KERTBARÁT MAGAZIN 2020.09.27. ZSIGÓ GYÖRGY ROVATA
Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 2020. évi 24. felhívás
► Az éjszakai szelek leverték a nyüves diószemeket a fákról. A hajnali kutyasétáltatásnál feltűnt, hogy Buksi jó étvággyal törögette a diókat. Valóban többségük bele még egészséges volt. Érdemes felszedni, kibontani és megmosni a termést. Megtisztítva a baktériumos nyálkától többet tárolhatunk el Karácsonyig, héjasan egerektől védett szellős helyen.
► Nem hiszem, hogy újat mondanék azzal, hogy a moníliás gyümölcsöket nem szabad a fákon hagyni és a lehullottakat is meg kell semmisíteni. Idővel beszáradt gyümölcsmúmiává alakulnak, ekkor már a rezes lemosás sem pusztítja el a belsejükben megbúvó fertőző gombákat. Tavaly ősszel, kisérletképpen, hálóba zárva az egyszerű nyílt, keretes komposzttárolóba tettem néhány múmiát. Tavasszal a kibontáskor még találtam néhány gombatelepet a málófélben lévő maradványokon. Most inkább a kukába dobom a beteg körtéket.
► Egyre nagyobb gondot okoz a szőlő feketerothadása. A gombáról részletesen írtam a tavalyi 19. felhívásban, három fotón bemutattam a levél és a fürttüneteket. A lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkepenész ellen már bőven vannak készítményeink, ellentétben a feketerothadással. Ezért ennél a kórokozónál különösen fontosak azoknak a mechanikai, biológiai módszereknek a felhasználása, melyekkel csökkenteni lehet a fertőzés kialakulását. Most a fekete, beszáradt fürtmaradványok leszedése a legfontosabb teendőnk, mert ezeken telel át a gomba. Tehát már a szőlőt is termésmaradványok nélkül kell a télbe bocsájtanunk, hasonlóan az összes gyümölcsfánkhoz és bokrunkhoz. (Állítólag a feketerothadástól összeaszott fürtöket nehéz leválasztani a vesszőkről. Ez is a gomba jelenlétét mutatja.)
| ► Érdemes ránézni a selyemfényű puszpángmoly rajzástáblázatára: http://zsigogyorgy.hu/__ujweboldal_dokumentumok/rajzasi_tablazatok/kozteruleti_kartevok/. Az őszi nemzedék jó erőben kezdte meg a rajzását, a lárváik az idén még rágni fogják a leveleket. Őszi permetezéssel gyéríthetjük a lárvákat. Az áttelelésüket biztosító, néhány levélből álló hernyófészkek kicsipegetésével már a tavaszi kártételüket csökkenthetjük le. |
A grafikonon látható, hogy pl. 2014-ben is sokáig repültek a lepkék. A tojásokból kikelő hernyóik késő őszig károsítottak. |
► Talán még korai az őszi lemosó permetezésről beszélni. Bár a hirtelen változó időjárásunknál bármikor fagyosra fordulhatnak az éjszakák és beindulhat a lombhullás. Ismét bemásolom dr. Harcsa Marietta kolléganő
2018-as cikkének a részletét. Most is aktuális és hozzám hasonló a véleménye a kezelés jelentőségéről.
„Sokan nem értékelik az őszi lemosó permetezések szerepét, de pont annyira fontos meggyéríteni a telelőre vonulni készülő kártevőket, mint a tavaszi lemosóval az éppen ébredőket.
Különösen fontos ezt újragondolni a mostani változékony időjárás tükrében. Az elhúzódó őszi időjárás, valamint az enyhe téli időszak ugyanis kedvez a kórokozók és kártevők áttelelésének.
Az őszi lemosó permetezés, (vagy ahogy régen nevezték: ’zárópermetezés’) elvégzésének legkedvezőbb időpontja a lombhullás időszakára tehető. A növényvédő szer kijuttatása ilyenkor nagy lémennyiséggel történjen, hogy a törzseken és az ágakon való egyenletes fedés biztosítva legyen. A megfelelő növényvédő szer kiválasztáshoz gondoljuk végig, hogy mivel küzdöttünk leginkább a szezonban! Ha a kórokozók, gombás betegségek voltak a jellemző „ellenség”, akkor réz tartalmú készítményt kell elővennünk. Ha ezen kívül volt lisztharmat is (arra a réz nem jó!), akkor kén hatóanyagú növényvédő szereket keressünk, ezeknek atkagyérítő hatása is van. Az olajos alapú készítmények rovar- és atkakártevők ellen alkalmazhatóak, valamint tapadásfokozó és hatékonyságot növelő tulajdonsággal is bírnak. Vékony bevonatot képeznek a kártevők áttelelő alakján, megakadályozzák azok légzését.”
A jelenlegi növényvédelmi helyzet ismeretében javaslom, hogy most a réztartalmúak legyenek a főszereplők, tavasszal pedig a pajzstetveket is gyérítő olajosak.
Budapest, 2020. szeptember 27. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu
