A közterületi növényeink, aktuális növényvédelmi teendőiről szóló 7./2019. hírlevél – Zsigó György
Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken 2019. évi 7. levél
A változékony tavasz után, a nyár közepére normalizálódott a növényvédelmi helyzet. A forró júniusi napok nem kedveztek a gombák terjedésének, nem alakultak ki járványok. A rovarok „hozták a formájukat”. Lezajlott a vadgesztenyelevél-aknázómoly második nemzedékének és a selyemfényű puszpángmoly első nemzedékének a rajzása. Az aknázómolyok csapdái, a mai fogások alapján már a 3. nemzedék indulását jelzik…
► A héten már az amerikai lepkekabóca szürke színű imágóit is megfigyeltem. A vadgesztenye terméséről, levélfonákáról rebbentek fel. Az aszályos időjárás általában visszafogja a terjedésüket, nem kell sok lakossági bejelentésre számítanunk a csepegő cukros váladékuk, a mézharmat miatt. Párás melegben viszont szinte minden növényen számíthatunk a jelenlétére, polifág faj Az internetes híradás szerint több mint háromszáz tápnövénye van. Mindezek ellenére nem jelentős kártevője a közterületi növényeknek, csupán a táplálkozása, szívogatása miatt nem kellene permetezni! Nem sárgulnak a levelek a lárvatelepei alatt, károsítása meg sem közelíti a platán-csipkéspoloska vagy a tölgy csipkéspoloska kártételét. Ez utóbbit július 12-én fotóztam. Már ekkor is sárgállottak a klorofill hiányos levelek. Szerencsére megfelelő a rovarölő szerkínálatunk: Mospilan 20 SG, DecisMega, Vektafid A. A platán esetében még a Plenum is felhasználható. Kérdezzék a növényorvosukat.
► A tavaszi esők bőséges víztartalékot képeztek a talajainkban. A kipárolgó nedvesség a júniusi forrósággal párosulva beindította az atkák felszaporodását. Most ez jelenti a legnagyobb növényvédelmi kihívást.
A vadgesztenye esetében a levélkék fő erei mentén indul a száradás, majd részleges vagy akár teljes lombhullással folytatódik a kártétel (lásd a 07.18-i jobb oldali fotót). Szándékosan illesztettem be azt a fotót, ahol az amerikai lepkekabóca lárváit, viaszszálait is megtaláltam. A fő ér mentén csoportosulnak, de nem ezek okozzák a tüneteket. Az injektált fák viszont szépek, tünetmentesek, ugyanis az abamektin hatóanyag atkaölő hatással is rendelkezik. Egy injektált társasházi vadgesztenye utcára kihajló egészséges ágait láthatják balra alul. (Azt viszont a kerítésen keresztül is jól láttam, hogy a törzsébe fúrt lyukak sajnos befertőződtek…)
Az óriási hársfát csak alulról tudtam lefényképezni július 16-án. A lombkorona 99%-a már fakó sárga volt. Elég volt egy kézi nagyítóval megnézni a lehullott leveleket. A levedlett a lárvabőrök egyértelműen bizonyították, valamelyik takácsatka faj okozta a korai lombhullást. A néhány épen maradt hajtás zöld színe mutatja, atkák nélkül ilyen lehetne az egész fa. A Nissorun 10 WP az egyik legmodernebb atkaölő, közterületi engedélyt kapott. A kéntartalmú gombaölőkkel, lombtrágyákkal is gyéríthetjük az atkatársaságot. Döntsön a növényorvos!
Budapest, 2019. július 24. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK
