Növényvédelmi sajtószemle Szakter Ferenc 02.01.
Növényvédelmi sajtószemle 2019. január
Szerkesztette : Szakter Ferenc
2019 02.01
GMO-k a világban: 190 millió hektárról beszélünk
(agrarszektor.hu) 2019. január 31., csütörtök 7:15
génmódosítás | génszerkesztés | preciziós nemesítés | gmo | termesztés
Míg az amerikai kontinens elfogadja a genetikailag módosított szervezeteket, addig Ázsia és főként Európa jóval távolságtartóbb az ügyben. Európában – nemzetközi kereskedelmi nyomásra – elvileg vethetőek bizonyos GMO-k, a gyakorlatban a legtöbb államban mégis tilos a termesztésük. A fogyasztásuk azonban nem, így meglehetősen szemforgató a közösség magatartása. Nézzük, mi a helyzet a világ többi részén!
Az űrlap teteje
Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. Tudni akarja, hogyan juthat hozzá az idei agrártámogatásokhoz és mennyi támogatást igényelhet? Hogyan változik a minden gazdálkodót érintő hazai földügyi szabályozás? A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián.
A genetikai módosítás célja sokféle lehet, de a gyakorlatban a herbicidtoleranciára helyeződött a kutatások fókusza. A totális gyomirtóknak ellenálló fajták az USA szójaállományának 93 százalékát teszik ki, de kukoricából, repcéből, cukorrépából és gyapotból is jelentős területeken termesztenek – jellemzően a glifozát hatóanyagnak – ellenálló vonalakat. A tengeren túlon sikertörténetnek bizonyult a bogaraknak és molyoknak ellenálló növények kifejlesztése is, ezek döntően a Bacillus thuringiensis baktérium egyik – a rovarok számára toxikus anyagot termelő – génjének köszönhetik az ellenálló képességüket. Közismerten kukoricák rendelkeznek ezzel a képességgel, de a gyapotba is beépítették.
Ma már a genetikailag módosított növények egyszerre több ilyen képességgel is rendelkezhetnek, illetve megjelentek a beltartalmat átalakító genetikai módosítások is. Utóbbira példa a burgonyakeményítő összetételének megváltoztatása, vagy a megvágott alma barnulásának lassítása.
Miért nem szeretjük?
A génmódosított növényekkel kapcsolatban a leggyakoribb ellenvetés a környezeti kockázatok növekedése, a másik az elfogyasztásukkal járó egészségügyi kockázat. Utóbbit az eddig megjelenő tanulmányok részben alátámasztották, részben megcáfolták – nincs konszenzus az ügyben. Az első kifogás azonban jogos, mivel a glifozát felhasználása elképesztően megugrott a herbicidrezisztens kultúrnövények elterjedésével. Mivel a totális gyomirtók közül messze ez a legnagyobb mennyiségben alkalmazott hatóanyag a világban, nem csoda, ha időközben a természet is ellenlépéseket tett, és megjelentek a szernek természetes módon ellenálló gyombiotípusok is.
Így a környezeti veszély két oldalról is szorongatja a termelést: egyrészt a rezisztens gyomok gyors terjedése, másrészt az egyre nagyobb mennyiségben kipermetezett gyomirtó környezetkárosító hatása révén.
Természetesen nemcsak a glicinekkel (glifozát) szemben, hanem a hormonhatású, vagy a fotoszintézis működését befolyásoló herbicidekkel szemben is kiépült a gyomokban a rezisztencia. Minél nagyobb területen vetették el az ennek ellenálló kultúrnövényt, annál biztosabb volt, hogy előbb-utóbb megjelenik a gyomok között egy új szuperhős, amelyik elterjeszti ellenálló génjeit. Az USA-ban 36 millió hektár a kukorica vetésterülete, és ennek közel 90%-a egy vagy több rezisztens gyomnövénnyel borított. Szója esetében a 35 millió hektár közel 94%-a szintén fertőzött rezisztens gyomokkal.
De ne gondoljuk, hogy ez csak génmódosított állományokban következhet be. A gyom sikeres genetikai szelekciójához az is elegendő, ha nagy mennyiségben, folyamatosan alkalmazunk a gyom életműködését egyetlen oldalról támadó készítményt. Az alkalmazkodás óhatatlanul bekövetkezik, ilyen az evolúció. Ezért van az, hogy a gyakorlatban váltott hatásmechanizmusú készítmények alkalmazását javasolják a növényvédőszer-forgalmazók, illetve ilyen gyári kombinációkat készítenek.
Miben más a génszerkesztés?
A génmódosítás eredeti ígéretét – a több és jobb beltartalmú élelmiszert – kevésbé tudta megvalósítani a tudomány. Ígéretesebb megoldásnak látszik azonban a génszerkesztés, amelyik az előbbi eljárástól eltérően nem épít be fajidegen géneket. A fajon belül előforduló szekvenciákat cserélgeti, változtatja meg úgy, hogy azok a célnak megfelelően működjenek. A lényeg, hogy ha megtaláljuk azt a gént, amelyik egy egyedben egy kívánt képességet vagy éppen betegséget kódol, akkor azt be lehet szerkeszteni vagy éppen kivágni, esetleg elcsendesíteni a célegyed génállományban. A változás aztán öröklődik és így megsokszorozható. Az eljárást precíziós nemesítésnek is hívják.
Ez is érdekelhet!
Génszerkesztés – Ezt sem szabad?
Klöckner: A kérdést még meg kell vitatnunk a Bizottságban
2017 novemberében egy felnőtt emberen is kipróbálták a genetikai ollót, a 44 éves Brian Madeux-n. Az arizonai férfi DNS-én a Hunter-szindrómát okozó hibát javították ki, a beavatkozás sikeres volt. Az Európai Unió tavaly nyáron mégis úgy döntött, ezt az eljárást is elutasítja.
Pedig a génszerkesztés révén a növények szárazságtűrése vagy vírusrezisztenciája is egyszerűen – és ma már olcsón – kialakítható lenne. Olyan rettegett betegségeknek is megálljt parancsolhatnánk, mint az afrikai sertéspestis, amelyre egyelőre nincs vakcina.
Klíma-összeomlás: 2050-re belefáradnak a növények
- 01. 29. 11:36
Ördögi kör gyorsítja a klímaváltozás katasztrofális hatásait – bizonyította be egy egyetemi kutatás, amely megállapítja: a növények 10-20 év múlva elveszítik CO2-átalakítási képességüket a fokozódó kibocsátási terhelés miatt.
Még szélsőségesebb lesz
A Columbia Egyetem kutatói szerint ez nem annak a következménye, hogy olyan sok üvegházhatású gáz van a légkörben, hogy már nem bírnak vele a növények, hanem a növények veszítenek CO2-elnyelő képességükből, és ez felgyorsíthatja a felmelegedést, valamint tovább súlyosbíthatja az azzal járó problémákat. Ördögi kör ez, mert éppen a CO2 feldúsulásának hatására válnak gyakoribbá azok a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek csökkentik a növények potenciálját a CO2 megkötésére.
Az új tanulmány emellett azt is cáfolja, hogy az átlagosnál nedvesebb évek ellensúlyoznák az átlagosnál szárazabb éveket, amikor a növények (például erdő- és bozóttüzek, aszályok hatására) jóval kevesebbet képesek elnyelni az üvegházhatású gázból – írja a tudományos híreket közlő qubit.hu.
Beláthatatlan következmények
Tévedés az is, hogy az emberiség mind jobban vigyáz a légkörre – tavaly például újabb rekordot döntött a CO2-kibocsátás, és a légkör terhelése eléri 40 milliárd tonnát.
Klímaváltozásra volt már példa, de soha nem ilyen rövid idő alatt. A globális átlaghőmérséklet emelkedése Magyarországon csupán 100 év alatt meghaladta az 1 °C-ot – és ami első hallásra nem tűnik soknak, az például máris egy egész klímaövvel való eltolódást okozhat az erdészeti zónák között…
A hosszú távú és tovább gyűrűző következmények felmérhetetlenek. A félmilliárd ember megélhetését biztosító korallzátonyok vagy a rénszarvas-állományok gyorsuló pusztulása, az óceánok elsavasodása, a termőtalajok szintén gyors leromlása és a többi hasonló jelenség ma megjósolhatatlan, de rendkívül aggasztó geopolitikai, globális társadalmi válságokhoz, migrációhoz, fertőzések kialakulásához vezet.
Kohout Zoltán (forrás: qubit.hu)
Az EU két GMO-terméknek adott engedélyt élelmiszeripari és takarmányozási célra
2019.01.23.
Kategória: Hírek
Az Európai Bizottság kiadta, valamint megújította két genetikailag módosított kukorica élelmiszeripari és takarmányozási célú felhasználásának engedélyét.
Az új engedélyt a Bayer által felvásárolt Monsanto rovarrezisztens és herbicidtoleráns hibridje kapta, amely három Monsanto (MON87427 x MON89034 x MON88017) és két DowDuPont (1507 x 59122) vonal kombinációja. Az új engedély ezek közül két, három vagy négy vonal kombinációjára is vonatkozik. A megújítás pedig a Monsanto rovarrezisztens és glifozáttoleráns NK603 x MON810 kukoricájára vonatkozik. A bizottság az után adta meg az engedélyt, hogy két „nincs vélemény” szavazat érkezett az EU-tagállamoktól, valamint annak ellenére, hogy az Európai Parlament állásfoglalása alapján a GM vonalakat be kell tiltani.
Forrás: Agrow
Az EU támogatja a metoxifenozid korlátozását
2019.01.23.
Kategória: Hírek
Megszavazták az uniós tagállamok azt az előterjesztést, amely a metoxifenozid használatát az üvegházakra korlátozná. A korlátozás részét képezi a hatóanyag-engedély hét évre szóló uniós megújításának.
A Dow AgroSciences (most a DowDuPont része) a megújítást szőlőre, kukoricára és a termést hozó, valamint a levélzöldségekre kérvényezte. Az Európai Bizottság azért indítványozta a korlátozást, hogy minimalizálja a talajvíz és a nem célszervezetek a szernek való kitettségét, miután az uniós értékelés során kétségek merültek fel ezzel kapcsolatban. A terméket helyettesítendőnek is jelölték, mivel nehezen bomlik le és mérgező.
A megújítás április 1-én lép hatályba, és ezzel érvényét veszti egy korábbi engedélymeghosszabbítás, amely július 31-ig szólt. Amikor az egyes tagállamok engedélyezik metoxifenozid-alapú szerek felhasználását, hangsúlyt kell helyezniük kockázatcsökkentő intézkedések előírására a talajvíz és a nem célcsoport ízeltlábúak, valamint az üledékben élő és vízi szervezetek védelme érdekében. Ügyelniük kell arra is, hogy a hatóanyag a talajban felhalmozódhat.
Információszolgáltatási kötelezettség áll fenn: 2020. április 1-ig kell elkészülnie egy tanulmánynak a lehetséges bomlástermékek in vitro összehasonlító kísérletei alapján, valamint a vízkezelési eljárások hatásáról legkésőbb két évvel azután, hogy az EU elkészíti az iránymutatását arról, hogyan kell ezeket az eljárásokat végrehajtani.
Bár a bizottság megjegyzi, teljesen valószínűtlen, hogy a metoxifenozidnak az endokrin működést megzavaró hatása lenne, a jelöltnek két évet adtak arra, hogy bebizonyítsák róla, hogy a tiroid endokrin aktivitást nem befolyásolja.
Propanil
Ugyanezen a tanácskozáson a tagállamok abban is egyetértettek, hogy nem adnak engedélyt a rizsben használatos gyomirtó szernek, a propanilnak, miután a UPL visszavonta a kérelmét, amelyet eredetileg 2015-ben nyújtott be. A hatóanyag nem kapta meg az ismételt regisztrációt 2008-ban és 2011-ben, mivel az értékelése során aggályok merültek fel.
Forrás: Agrow
Tags: hatóanyag, metoxifenozid
42 hatóanyag engedélyét hosszabbítják meg
2019.01.23.
Kategória: Hírek
42 hatóanyag uniós engedélyét szükséges meghosszabbítani amiatt, mert késlekednek a megújítási eljárások lefolytatásával. Az új határidő 2020. február 29. lesz a fluazinam és flutolanil gombaölők, a benfluralin gyomirtó és a mepiquat regulátor esetében.
- április 20. a lejárata a ciprodinil, epoxikonazol, fosetil, mepanipyrim, metkonazol, metrafenon, pirimetanil, tolclofos-metil, tritikonazol és ziram gombaölőknek; a klodinafop, klopiralid, diklorprop-P, rimszulfuron és triklopir gyomirtóknak; a pirimikarb, spinosad és tiakloprid rovarölőknek; az abamektin rovar- és atkaölőnek; a fenpiroximat atkaölőnek; és a trinexapak regulátornak.
Szintén 2020. április 20-án jár le a Bacillus subtilis strain QST 713, Phlebiopsis gigantea, Pseudomonas chlororaphis strain MA 342, Pythium oligandrum, Streptomyces K61, Trichoderma asperellum, T. atroviride, T. gamsii, T. harzianum és Verticillium albo-atrum bio gombaölő; a B. thuringiensis subsp. aizawai, B. thuringiensis subsp. israeliensis, B. thuringiensis subsp. kurstaki, Beauveria bassiana, Cydia pomonella granulovirus és Lecanicillium muscarium bio rovarölő; és a Metarhizium anisopliae bio rovarölő/atkaölő szer engedélye.
Az EU-tagállamok a meghosszabbítás mellett szavaztak decemberben, és a döntésük hatályba lép, ahogy az az EU Hivatalos Lapjában legközelebb megjelenik.
Forrás: Agrow
Tags: gombaölő szer, rovarölő szer, hatóanyag, gyomirtó szer, engedélyezés, atkaölő szer
Glifozát: folytatódik a véget nem érő vita
2019.01.17.
Kategória: Hírek
Még mindig nem zárult le az uniós vita arról, rákkeltő-e a glifozát hatóanyag. Most az Európai Parlament kérésére tekintenék át szisztematikusan az ezzel kapcsolatos tanulmányokat, szigorúan tudományos alapon. Kiemelt cél lehet a kiskorúak megóvása.
A növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárását átláthatóbbá, a felelősségi területeket egyértelműbbé tévő tervről szavazott az Európai Parlament (EP). A képviselők szerint nyilvánosan hozzáférhetővé kellene tenni az engedélyezési eljárás során felhasznált tanulmányokat, köztük a vonatkozó adatokat és a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó információt.
Az eljárás során az engedélyért folyamodó gyártóknak nyilvánosan elérhető adatbázisban kellene rögzíteniük, milyen vizsgálatokat kívánnak elvégezni. A folyamatnak tartalmaznia kell egy „észrevételezési időszakot” is, amely során az érdekelt felek további adatokkal szolgálhatnak annak érdekében, hogy a döntő hatóságnak minden releváns információ a rendelkezésére álljon.
A képviselők a veszélyeztetett csoportok védelmét szolgáló szabályok bevezetésére kérték az Európai Bizottságot (EB), valamint arra, hogy vessen véget a nagy távolságra eljutó peszticidek alkalmazásának az iskolák, gyermekgondozási létesítmények, játszóterek, kórházak, szülészeti klinikák és gondozási otthonok közelében. A növényvédő szer forgalomba hozatala után hatékonyabban nyomon kellene követni annak hatását, az Európai Bizottságnak pedig járványtani vizsgálatot kellene folytatnia a növényvédő szerek emberi egészségre gyakorolt konkrét hatásáról.
A képviselők javaslata szerint szisztematikusan át kellene tekinteni a glifozát hatóanyagra vonatkozó összes tanulmányt azzal kapcsolatban, vajon rákkeltő-e. A talajban és a felszíni vizekben lévő szermaradékra pedig határértéket kellene megállapítani. „Kulcsfontosságú volt számomra, hogy az engedélyezési folyamat végig a tudományon alapuljon. Érdekek és ideológiák nem juthatnak itt szóhoz. A döntés nem függhet a napi politikától vagy érzelmektől” – mondta Norbert Lins német társ-jelentéstevő. A deszikkálással kapcsolatos esetleges szigorításokról az ülésen nem esett szó.
Forrás: Európai Parlament
Indítsa jól a repcéjét az új FIELDER mikrobiológiai készítménnyel!
A FIELDER a jól ismert és bevált Trichoderma asperellum hiperparazita gomba élő spóráit tartalmazza magas számban.
A FIELDER alkalmazásával:
- az Indukált Szisztémikus Rezisztencia elérésével és a gyökérzóna elfoglalásával eredményesen küzd a repce a talajból támadó gombabetegségek (pl. Sclerotinia, Alternaria, Fusarium ) ellen
- fokozódik a szármaradványok bomlása
- nő a nitrogén felvétel
- több lekötött foszfor szabadul fel
- kivédhetők a nem tökéletes vetésváltás káros következményei
- azaz erőteljesebb és egészségesebb repcét kapunk
Kijuttatása rugalmas:
- pre-emergens, korai poszt- vagy poszt-emergens gyomirtó szerekkel
- rovarölő szerekkel
- UAN oldattal
- levéltrágyákkal
- bedolgozása lehetséges, de nem követelmény
- NE juttassuk ki gombaölő hatású szerekkel, vagy a regulátorok permetezése előtt és után 10 nappal
Javasolt dózisa: 1 kg/ha, 200-300 l/ha vízben
Beszerezhetőségről, a költségekről érdeklődjön a növényvédő szer kereskedő partnerénél – garantáljuk, hogy KELLEMESEN fog csalódni!
További információ:
Agronauta Kft.
2038 Sóskút, Rákóczi u. 8.
e-mail: laszlo.vecsei@agronauta.hu
telefon: +36 30 9703 705
Eredményes repcetermesztést kívánunk!
Vecsei László
A pórsáfrány a jövőben a napraforgó konkurense lehet
- január 16., 14:07|Agroinform.hu – Tóth Endre
Címkék:
Orosz kutatók véleménye szerint a globális felmelegedés előrehaladásával, az étolajtermelés szempontjából a pórsáfrány versenytársa lehet a napraforgónak, különösen Oroszország rövidnappalos körzeteiben.
Az orosz nemesítők nemrég újfajta pórsáfrányfajtát hoztak létre, amely az egyre melegebb időjárást jobban tolerálja, mint a többi fajta. Az egyre növekvő és terjedő csapadékhiány Európa-szerte lerontja a talajok állapotát, amit a pórsáfrány vagy sáfrányos szeklice – a magas hőmérséklettel együtt – a napraforgónál sokkal jobban el tud viselni. Ez a tulajdonság – az éltető víz szűkösségének fokozódásával – kárpótlást nyújt a pórsáfrány valamivel alacsonyabb hektáronkénti terméseredményéért – írja az agroxxi.ru, orosz hírportál.
A pórsáfrányt hagyományosan festési alapanyagként és olajtermelésre használták Oroszországban, emellett takarmányként is fel lehet használni. A napraforgótermesztés háttérbe szorította a növényt az olajtermelésben. A kutatók szerint azonban pórsáfrány újra előnybe kerülhet a napraforgóval szemben, mivel rendkívül előnyös tulajdonságai vannak: jól tűri a magas hőmérsékletet, aszály- és sótűrő növény.
A pórsáfrány jobban bírja a szárazságot és a hőséget a napraforgónál – fotó. Pixabay
A növényt jelenleg is nagy területen használják étolajtermelésre, mivel olajának minősége gyakorlatilag azonos a napraforgóolajéval. Oroszországban ezt a növényt a rosztovi körzetben és a sztyeppi övezetben termesztik nagyobb területeken, vetésterülete a legutóbbi 5-6 évben több mint tízszeresére növekedett az országban.
Növényvédőszer-problémák – burgonyában is
- 09. 19. 17:04
Augusztusi lapszámunkban, a keszthelyi burgonya növényvédelmi tanácskozásról szóló írásunkban jeleztük, hogy a növényvédő szerek engedélyeztetésének aktualitásairól Tőkés Gábor által tartott előadást egy következő számunkban ismertetjük. Az előadó kérésünkre összefoglalta az elhangzottakat. Írásából kiderül, hogy a termesztők által tapasztalt választékcsökkenés a növényvédő szerek terén a burgonya esetében is érzékelhető.
A növényvédőszer-engedélyezés rendszere határozza meg, hogy milyen hatóanyagok, és ebből következően mely készítmények használhatók fel az EU tagállamaiban. A hatóanyagok engedélyezése és felülvizsgálata EU-hatáskör, ennek alapján változik az engedélyezett hatóanyagokat tartalmazó ún. pozitív lista. A követelmények szigorodása miatt az egységes szerengedélyezési rendelet 2011-es életbe lépése óta évről évre csökken a pozitív listán lévő hatóanyagok száma. Azok a hatóanyagok, amelyek az ún. ’elfogadható kockázat’ feltételeit nem teljesítik, vagy valamely veszélyes tulajdonságuk miatt a kizáró kritériumok alá esnek (pl. karcinogén, mutagén vagy reprotoxikus hatásúak), nem maradhatnak használatban.
Romló tendenciák, emlékezetes visszavonások
2011-ben 15 hatóanyagot vont ki az EU, köztük olyan széles körben használtakat, mint pl. a metil-bromid, acetoklór, propizoklór. A következő években ennél kevesebb, de növekvő tendenciájú visszavonásra került sor. Így nem használhatók ma már a karbendazim, izoproturon és linuron tartalmú készítmények sem. Az originális szerek gyártói már nem tudnak lépést tartani a visszavonásokkal és a szigorodó követelményekkel, így sokkal kevesebb új hatóanyag jelenik meg, mint amennyi eltűnik a piacról. A mégis viszonylag nagy számban jelentkező új készítmények elsősorban a meglévő anyagok új formulációit, kombinációit, vagy legtöbbször generikus gyártók által piacra dobott változatait jelentik.
Külön említést érdemel azoknak a hatóanyagoknak a sorsa, amelyek esetében nemcsak szakmai, hanem politikai háttérrel, a sajtó, a környezetvédők és a politikusok véleményével is kell számolni.
Jellemző erre a glifozát helyzete. E hatóanyag felülvizsgálata során – a rendelkezésre álló több ezer oldalnyi régi és újabb vizsgálatok értékelésével – a jelentéstevő Németország és ezt követően az EFSA is (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) biztonságosnak ítélte meg a hatóanyagot. Ennek alapján további 15 éves jóváhagyást kellett volna kapnia.
Ehhez képest 2015 márciusában a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) monográfiájában „valószínű rákkeltő”-ként minősítette a glifozátot, ami az európai besorolás szerint 1B kategória, vagyis kizáró kritérium (nem kerülhet engedélyezésre).
Az EU-tagállamok Németország vezetésével újra átvizsgálták a toxikológiai fejezetet. 27 tagállam szakértői azon a véleményen voltak, hogy a vizsgálatok kizárják a karcinogén hatást.
A politikai hullám azonban akkora lett, hogy Franciaország, Olaszország és Hollandia a megújítás ellen szavazott, sőt még a hatóanyagot értékelő Németország is tartózkodott, ennek következtében nem lehetett megújítani a hatóanyag engedélyét.
Többszöri sikertelen szavazási kísérlet után az Európai Bizottság (COM) saját hatáskörben döntött a glifozát legkésőbb 2017 végéig történő meghosszabbításáról abból a célból, hogy a veszélyes anyagok besorolásáért felelős intézet, az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) mondja ki a végső szót a rákkeltő hatás, a karcinogenitás kérdésében. Közben a tagállamok egyetértésre jutottak abban, hogy a jó néhány glifozát készítmény segédanyagát képező, és toxikológiai szempontból kockázatos polietoxilált faggyúamint (tallow-amine) betiltják, és az ezt tartalmazó készítményeket a tagállamok kivonják a piacról. Ez Magyarországon is megtörtént, 59 engedélyből 24 került visszavonásra 2017. május 31-i türelmi idővel. Az ECHA 2017. március 15-én megállapította, hogy a glifozát nem rákkeltő. A döntés alapján ez év őszén szavaznak újra a tagállamok, de a politikai szempontokat ezúttal sem lehet kizárni. Ennek azért lesz nagy jelentősége, mert az Európai Bizottság közölte, hogy ha a tagállamok nem tudják biztosítani a szavazásnál a szükséges többséget, akkor a Bizottság nem szándékozik saját hatáskörben felvállalni a döntés felelősségét.
A méhvonzó kultúrákban történő csávázás betiltásának feloldása nem várható
Az EU által 2013-ban korlátozott neonikotinoid csávázószerek (klotianidin, tiametoxam, imidakloprid) története ugyancsak nem nélkülözi a politikai szempontokat. A méhvonzó kultúrákban történő csávázás betiltásának feloldása nem várható, sőt valószínű, hogy a három hatóanyag legföljebb növényházi (zárt termesztésű) felhasználási engedélyt kaphat a jövőben. A döntést egy olyan vizsgálati módszertan alapján kívánják meghozni, amely a szakemberek körében erősen vitatott, és a tagállamok közti egyet nem értés miatt hivatalosan el sem lett fogadva.
A neonikotinoidok fontos területeken történt betiltása óta egyébként kétszeresére nőtt a permetező rovarölő szerek, és ezen belül háromszorosára a méhekre kockázatos klórpirifosz felhasználása, miközben a méhegészségügyi helyzet javulása nem látható – így a korlátozást joggal nevezhetjük kontraproduktívnak.
A neonikotinoidok fontos területeken történt betiltása óta kétszeresére nőtt a permetező rovarölő szerek felhasználása
Mi várható a burgonyában?
A burgonya növényvédelménél egyre komolyabb problémát jelent a burgonyabogár elleni védekezés. A piretroidok hatása nem megfelelő, ellenük a rovarok már erős ellenállást mutatnak.
Jelenleg még használható a II. kategóriás imidakloprid – a fent említett várható újabb korlátozásokig. Javaslat érkezett az acetamiprid dózisának emelésére, ennek megvalósíthatósága még vizsgálat alatt van. Különösen súlyos a helyzet a házikerti termesztésben, mivel a III. kategóriájú szerek körében nincs megfelelő hatékonyságú termék. Emiatt a növényvédelmi hatóság úgy döntött, hogy a spinozad hatóanyagú és III. kategóriás SpinTor készítményt burgonyára is engedélyezi 2017. júniustól.
A termesztők számára a gumócsávázás kérdése sem kielégítően megoldott. A gomba- és rovarölő hatású Prestige készítmény engedélye 2015-ben lejárt. Jelenleg még engedélyezett a gombaölő hatású klórtalonil, de a hatóanyag ez év őszén megújítandó, és ennek kimenetele bizonytalan. Nehéz lesz a tiram engedélyének megújítása 2018-ban egyes tulajdonságai miatt, és 2018-ban esedékes a herbicid metribuzin felülvizsgálata is, aminek eredménye szintén nem megjósolható. A megoldás néhány meglévő készítmény kiterjesztése lehet burgonyára, de ennek feltétele, hogy a megfelelő vizsgálatokat a gyártók rendelkezésre bocsássák.
Az aktuálisan felhasználható készítményekről a NÉBIH honlapján az engedélykeresőben lehet tájékozódni:
Szerző: Tőkés Gábor • NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
