Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 2022. évi 22. felhívás Zsigó György
► „A fél ország lefagyhat péntek hajbalban. Néhol – 2, – 4 fokig csökkenhet a hőmérséklet.” Idéztem az Időkép szerda esti előrejelzéséből. A hidegtől felgyorsul a lombhullás, készülhetünk az őszi lemosó permetezésre.
A készítményekben és a technológiában sem tudok újat mondani. Bemásolom a tavalyi felhívás idevágó bekezdését. „Ekkor még utoljára érdemes felvenni a permetezőgépet. Ősszel a réztartalmú gombaölőket javaslom, melyek gyéríthetik a fás részeken is áttelelő kórokozókat. Ilyenek pl. a varasodás, a monília, a tafrina, a csonthéjasok levélbetegségei, a birs diplokarponos levélbetegsége, a dió gnomóniája, a málna vesszőbetegségei és a baktériumfajok. Tavasszal rügypattanáskor pedig az olajos és a kénes szerek lesznek a főszereplők. De erről majd 2023-ban…
A gyümölcsmúmiák penészpárnáiba, de a mély kéregrepedésekbe sem mindig hatol be a permetlé, még ha az előírt „bőséges lémennyiséggel” végezzük is a kezelést. Ezért még mindig aktuális a több évtizedes jótanács, hogy a fán maradt, rothadó terméseket le kell szedni és a kéregkaparást is jó lenne elvégezni a permetezés előtt. A talaj mikroszervezeteinek a védelme miatt terítsenek fóliát a fák alá, erre csorogjon a rezes permetlé!”
► A kert, 1895. évi I. évfolyam 1. számából idézek, A gyümölcsfák bemeszelése fejezetből: „a leggyakoribb fagykárok januáriustól márcziusig állanak be, midőn a nappali hömérsék annyira feléleszti, s életre kelti a fák napsütötte oldalát, hogy a nedvkeringés megindul; ha ilyen enyhe téli napok után éjjelre hirtelen fagyok állanak be, ezek a legveszedelmesebbek és legkártékonyabbak a gyümölcsfákra nézve, mert ezek a működésnek indult fanedvével telitett sejteket elroncsolják s nagyobb pusztításokat okoznak az állandó egyenletes hidegnél.”
Szélsőséges időjárású évekre, évszakokra kell számítanunk, akár az elkövetkező télen is előállhat az, amit több mint száz éve írt le Moenich Károly. (A szép szakmai nyelvezete miatt mellékelem is a cikket.) Megrepedhet, fagylécessé alakulhat a gyümölcsfák kérge. Különösen a korán ébredő csonthéjasok vannak veszélyben. 1895-ben a törzsmeszelést ajánlották (lásd melléklet), ami ma is jó megoldás. Már gyárilag előállított Agromésztej néven is kapható. A törzsmeszelésről készült egy rövid videó és a növényvédelmi hatásáról olvashatnak itt.
► A rózsa diplokarponos levélbetegsége ellen a lehullott és beteg levelek megsemmisítésével védekezhetünk. Ezekben telel át a gomba, mely nedves és hűvös tavaszon akár teljes levélhullást is okozhat.
► A lehullott lomb összeszedése fontos teendőnk lesz. Aki meg tudja teremteni az optimális komposztálás feltételeit, az a gyümölcsfák őszi leveleivel együtt a dísznövények pl. a rózsa leveleit is dobja a halomba. Úgy gondolom, hogy a humuszban gazdag komposzt jelentőségét nem kell bizonyítani. Javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét, tápanyagot pótol és olcsóbb mint a vásárolható trágyák.
A 60-70 C0 belső hőmérsékleten elpusztulnak a gombák és a kártevő állatok is. Gyorsíthatjuk a bomlási folyamatokat ha nitrogén műtrágyát vagy speciális érésgyorsítókat keverünk a levelek közé. Egyre több olyan kísérletről olvastam, mely szerint a zöld diólevél is bekeverhető a halomba, nem okoz csírázásgátlást tavasszal.
Egy alapos és ingyenes útmutatót tölthetnek le a Hermann Ottó Intézet honlapjáról. Innen másoltam ki egy fél mondatot, mely szerint fontos lenne „a helyes szén-nitrogén arány biztosítása, amelyet egy adag barna anyaghoz legalább 3-szor több zöld anyag adagolásával érünk el”. Ha nem vigyázunk erre, akkor komposztálódás nélküli száraz levélhalommal, vagy épp fordítva, bűzösen rothadó, összefülledő zöld növényi masszával találkozhatunk a tartályban hónapokkal később is. Nem könnyű faladat. Nyáron a fűnyírás utáni zöldből, most pedig a száraz falevelekből keletkezik bőségesen. Ínségesebb időkre, drótháló hengerben is tárolhatjuk a száraz faleveleket.
► Egyre több gondot okoznak a vadak. Kis túlzással ki lehet jelenteni, hogy komoly kerítés nélküli kertekben, nem lehet zöldséget termeszteni és nem érdemes csemetéket ültetni. Még a vadkerítés sem biztosíték a vaddisznók vagy a „magasugró” szarvasok ellen. Az undorító szagú, ízű szerek elriaszthatják a vadakat (egy ideig). 2022-ben pl. a Biosol-vadriasztó, Cervakol Extra, Forester, Geo Vadriasztó, Vadóc K és V, Wam Extra Rosarot engedélyezettek. A napsugarak elbonthatják, az eső lemoshatja ezeket a készítményeket. Ezért a tél folyamán ismételni kell a vadriasztást. Ultrahangos készülékek közül is választhatnak és a kéntartalmú gombaölők szagát sem szeretik. Egy nyári videót is ajánlok a kecses őzbakról és a csúnya kártételéről.
Budapest, 2022. október 19. Jó egészséget, jó kertészkedést: Zsigó György, NMNK
A Hermes ÁFÉSZ üzleteiben a megemlített növényvédő szereket is megvásárolhatják és növényvédelmi szaktanácsot is kaphatnak!
A gyümölcsfák bemeszelése. A kert, 1895. évi I. évfolyam 1. számából
A gyümölcsfák tömeges és nagymérvű elpusztulása a fagykárok következtében csak ritkán szokott a tulajdonképeni téli hónapok alatt bekövetkezni, akkor t. i. midőn a hömérsék mélyen a fagypont alá száll és huzamosb ideig tart, ami normális viszonyok közt csak kivételesen fordul elő, — mint pl. az 1880. és 1890-iki rendkívüli szigorú és zord telek alkalmával történt; — a leggyakoribb fagykárok januáriustól márcziusig állanak be, midőn a nappali hömérsék annyira feléleszti, s életre kelti a fák napsütötte oldalát, hogy a nedvkeringés megindul; ha ilyen enyhe téli napok után éjjelre hirtelen fagyok állanak be, ezek a legveszedelmesebbek és legkártékonyabbak a gyümölcsfákra nézve, mert ezek a működésnek indult fanedvével telitett sejteket elroncsolják s nagyobb pusztításokat okoznak az állandó egyenletes hidegnél.
Ezen fagykárok ellensúlyozására és megakadályozására hathatós óvószerrel rendelkezünk a mészben.
Tudjuk ugyanis és természettanilag be-bizonyított tétel az, hogy a fekete, vagy egyáltalán a sötétebb szinü tárgyakon a nap sugarai intensivebben összpontosulnak, mint a világosabb tárgyakon, s ez adja meg magyarázatát annak, hogy a sok helyütt szokásos mészlejjel való bemeszelés a gyümölcsfákat megóvja eme nagyon is érzékeny károktól. Azért is nem lehet eléggé ajánlani, a gyümölcsfáknak mésztejjel való bemázolását.
De ezen egyszerű szerben nemcsak ilyen hathatós óvószert birunk a fagykárok ellen, hanem ez még más irányban is jótékonyan hat a fákra; alatta ugyanis szép, üde, egészséges és simává lesz a kéreg; a fentebb vázolt oknál fogva nyáron át is védi a fák törzseit a nap égető sugarai ellen; minélfogva az elpárolgás is nagy mértékben ellensulyoztatik, ami szintén a fák előnyére válik.
Továbbá elpusztítja a fakéreg repedésében menhelyet kereső különféle kártékony rovarok és lepkék álczáit és petéit. Minél fogva a legmelegebben ajánljuk a gyümölcsfák törzseinek, sőt még a vastagabb ágainak is ily mésztejjel, vagyis higitott mészszel való bekenését.
Ezen mésztejbe a rovar-pusztító hatás fokozására ajánlatos még a viz közé hig trágyalevet is keverni, és hogy azt az esőzések lemosása ellen biztosítsuk, még valamelyes enyvet is keverhetünk hozzá.
Sokan szemsértőnek találják ezen bemeszelést, s ennek ellensúlyozására marhavért, kormot vagy hamut is szoktak bele vegyíteni; de ez nemcsak, hogy felesleges, hanem épenséggel czéltalan és észszerűden, mert ez által ismét csak a fakéregéhez hasonló szinü mázt érünk el, a mely a napsugarakat épen ugy összpontosítja magához, mintha a fák törzsei semmivel sem volnának bekenve.
Ismerünk kertészeteket, ahol ezen bemeszelés nyáron át is alkalmazásban van, s nagy örömünkre szolgál constatálhatnunk, hogy ott a fák csak ugy duzzadnak az erőtől és üdeségtől, s a hernyók kártételeit alig ismerik.
Sokan, csakhogy ellenkezési mániájukat kielégíthessék, azt szokták ellenérvül felhozni, hogy ez által a fák transspiratiójának gát vettetik, — ez azonban nem egyéb alaptalan és be nem bizonyítható ráfogásnál.
Moenich Károly
2012. Nagyvárad felé félúton… 2010. Kecskemét, fagyléc
