Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken 2021. évi 5. levél  Zsigó György

► Az előrejelző csapdahálózat számai azt mutatják, hogy véget ért a vadgesztenyelevél-aknázómoly első nemzedékének a rajzása. Nagy szórást mutatnak a fogási adatok, ami a csapdapontok helyszíneinek az eltérő időjárásával és fertőzöttségével is magyarázható. Mindezek megerősítenek abban, hogy a megvédendő fákra kihelyezett előrejelző eszközökkel tudjuk a legbiztosabban követni a molyok rajzását. Ez igaz a selyemfényű puszpángmolyra is, egyelőre nem fogunk lepkéket. A kezeletlen vadgesztenyét ma fotóztam, és ez még csak az első nemzedék kártétele. Az előző napok időjárása nyomán megjelentek a guignardiás levélbarnulás tünetei is.

► Az előző levelemben a platán csipkéspoloska várható felszaporodására hívtam fel a figyelmüket. Az átlagos időjárású években ez rendszeresen be is következik, a vadgesztenyék permetezése után a platánra állnak át a gépek.

Az idei tavasz azonban felborította a szokásos menetrendet. A hideg, a szél és az eső pillanatnyilag letisztította a poloskákat a levelekről. Egyetlen imágóval találkoztam a több órás szemlém során, bekereteztem a levél fotóján. A meleg beálltával biztosan felszaporodik és permetezni kell majd ellene.

Az előző hetekben viszont megjelentek és óriási erővel fertőztek azok a gombák, amelyek a hűvös, csapadékos időjárásban érzik otthon magukat. A kertekben a tafrina torzította az őszibarack leveleit, a virágfertőző monília pedig a kajszi és a meggy termését tizedelte meg.

A közterületeken némely fánál 90%-os lombhullást is okozott a platán apignomónia gombája. „A fajok közül a Platanus occidentalis nagyon, a P. orientalis alig fertőződik. A hibrid fajok fogékonysága a kettő között van.” Idéztem dr. Maráczi László Díszfák, díszcserjék védelme című könyvéből.

Úgy tűnik, hogy fogékonyságban az egyedek között is nagy különbség van. A szélső fényképen egy utcai fasor három azonos fajú platánja látható. Ezek ugyanabból a faiskolából származnak, egy időben lettek elültetve, hasonló körülmények közé és mégis nagy különbséget látunk a lombkorona egészségében. A kopasz fát felszívódó gombaölő szerrel már nem érdemes megpermetezni, nincs akkora levélfelület, ami felvenné a növényvédő szert. A mellette lévőt még lehetne védeni. Ezen a száradó levélcsomók friss fertőzésről tanúskodnak, amint azt a középső képen is láthatják. Csemetékre, fiatal fákra különösen veszélyes a gomba, halálukat okozhatja!

Nehezíti a növényorvos döntését az is, ha a költségvetés évente, csak egy permetezést enged meg. A lakosságot jobban zavaró, már a csípésével is kellemetlenkedő csipkéspoloska megjelenéséhez, vagy most a gnomónia gomba fertőzéséhez igazítsa a védekezés időpontját.

Ahol megtehetik, ott a fertőzött fás részeket már most metsszék le és a sebeket zárják le. A beteg lombot folyamatosan, évközben is távolítsák el a fák környezetéből. Idén ősszel különös gonddal kell összegyűjteni és megsemmisíteni a lehullott leveleket. A régebbi szakkönyvek biztos megoldásként, az elégetést javasolták. Rügypattanáskor nem lehet kihagyni a rezes lemosást, mert a rákos ágsebekben is áttelelhet. Telepítéskor pedig a fajok kiválasztására figyeljenek! El kell fogadniuk, hogy csupán a növényvédő szeres permetezéssel nem tudjuk megvédeni a növényeinket.

► Csak ma, három levéltetves bejelentést kaptam: jezsámenen, rózsán és hárson kellett permetezést indítani. Az eddig lehullott bőséges csapadék vízzel telítette a talajokat. Ez még hosszan biztosítani fogja a tetvek szaporodásához szükséges párát. A hétvégére pedig meleget ígérnek, ezt is szeretik.

Szerencsére sok fajuk gazdaváltós, elköltözik arról a növényről, ahol most tartózkodik. A száraz, forró kánikulai napok is megállítják a terjedésüket. Ezekben is bízhatunk!

Budapest, 2021. június 3. Jó egészséget kívánok: Zsigó György, NMNK

Gnomónia