Egy tavalyi platánvész fertőzés miként töröl le a színről egy 40-50cm törzsátmérőjű fát. A kórokozó karantén! Dr. Gutermuth Ádám

Platánvész

Budapest, június 04.

Fővárosban több helyszínen elsősorban fiatal platánokon a fák teljes pusztulását okozó hervadással járó tünetek jelentkeztek. A tünetet okozó károsító organizmus meghatározása még nem történt meg, abiotikus tényező (pl.: sózás, csapadék nélküli március-április, téli fagy) kizárható. Tünetek (habár ez prekoncepció) a Ceratocystis platani kórokozóra utalnak.

Nagykovácsiból Ludányi Csaba jelezte, hogy náluk már tavaly megjelent vmi hasonló, de nem ismerte a tüneteket (semmilyen magyar nyelvű tájékoztató nincs).

Mai szemle alapján tudhatjuk, hogy a most részlegesen hervadó fáinkkal mi lesz hamarosan.

Ezt bejelentettem most hivatalosan a nébihnek. Csatolom ezt is!

A fontos, amíg nincs protokol a fák eltávolítására ne csináljunk semmit!

Néhány tény nemzetközi irodalom alapján a kórokozó eddigi ’munkájáról’:

–       tracheomikozist okoz, vagyis a farészben elzárja a gyökér felőli vízszállítást és emiatt gyors hervadás alakul ki a zöld részeken, részleges vagy teljes száradását okozva a fának

–       sebparazita

–       talajon keresztüli is gyökérfertőző

–       fiatal fákat (20-30 cm) néhány hét alatt elpusztította

–       idősebb fákat 2-3 év alatt pusztította el, de közben fertőzött

–       legutóbb Isztanbulban tevékenykedett 120 éves platánsorokat törölt le az utcákról

–       előtte járt Olaszországban, Franciaországban (itt Unesco védett platán sorok estek áldozatul), Svájcban

–       aki ismeri a szilfavészt, jó ha tudja, hogy az Ophiostoma ulmi szinonim neve Ceratocystis ulmi volt!!!

Mit lehet ellen tenni?

Mindenféleképpen fel kell térképezni a fertőzési gócokat (Újpest városháza körül, Nemzeti színház és környéke, ezek amikről én most tudok, de kollégák jelezték Göd Dunapartról, Győrben is láttam csak magasan volt, Nagykovácsi), a terjedés megakadályozása miatt ezeken a fákon semmilyen faápolási munkát nem szabad végezni, mert a fűrészek és a fűrészpor, mint veszélyes vektor szerepel a nemzetközi irodalomban (Ma szárazolok egy kicsit Újpesten aztán van egy melóm holnap Szegeden platánon, ennyi elég is, hogy 176 kilómétert nyerjek a kórokozónak) .

A faápoló eszközök fertőtlenítése történhet hővel (gázlámpával leégetni a kézi fűrészlapokat), vagy gombaölőszerrel, (pl. láncfűrész esetében). A fertőzött részek darálása és elégetése volna biztos megoldás, ezt megszervezni nagy feladat lesz. Illetve egy ágdaráló fertőtlenítése sem kis munka, szerintem aligha kivitelezhető. Franciaországban a teherautók platóját is külön fertőtlenítik.

Két terméket találtam itthon 10kg 60e Ft, de 1000l 1%oldat sokáig elég.

A korábbi tapasztalatok alapján permetezés a fatestben garázdálkodó kórokozó ellen nem hat, de megelőzésképpen a seben keresztüli fertőzés ellen lehet preventív hatása.

Gombaölőszer törzsinjekciózása csak a még zöld lombot mutató fákon hatásos, a teljes hervadástól pusztuló fákon nem tudtunk segíteni. Ez, mint a szilfavésznél, lehet az egyetlen nem kivágással járó gyógykezelés.

Mi a különbség az ismert platán kórokozóktól?

Leginkább szintén hajtás és vesszőpusztulást okozó apiognomoniától kell elkülöníteni, ez mindenütt jelen van, de nem pusztítja el a fákat, ez is tud jelentős pusztítást végezni, de közelébe se ér ennek.

A platánvésznél megelőzőleg 4-5 cm-es levelek száradnak el, a pusztuló fákon, de a vesszők háncsszövete, ha eltörjük ezeket teljesen zöld, később természetesen majd elpusztul. ld. kép lent. Az apiognomonia az egész fán jelenik meg, de a vastagabb ágakon ép zöld levelek találhatóak, míg a fent tárgyalt hervadás egy-egy ágra korlátózódik, esetleg a fél fára, rosszabb esetben (amikor a törzs szenved tracheomikózist) az egészre.

MA kivágjuk az első fát hátha segít a kórokozó egyszerűbb azonosításában.

Néhány kép illusztrációnak:

011.jpg

 

05.jpg

A feltételezett kórokozó karantén, a Nébihet 2019. május 23-án Újpest Önkormányzata értesítette a rejtélyes fapusztulásról.

Korrekt leírás cikkekkel stb. az eppo honlapján:

https://gd.eppo.int/taxon/CERAFP

Összeállította:

Dr. Gutermuth Ádám

Budapest, 2019.06.04.

pdf2

NÉBIH bejelentés