, a veszteség mértéke a legnagyobb gondosság mellett is 15 százalékosra tehető. Ez az adat egy 200 hektáros méretben dolgozó biogazdaságból származik, kisebb gyakorlattal az alábbi adatok érvényesek:
Forrás: https://szie.hu/file/tti/archivum/Dorner_Zita_ertekezes.pdf
A doktori értékezés a sokak számára mérvadó Kishantosi gazdaságban született eredményekre épít, ahol ebben az időpontban már 15 éve(!) folyt biogazdálkodás. Mint látszik, a termés legalább felét veszíti el a termelő pusztán amiatt, hogy a gyomszabályozás konvencionális módszereiről lemond. A helyzet valójában nem ennyire drasztikus, nagy rutinnal és jó gépparkkal ma már valóban tartható a 15-20 százalékos termésveszteség – legalábbis kalászosokban (a kertészet más lapra tartozik).
De semmi baj, a termelőnek így is megéri az ökológiai művelés, hiszen a biotermék 25-30 százalékkal drágábban forgalmazható (ismét nem a zöldségfélékre gondolunk, azoknál éppen a nagyobb termésveszteség miatt nagyobb az árrés is). Vevő azonban jobbára csak Budapesten és a nagyvárosokban akad, de nem a falvakban. Ott vagy megtermeli magának az ember, amire szüksége van – időt és költséget nem számolva -, vagy megveszi az első boltban a konvencionálisat, hiszen másra nemigen van pénze. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy akinek nincs pénze, az egye a rossz, egészségkárosító termékeket,
a konvencionális ugyanis nem egyenlő a silánnyal.
Mivel a biotermékeket nem védi gombaölő szer, felmerül a kérdés, hogy nem szennyezettebbek-e gombatoxinokkal? A gabonafélék esetén hazánkban a trichotecének közé tartozó DON-toxin, a T-2 és a HT-2 mikotoxinok jelenléte okozhat leginkább problémát. Ezek befolyásolhatják a hormon- és immunrendszer működését, károsíthatják a szaporodási képességet, az idegrendszert, a vesét, a májat. A Tudatos Vásárlók Egyesülete tavaly végzett egy vizsgálatot az emíltett toxinok jelenlétéről különféle lisztekben. A 19 megmintázott lisztből 13 származott ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból. Eredmény: nem volt kimutatható eltérés az ökogazdaságból származó, illetve a konvencionális termékek között a DON-toxin koncentrációjában. A termékek ára azonban széles skálán mozgott (199-1089 Ft/kg, találjuk ki, melyik volt a drágább). Az ár és a szennyezettség között azonban nem volt összefüggés. Vagyis a szegényebb vásárlói rétegek konvencionális termékei ebből a szempontból
csöppet sem rosszabbak, mint egy ökotermék – viszont jóval olcsóbbak.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete arra figyelmeztet, hogy – függetlenül attól, hogy bio vagy sem egy termék – a korpa és a teljes kiőrlésű liszt a legkockázatosabb a toxinmennyiséget tekintve.
Persze nemcsak gombatoxinok, hanem szermaradékok is lehetnek egy termékben. Erre vonatkozóan olyan szabványok léteznek, amelyek betartását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálja. Idén februárban a Nébih 24 búzalisztet ellenőrzött. A növényvédőszer-maradék mérése során lisztenként mintegy 380 különböző hatóanyagot és azok bomlástermékét vizsgálták a hivatal munkatársai. Egyik liszt sem tartalmazott kimutatható mennyiségben növényvédőszer-maradékot.
Mennyire káros a környezetre a vegyszer?
Ha rosszul használják, nagyon! Nem véletlen, hogy a permetezés összes körülményét szigorú szabályok közé szorítják, a szer megvásárolhatóságától kezdve a kijuttatás helyének és idejének meghatározásáig. Igen, a rosszul kiszórt permetlé károsítja a vizeket, megöli a méheket és szegényíti a talajéletet, ezért a szabálytalan használatot büntetik. De értsük meg: a gazdáknak sem érdekük csökkenteni a beporzók számát vagy megmérgezni a termőközeget, hiszen ebből élnek, és ennek “gyümölcseit” eszik maguk is. A hatóságok szigorú munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az engedélyezett készítmények ma már hektáronként pár grammos mennyiségben kerülnek ki a táblákra, ahol környezeti hatásra (víz, UV-sugárzás, talajkolloidok…) viszonylag gyorsan működésképtelenné válnak. A probléma ma már gyakran éppen az, hogy “nem hat a szer”.
Egy technológiai baki mutatja, mi lenne gyomirtó szer híján (Forrás: agrarunio.hu)
A vegyipari cégek igyekeznek megfelelni az elvárásoknak és tartani a tempót a szerkivonások ütemével, de mivel 10 évet vesz igénybe egy új készítmény kifejlesztése, ez nem lehetséges. A választható szerek palettája tehát gyorsabb ütemben szűkül, mint ahogy újak keletkeznek, ami egy újabb kockázati tényezőt generál: nehéz váltogatni a különböző hatóanyagcsoportokat, így a megcélzott szervezet gyorsan ellenállóvá válik vele szemben. Minél kisebb a szer ajánlott kijuttatási dózisa és minél gyakrabban vetik be ugyanott, annál valószínűbb, hogy felbukkan egy olyan biotípus, amelyik rezisztens vele szemben, és elterjeszti saját génjeit – így születnek a szupergyomok.
Míg egy táblán viszonylag könnyű a kultúrnövényt a gyomtól elkülöníteni (most tekintsünk el az egyszikű-kétszikű problémától), addig rovarból és gombából ezernyi hasznos élőlény is található a termőterületen – szinte lehetetlen a jót a rossztól külön kezelni. A rovarok esetén a kezelés idejének megválasztásával (méhkímélő technológia) tehetünk a legtöbbet. Ide sorolható a vetőmag rovarölő szerrel való bevonása (csávázás) is, ami a tábla teljes felületének többszöri lepermetezését váltja ki. A gombaölő szeres csávázás pedig a korai csíranövénypusztulást hivatott megelőzni. Csávázó anyaggal csak a magba, illetve a fiatal növénykébe behatolni igyekvő kórokozóktól és kártevőktől védjük az állományt, a környezet többi részét nem éri bántódás, szemben a permetezéssel, ami óhatatlanul bekövetkezik, ha a csíranövény nem védhető meg magkezeléssel.
A taljban rengeteg kórokozó gomba várja a csíranövényeket
A neonikotinoidok hatása egyes vizsgálatok szerint ennél jóval hosszabb időn át kimutatható: a repcén táplálkozó méhek a vetéshez képest 8 hónap múltán is rosszabb szaporodásbiológiai állapotba kerültek, mint a csávázatlan táblákon hordó társaik, míg mások a tájékozódási képességük romlásáról számoltak be. Ismét más kutatók nem jutottak eredményre, mivel nehéz a csávázószer, a környezetet érő egyéb permetszerek és a méhész gondatlanságából eredő kondícióromlás hatásait egymástól elkülöníteni. Végül a vitatott szereket – biztos, ami biztos – kivonták a forgalomból.
Ami pedig a gombákat illeti, érdemes megemlíteni, hogy ma már a konvencionális nagygazdaságokban is szívesen alkalmaznak olyan talajbaktériumokat és -gombákat, amelyek a szervesanyag bontásával, illetve a kórokozó mikroorganizmusok parazitálásával természetes módon csökkentik a talajban élő kórokozók számát, ezzel mérsékelhetővé válik a vegyszerhasználat.
Nem a fogyasztó mérgezése a cél
Az állományszárítók enegedély-visszavonásának örültek a leginkább honlapunk laikus olvasói, mondván, hogy ezzel csak mérgeket viszünk be a terménybe, “a gyomos és beteg állományt tesszük fogyaszthatóvá”. Nagyjából négyévente egyszer fogunk ki egy olyan évjáratot, amikor még a konvencionális gazdaságok hosszú hatástartamú szerei is csak félsikert hoznak. A deszikkáló szernek az a lényege, hogy ilyenkor megszabadítsuk a terményt a gyomoktól, melyek akár halálos mérgű magvakkal bírnak (lásd csattanó maszlag), illetve leállítsunk egy gombafertőzést, amelynek már észleltük az első jeleit. A gombatoxinok veszélyeiről fentebb írtunk. Azok a készítmények, amelyeket ilyenkor bevetnek, a környezetben lebomló anyagok. Az élelmiszerbe kerülő szermaradékok ellenőrzéséről fentebb már írtunk. Magyarán
mérgező gyommagokkal vagy mikotoxinokkal nagyobb eséllyel ártunk a szervezetünknek, mint egy állományszárítóval.
Természetesen nem mindegy, hogy mivel permetezünk, de ne essünk át a ló túlsó oldalára. Ne örüljünk annak, hogy megszűnnek bizonyos technológia elemek, mert adott esetben fogyasztóként is a kárát látjuk. A termelő megértését már nem is kérjük, pedig egy esős májust vagy nyarat követően a sárral és a gyomtömeggel egyszerre küzd, miközben fogy a gázolaj és az idő, kopik a gép.
Mindezt tehát nem a vegyipar véldelmében, hanem azért foglaltuk össze, hogy laikusként is jobban értse a mezőgazdaság problémáit. A fejlesztések folyamatosan zajlanak, a jelenleg alkalmazott megoldásoknál 10 év múlva biztosan jobbak is lesznek. A lényeg az, hogy ne hajszoljuk bele a gazdát abba, hogy csávázószer híján négyszer permetezzen, vagy szupergyomokat neveljen ki a táblájában, ha pedig egyiket sem kívánja tenni, 30 százalékkal drágábban árusítsa a portékáját. Csak egyet kérünk: józanságot, és azt, hogy higyjen a Nébih vagy Tudatos Vásárlók tesztjeinek. A termelő is csak azt eszi, amit “főzött.”
Újabb 23 hatóanyag uniós engedélyét hosszabbítják meg
2018.12.21.
Kategória: Hírek
22 agrokémiai hatóanyag két hónapon belül lejáró engedélyét hosszabbítják meg egy évvel, és további egy hatóanyag, a bispyribac gyomirtó szer kaphat kétéves meghosszabbítást.
Az uniós tagállamok jóváhagyták az Európai Bizottság indítványát, amire az uniós engedélymegújítási eljárások lassúsága miatt van szükség.
A tritoszulfuron nevű gyomirtó engedélyét 2019. november 30-ig hosszabbították meg. A 2019. december 31-ig érvényes meghosszabbítás az amidoszulfuron, bifenox, dikamba, diflubenzuron, diflufenikan, fenoxaprop-P, fenpropidin, lenacil, nikoszulfuron és pikloram gyomirtókra; a klofentezin és pyriproxyfen rovar- és atkairtókra; valamint a difenokonazol gombairtóra érvényes.
Egy másik csoport engedélyét egyszer már meghosszabbították, és most további haladékot kapnak 2020. január 31-ig: a mecoprop-P nevű gyomirtó; a klórpirifosz, klórpirifosz-metil és oxamyl rovar- és atkairtó; és a dimoxystrobin, mankoceb, metiram és pyraclostrobin gombaölő hatóanyag.
A bispyribac eredeti lejárati dátumát 2023. július 31-ig tolták ki. A két évre szóló meghosszabbítás azt a tényt tükrözi, hogy a hatóanyag nem tartozik a megújítási programban elsőbbséget élvező kategóriák közé, közölte a bizottság.
Agrárunió
Az EU kijelölte három agrokémiai hatóanyag kivonásának végső határidejét
2018.12.21.
Kategória: Hírek
Az Európai Bizottság, azt követően, hogy eldőlt, nem hosszabbítják meg a propikonazol és quinoxifen nevű gombaölő, valamint a flurtamon nevű gyomirtó szer engedélyét, kijelölte forgalomból való kivonásuk határidejét.
Az EU-tagállamoknak a propikonazol-alapú termékek engedélyét 2019. június 19-ig kell visszavonniuk. A már meglévő készletek végső felhasználásának határideje legkésőbb 2020. március 19-én lejár. A quinoxifenre és a flurtamonra vonatkozóan a kivonás határideje 2019. június 27., és legkésőbb 2020. március 27-ig használhatók fel. Az új engedélyezési határidők a propikonazolra és a quinoxifenre vonatkozóan kicsit később járnak le, mint ameddig – 2019 januárjáig, illetve 2019 áprilisáig – a már meglévő engedélyek érvényesek voltak, aminek az oka, hogy általában a tagállamok hat hónapot kapnak arra, hogy a visszavonásnak érvényt szerezzenek. A flurtamonra vonatkozóan a lejárat új határideje érvényteleníti az előző engedély meghosszabbításának 2019. októberig tartó érvényességét.
Agroinform
Franciaország három éven belül kivonná a forgalomból a glifozátot
2018.12.21.
Kategória: Hírek
A francia mezőgazdasági, valamint a környezetvédelmi miniszter megerősítette azt a francia elnök által kitűzött célt, hogy a glifozát gyomirtó hatóanyagot három éven belül nagyrészt kivonnák a forgalomból.
A miniszterek a „glifozátbeszüntetési stratégiáról” a francia Nemzetgyűlés, az ország parlamentjének alsóháza közös információs ülésén beszéltek. Rámutattak, mindezt úgy érnék el, hogy közben biztosítják, hogy a gazdálkodók ne maradjanak megoldás híján.
A fő tennivalók között szerepel egy erőforrásközpont felállítása az év végére, amivel lehetővé válik, hogy minden mezőgazdasági foglalkozás számára hozzáférhetővé tegyék azokat a már létező megoldásokat, melyek elősegítik a glifozáthasználat visszaszorítását. Ugyanekkorra nyilvánosságra hozzák a glifozátkereskedelemről készített felméréseket és eladási adatokat, és az adatok forrását is elérhetővé teszik.
A miniszterek felszólították a francia élelmiszer-biztonsági hivatalt, az Ansest, hogy bírálja felül a glifozátalapú termékekre kiadott engedélyeket. Az új engedélyek nem lehetnek 2020. december 20-nál tovább érvényesek, és bizonyos felhasználási módoknál számításba kell venni a bizonyítottan nem vegyi alternatívákat is. A glifozát kivezetése része annak a széles körű tervnek, hogy mérsékeljék a növényvédő szerek használatát és a mezőgazdaság vegyszerfüggését csökkentsék, hangsúlyozták a miniszterek.
François de Rugy környezetvédelmi miniszter kifejezte azt a szándékát, hogy 2020-ra glifozátmentessé tenné a francia mezőgazdaságot. „A glifozátkivonási terv konkrét előrelépést jelent anélkül, hogy 2020 végéig kellene várnunk” – jelentette ki. Azonban Didier Guillaume agrárminiszter rámutatott, hogy ehhez a vállaláshoz az ország termesztési struktúrájának nagymértékű, agroökológián alapuló átalakítására van szükség. „Minden eszközt fel kell használnunk ahhoz, hogy konkrét megoldásokkal tudjuk segíteni a gazdálkodókat ennek az átalakításnak a végrehajtásában” – mondta.
Szeptemberben a Nemzetgyűlés visszautasította, hogy törvénybe foglalja a glifozátok három éven belüli betiltását. Ez már a második ilyen próbálkozás volt, ha beleszámítjuk az ország mezőgazdasági és élelmiszerekre vonatkozó törvényjavaslatának azt a cikkelyét, amely májusban bukott el. Stéphane Travert, az akkori mezőgazdasági miniszter a szigorú időkorlátok kiszabása ellen volt, hacsak nem tudnak megfelelő alternatívákat felmutatni a gazdálkodóknak.
Betiltanák a rézvegyületeket, de egyelőre még kegyelmet kaptak
- december 18., 08:47|Agroinform.hu|
Címkék:
A régóta használt növényvédő szerek közül egyre többet ki kell iktatni: egyrészt a nem megfelelő hatékonyság, másrészt a környezeti ártalom miatt. Az egyik, régóta betiltásra ítélt hatóanyag a réz, ami még most is fontos a gombafertőzések elleni védekezésben.
A rézvegyületek eddig is betiltásra jelölt hatóanyagnak minősültek az EU-ban, az volt a közösség álláspontja, hogy addig lehet használni ezeket, amíg a helyettesítésükre nem találnak megfelelő jelöltet. Legutóbb az EU tagországok – minősített többséggel (22 tagország támogatásával) – megegyeztek abban, hogy további hét évre „megkegyelmeznek” a réznek, azaz hét évig (2026-ig) még használni lehet a réztartalmú szereket, azt követően viszont el kell tűnniük a piacról. A nagy országok a meghosszabbítás mellett, Belgium, Hollandia és Dánia pedig ellene foglaltak állást.
A következő hét évben az EU agrártermelői hektáronként maximálisan 28, átlagosan azonban csak 4 kg tiszta rezet használhatnak, míg az ötvenes években a szőlő- és komlóültetvényekben több mint 50 kg-ot használtak. A biotermesztésben ennél szigorúbb normák vannak érvényben.
A nemesfém elsősorban a gombás és bakteriális betegségek megelőzésére szolgál, a biotermesztés jelenleg nem tudna meglenni a rézvegyületek használata nélkül. Az ökológiai termesztésben való nélkülözhetetlenségük mellett, a rézvegyületek előnye, hogy kezelésük egyszerű, nem ismert ellenük kialakult rezisztencia, és a belőlük készült permetléből csak ritkán alakul ki veszélyes koncentráció.
A rézvegyületek ma is fontos részei a gombák elleni védekezésnek, főleg a biotermesztésben – fotó: Shutterstock
Azonban a réz a talaj élő szervezeteire mérgező. Miután jól kötődik a szerves anyagokhoz, így mezőgazdasági kijuttatás következtében a talaj felső, néhány tíz centiméteres rétegében halmozódik fel. Mélyebbre is kerülhet, ha elsavanyodik a talaj vagy mély talajművelést végeznek. A talajainkat érő erózió hatására más területeken is szennyezőként jelentkezhet, akár a felszíni vagy a felszín alatti vizekbe is kerülhet, ezzel pedig az emberre is hatással lehet. Hozzá kell tenni, hogy a hazai értékek a talajban a maximumot figyelembe véve is határérték alattiak, míg Nyugat-Európa egyes vidékein ezeknek az értékeknek sokszorosa is előfordulhat.
A réz nagyobb mennyiségben már toxikus nehézfém, minden biológiai szervezetet mérgez – fotó: Pixabay
Ugyanakkor a növényvédők – különösen a szőlő-, gyümölcs- és komlóültetvényekben – még nem találták meg a rézvegyületeket helyettesítő, hasonló hatásfokú és költségszintű szereket.
A nem biztonságos élelmiszer több mint 200 betegség okozója világszerte!
- december 21., 15:05|
Címkék:
Üdvözölte az ENSZ Közgyűlés élelmiszer-biztonságot támogató új határozatait az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Miután a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Titkárságának a FAO ad otthont, a szervezet kiemelten fontosnak tartja, hogy a nemzetközi közösség 2020-at a Növényegészségügy Nemzetközi Évének választotta.
Miután évente a termény 40%-a pusztul el növényi betegségek miatt, a növényegészségügy támogatása mindenki hasznára válik.
A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a növénybetegségek évente 220 milliárd dollárba kerülnek a világgazdaságnak.
Jövő év február 10-étől azt a napot mint a Hüvelyesek világnapjaként tartjuk számon, építve a FAO által koordinált Hüvelyesek Nemzetközi Évére (2016.), hogy felhívja a figyelmet ezen egészséges, tápláló és proteinben gazdag növényi termésekre. A hüvelyes növények a növénytermesztés fenntarthatóvá tételében is segítenek.
Az ENSZ Közgyűlés határozatában kiemelte: a hüvelyesek számtalan vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, továbbá kiváló élelmirost-forrásnak számítanak alacsony kalóriatartalmuk mellett.
A hüvelyesek számtalan vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak – fotó: Pixabay
Egy további ENSZ-döntés felszólítja a FAO-t és az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) az élelmiszer-biztonsági világnap előmozdítására és a témára való figyelemfelhívásra. A nem biztonságos élelmiszer több mint 200 betegség okozója világszerte, köztük egyes rákos megbetegedéseké is, ráirányítva a figyelmet arra, hogy az élelmezésbiztonság és az éhezés visszaszorítása mennyivel komplexebb feladat, mely túlnyúlik az élelmiszer-termelés és -elosztás problémáin.
Neonikotinoid korlátozás miatt visszavont vagy módosított növényvédő szer engedélyek
- november 9.
A neonikotinoid hatóanyagokra vonatkozó, 2018. december 19-étől életbe lépő új előírások miatt több növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét módosította vagy visszavonta a Nébih.
Visszavont forgalomba hozatali és felhasználási engedélyek:
- Luzindo rovarölő permetezőszer,
- Monceren G rovar- és gombaölő csávázószer,
- Santana 1 G rovarölő talajfertőtlenítő szer
- Cheyenne 1 G rovarölő talajfertőtlenítő szer.
Módosított forgalomba hozatali és felhasználási engedélyek (szabadföldi felhasználások törlése)*:
- Actara SC rovarölő permetezőszer,
- Apacs 50 WG rovarölő permetezőszer,
- Celest Top gomba- és rovarölő csávázószer,
- Chinook 200 FS rovarölő csávázószer,
- Chinook Blue rovarölő csávázószer,
- Confidor 200 SL rovarölő permetezőszer,
- Cruiser 70 WS rovarölő csávázószer,
- Cruiser 350 FS rovarölő csávázószer,
- Cruiser 600 FS rovarölő csávázószer,
- Cruiser Force Mais rovarölő csávázószer,
- Cruiser OSR 322 FS gomba- és rovarölő csávázószer,
- Ellado rovarölő csávázószer,
- Kohinor 200 SL rovarölő permetezőszer,
- Mido rovarölő permetezőszer,
- Nuprid 600 FS red rovarölő csávázószer,
- Nuprid Max rovar- és gombaölő csávázószer,
- Poncho 600 FS rovarölő csávázószer,
- Poncho Beta rovarölő csávázószer,
- Seed Oprid 600 FS rovarölő csávázószer,
- Warrant 200 SL rovarölő permetezőszer,
- Yunta Quattro gomba- és rovarölő csávázószer.
*A felsorolás csak az alapengedélyekre vonatkozik, származtatott engedélyeik követik az alapengedélyben előírtakat.
Tájékoztatásul közöljük a 2017- 2018. évben visszavont és lejárt érvényességű növényvédő szerek listáját.
A lista folyamatosan frissül. Utolsó frissítés dátuma: 2018. november 9.
Az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el az alábbi linken.
|
Készítmény neve |
Engedély típusa |
Engedély érvényessége |
Türelmi idő lejárata (nagy- és kiskereskedői értékesítés) |
Türelmi idő lejárata (felhasználás) |
|
Axoris műtrágya rovarölő szerrel |
alapengedély |
2017. január 31. |
2017. július 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Axoris rovarölő permet dísznövényekhez |
alapengedély |
2017. január 31. |
2017. július 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Axoris rovarölő permet és öntözőszer |
alapengedély |
2017. január 31. |
2017. július 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Axoris táprúd + rovarölő szer |
alapengedély |
2017. január 31. |
2017. július 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Bio-Film |
alapengedély |
2017. január 31. |
2018. április 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Match 050 EC |
alapengedély |
2017. február 3. |
nincs (a szer piaci forgalomba nem került) |
|
|
Cythrin Garden |
alapengedély |
2017. február 28. |
2017. augusztus 28. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Carakol |
alapengedély |
2017. május 31. |
2017. november 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Huszár OD |
alapengedély |
2017. június 1. |
2017. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Afalon Dispersion |
alapengedély |
2017. június 3. |
2017. december 3. |
2018. június 3. |
|
Lingo |
alapengedély |
2017. június 3. |
2017. december 3. |
2018. június 3. |
|
Nuflon |
alapengedély |
2017. június 3. |
2017. december 3. |
2018. június 3. |
|
Goal Duplo |
alapengedély |
2017. június 21. |
2017. december 21. |
2018. június 21. |
|
Galigan 240 EC |
származtatott engedély |
2017. június 21. |
2017. december 21. |
2018. június 21. |
|
Global Duplo |
származtatott engedély |
2017. június 21. |
2017. december 21. |
2018. június 21. |
|
Oxy |
származtatott engedély |
2017. június 21. |
2017. december 21. |
2018. június 21. |
|
Bigehorm 720 |
alapengedély |
2017. június 30. |
2017. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
DMA-6 |
alapengedély |
2017. június 30. |
2017. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
U 46 D-Fluid SL |
alapengedély |
2017. június 30. |
2017. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Syrius N |
származtatott engedély |
2017. június 30. |
2017. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Boni Protect |
alapengedély |
2017. július 31. |
2018. január 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Gro Stop 1% DP |
alapengedély |
2017. július 31. |
2018. január 31. |
2018. július 31. |
|
Acanto 250 SC |
alapengedély |
2017. november 30. |
2018. június 20. |
2018. november 30. |
|
Acanto Plus |
alapengedély |
2017. november 30. |
2018. június 20. |
2018. november 30. |
|
Rovral Aquaflow |
alapengedély |
2017. december 6. |
2018. március 5. |
2018. június 5. |
|
Bio Plantella Flora Koncentrátum |
alapengedély |
2017. december 31. |
2018. június 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Devrinol 45 F |
alapengedély |
2017. december 31. |
2018. június 30. |
2019. június 30. |
|
Flirt |
alapengedély |
2017. december 31. |
2018. június 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Juwel TT |
alapengedély |
2017. december 31. |
2018. június 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Saracen Pack ikercsomag |
alapengedély |
2017. december 31. |
2018. június 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Ceridor MCPA |
származtatott engedély |
2018. január 19. |
2018. június 29. |
2019. január 1. |
|
Matsuri |
alapengedély |
2018. január 31. |
nincs (a szer piaci forgalomba nem került) |
|
|
Nemacel |
alapengedély |
2018. február 15. |
2018. augusztus 15. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Attrade Nikoszulfuron 40 SC |
párhuzamos engedély |
2018. február 28. |
2018. augusztus 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Goltix Super |
alapengedély |
2018. február 28. |
2018. augusztus 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Shado |
alapengedély |
2018. február 28. |
2018. augusztus 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Shardo 300 SC |
származtatott engedély |
2018. február 28. |
2018. augusztus 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Biscaya 240 OD |
párhuzamos engedély |
2018. április 30. |
2018. október 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Agria Lambda Cihalotrin |
párhuzamos engedély |
2018. május 2. |
2018. október 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Laudis |
párhuzamos engedély |
2018. május 2. |
2018. október 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Agria Metamitron |
párhuzamos engedély |
2018. május 2. |
2018. október 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Attrade Difenokonazol 250 EC |
párhuzamos engedély |
2018. május 31. |
2018. november 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Mythos 30 SC |
alapengedély |
2018. május 31. |
2018. november 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Antracol 70 WG |
alapengedély |
2018. június 22. |
2018. december 22. |
2019. június 22. |
|
Antracol 70 WG |
párhuzamos engedély |
2018. június 22. |
2018. december 22. |
2019. június 22. |
|
Collage |
alapengedély |
2018. június 30. |
2018. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Ranman Twin Pack |
alapengedély |
2018. június 30. |
2018. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Aphox |
származtatott engedély |
2018. június 30. |
2018. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Priori Xtra |
származtatott engedély |
2018. június 30. |
2018. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Plenum (eng.tul.: Syngenta) |
származtatott engedély |
2018. június 30. |
2018. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Meso Trio (eng.tul.: Syngenta) |
származtatott engedély |
2018. június 30. |
2018. december 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Finale 14 SL |
alapengedély |
2018. július 31. |
2019. január 31. |
2020. január 31. |
|
Finale 14 SL (horvát) |
párhuzamos engedély |
2018. július 31. |
2019. január 31. |
2020. január 31. |
|
Finale 14 SL (lengyel) |
párhuzamos engedély |
2018. július 31. |
2019. január 31. |
2020. január 31. |
|
Gayon |
párhuzamos engedély |
2018. július 31. |
2019. január 31 |
eltarthatósági idő végéig |
|
Mezmer |
alapengedély |
2018. július 31. |
2019. január 31. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Misti |
párhuzamos engedély |
2018. július 31. |
2019. január 31 |
eltarthatósági idő végéig |
|
Luzindo |
alapengedély |
2018. szeptember 19. |
2018. szeptember 19. |
2018. december 19. |
|
Santana 1 G |
alapengedély |
2018. szeptember 19. |
2018. szeptember 19. |
2018. december 19. |
|
Cheyenne 1 G |
származtatott engedély |
2018. szeptember 19. |
2018. szeptember 19. |
2018. december 19. |
|
Monceren G |
alapengedély |
2018. szeptember 19. |
2018. szeptember 19. |
2018. december 19. (csávázás + vetőgumó értékesítés + vetés) |
|
Kamba 480 SL (eng.tul.: Sharda) |
származtatott engedély |
2018. október 5. |
nincs (a szer piaci forgalomba nem került) |
|
|
Caliban |
alapengedély |
2018. október 31. |
2019. április 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Flirt T |
alapengedély |
2018. december 31. |
2019. június 30. |
2020. június 30. |
|
Pyramin Turbo |
alapengedély |
2018. december 31. |
2019. június 30. |
2020. június 30. |
|
Betoxon F 430 |
alapengedély |
2018. december 31. |
2019. június 30. |
2020. június 30. |
|
Stomp Super |
alapengedély |
2018. december 31. |
2019. június 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Glialka Extra |
alapengedély |
2018. december 31. |
2019. június 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Glialka Handy |
alapengedély |
2018. december 31. |
2019. június 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Cleaness |
alapengedély |
2018. december 31. |
2019. június 30. |
eltarthatósági idő végéig |
|
Clinic Ready |
származtatott engedély |
2018. december 31. |
2019. június 30. |
eltarthatósági idő végéig |
Információim szerint a Plenum rovarölő szer engedélyokirata lejár 2019 09. 30-án és a készítmény is meg fog szűnni! A tavaszi szezonban még kapható lesz.
Rengetegféle vegyszer van a magyar tavakban és a halakban is
Írta Prokop Hetti | 2018.11.14. |
Átfogó felmérés készült arról, hogy milyen növényvédőszerek és gyógyszermaradványok találhatók meg a magyarországi halastavakban és az ott nevelt halak húsában. Egészségügyi kockázatokat nem fedett fel a HappyFish projekt keretében végzett vizsgálat.
A Laboratorium.hu által bemutatott kutatás során több mint 400 féle peszticid és 100 féle gyógyszer maradványait keresték a halastavak vizében, üledékében és a halak húsában. A 6 tó vizében 12 peszticidet, 3 peszticid-bomlásterméket, valamint 4 gyógyszermaradványt találtak a kutatók. Ez utóbbiak között volt egy antiepileptikum, egy antibiotikum és egy fájdalomcsillapító, illetve egy az állatgyógyászatban használt antibiotikum. Az üledékekben nem találtak gyógyszermaradványokat.
Ami a növényvédő szereket illeti, a halastavak vizeiben a 426 vizsgált vegyületből 1 rovarirtószer-metabolitot (a hírhedt DDT bomlástermékét), 5 gombaölőt, 7 gyomirtót és 2 gyomirtó-bomlásterméket mutattak ki, az üledékekben csupán glifozátot és az AMPA nevű metabolitját találták. A peszticid szermaradványok igen alacsony mértékben fordultak elő a vízben, illetve az üledékben.
Kép forrása: Pixabay
Az európai és globális trendekhez hasonlóan Magyarországon is a legnagyobb mennyiségben forgalmazott gyomirtószer, azaz a glifozát, illetve annak lebomlási terméke, az AMPA volt a legtöbb esetben – két tó vizében és négy tó üledékében – kimutatható. A felszíni vizeknél nincs határérték meghatározva a vegyületre, de az üledékek esetében a koncentráció az EU-s és a magyar határértékek alatt maradt.
A halak sem maradtak ki
A halak estében 420 féle peszticidet vizsgáltak a kutatók, ezekből összesen 21-et lehetett kimutatni: 11 rovarölő szert, 7 gombaölő szert, 1 gyomirtó szert és 2 bomlásterméket. Gyógyszermaradványokból 139 vegyület közül csupán egy – a neomicin antibiotikum – volt olyan mennyiségben jelen, ami egyáltalán lehetővé tette a kimutatását.
A peszticidek egyedi koncentrációja jellemzően a kimutatási határ, körül ingadozott. Annak megítélése, hogy ez alacsony vagy magas érték, további környezet-egészségügyi információk gyűjtését és feldolgozását igényli, mert jelenleg nincs érvényes szabályozás a halhúsban található szermaradványokra. Éppen ez a Happy Fish projekt egyik legfontosabb célja: előkészíteni ezeknek a határértékeknek a megfelelő meghatározását – mutatnak rá az összegzésben.
Leggyakrabban a fél évszázada betiltott DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett kimutatni, ezek az összes tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Azonban a halakban talált DDE és DDD értékek más állati termékekhez viszonyítva sem érték el azoknak a tizedét.
A többi szermaradvány – peszticid és gyógyszermaradvány – csak elszigetelten fordult elő a halak húsában, és az értékek nem voltak jelentősek más állati termékek határértékeivel összevetve sem.
Fontos eredmény, hogy a vizekből gyakran kimutatható glifozátot a halhúsban egy esetben sem találták meg.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium, a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete, valamint Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszéke, a The Fishmarket Kft. és az SKC Consulting Kft. részvételével zajló HappyFish projekt legfőbb célja, hogy megértse és meghatározza a minőségi halhús kritériumait, és a további jogi szabályozáshoz határértékeket javasoljon, hiszen utóbbiak a haltermékek, elsősorban az édesvízi haltermékek esetében hiányosak.
MTI, Pixabay
