2023. február 9.

2023. évi növényvédelmi előadássorozat – Kerekasztal beszélgetés

Vasszécseny

A Vasszécsenyben megrendezett 2023. évi növényvédelmi előadássorozat első napjának zárásaként egy értékes kerekasztal beszélgetésre is sor került. A téma nagyon aktuális volt, ugyanis az őszi káposztarepce-termesztés növényvédelmi kihívásairól, azon belül is leginkább a rovarkártételek megelőzéséről, a lehetséges kezelésekről szólt. Hallhattuk dr. Ripka Géza (NÉBIH), dr Keszthelyi Sándor (MATE), valamint Farkas István (Növény és Talajvédelmi osztály, Tanakajd) véleményeit, tapasztalatait. Tavaly ősszel a repce az elmúlt évekhez képest már kisebb népszerűségnek örvendett a gazdálkodók körében, a vetésterülete lecsökkent. Egyik, ha nem a legfőbb oka valószínűleg a rovarkártételek megelőzésének, kezelésének egyre nehezebbé válása, a hatóanyagok és a szerek kivonásával (acetamaiprid és szintetikus piretroidok maradtak a palettán) egybevéve.

A repce kártevőit a növény fenológiai fázisai mentén ismertették. Az első kártevő, amiről szó esett, a repcebolha, illetve maguk a földibolhák (Psylliodes spp.) voltak. A nagy repcebolha (Psylliodes chrysocephala) kárképe a lyuggatás, mely kártétel hatásai a későbbiekben jelentkeznek leginkább, ugyanis vízháztartási zavarokat képes okozni, amely a terméskötést, a virágpollen képződést, valamint a becőképződést tudja negatívan befolyásolni. A földibolhák a nagy repcebolha kártételét meghaladják, ugyanis képesek a repcetáblát megsemmisíteni. Ősszel, a kelőfélben lévő, fiatal állományokban kémiai védekezésre a piretroidok maradtak a gazdálkodók eszköztárában. A vetőmagcsávázásnál azonban még felhasználhatóak a ciántraniliprol és a flupiradifuron hatóanyagokat tartalmazó készítmények, melyek segítségünkre lehetnek a kezdeti védekezésben. Az állománykezeléseket terepi megfigyelésekre alapozva érdemes elvégezni, a repce kelését követően, napi szintű ellenőrzésekkel. A kezelések száma 1-3 beavatkozás körül alakulhat, főleg, amikor egy elhúzódó betelepüléssel állunk szemben. A mikrokapszulázott piretroidok esetében nem biztos, hogy több napos hatástartalommal tudunk számolni, ugyanis például a hőmérsékleti, a csapadékviszonyok, valamint az UV sugárzás is tudja befolyásolni ezeknek a készítményeknek a hatástartamát, így a repcetáblák monitorozása továbbra is szükséges.

Az őszi kártevők sorában tudhatjuk a repcedarázst (Athalia rosae), azonban a károsítása korábban nagyobb jelentőséggel bírt. Eleinte nem volt őket hatékonyan gyérítő inszekticid, azonban a már előzőekben említett ciántraniliprol és a flupiradifuron csávázószer hatóanyagok jó hatásúnak bizonyultak, ugyanis a növényben több irányban is képesek mozogni. Dr Ripka Géza elmondta, hogy a 2018-2019-es években egy erőteljesebb gradáció volt tapasztalható, ugyanis a zöldítési program teljesítésére sokan választották a viszonylag olcsó, könnyen elvethető, mustár és olajretek magkeverékeket, melyeken a repcedarazsak fel tudtak szaporodni a nyár folyamán. Azonban ezeket a másodvetéseket rendszerint a 60 nap elteltével bedolgozták, így tápnövény híján az ősszel kelő repceállományokat kezdték károsítani.

Egy kisebb jelentőséget kapott kártevőre is rávilágított dr Keszthelyi Sándor, aki a kis káposztalégyre (Delia radicum) hívta fel a figyelmet. A 2. nemzedék az árvakeléseken kel ki. A sárgatál a repce szik-, valamint 2 valódi leveles fejlettségekor fogja a kis káposztalegyet a leghatékonyabban. A csapdában levő imágók pontosabb meghatározásához mikroszkópos vizsgálatra is szükség lehet, azonban Farkas István tapasztalata szerint, ha a csapdát a repcetábla szélétől 30-40 méterre beljebb helyezzük a táblába, akkor ott már nagyobb valószínűséggel csak a kis káposztalegyet találjuk meg, így pontosabb egyedszámot kaphatunk. A következő évben az előző nemzedék nyűvei is kárt tudnak tenni, ugyanis már március végén megtalálhatók a táblán. Elsősorban a tavasszal vetett növények,- mint mustár, retek, káposzta,- kártevője, és súlyos károk okozására képes. A már említett harmadik nemzedék tud megjelenni az őszi káposztarepcében, és az utóbbi évek meleg őszelője kiváló lehetőséget biztosított a rovaroknak a kártételre. Sárgatál segítségével tudjuk előre jelezni.

A repce szárát károsító ormányosok (Ceutorhynchus pallidactylus, Ceutorhynchus napi) a 2022-es évben kiemelt jelentőséget kaptak, ugyanis a fajra eddig nem jellemző viselkedéssel találkoztunk, betelepüléseket észleltünk már az ősz folyamán. A napi hőmérséklet elég magas volt, 15 oC körül alakult. A szárormányosok őszi előfordulása nem szokványos, a másodvetések a rovaroknak kedvezhetnek, de alapvetően ilyenkor már nyugalmi állapotban vannak. A rovar, genetikájából adódóan télen kötelezően nyugalmi állapotba vonul. Felvetődött a kérdés, hogy az őszi betelepülést követte-e esetleg kopulálás, majd tojásrakás, és ennek kapcsán dr. Keszthelyi Sándor elmondta azt is, hogy ha a tojások a repce rozetta állapotában kerülnek a növénybe, az a szárormányosok lárváinak fejlődése szempontjából nem az optimális fenológiai állapot. A táblára ebben az őszi időszakban betelepedett rovarok nem biztos, hogy túl is élik ott a telet. Február- március környékén már érdemes megfigyelni a repcetáblákat, kártételre utaló jeleket keresni a növényeken. Farkas István 2022 december végén helyezett ki sárgalapokat és sárgatálakat, amikor a napi hőmérséklet 10-15 oC környékén volt. 2023. január 1-jén megnézte a fogásokat, és a ragacslapban 13 db, míg a sárgatálban 11 db repceszár- ormányost talált. Az őszi időszakban érési táplálkozás és kopulálás is megfigyelhető volt, így a levélnyeleken megtalált szúrás-, és rágásnyomok alapján a felbontást követően lárvákkal is találkoztak Farkas Istvánék, azonban tömeges tojásrakás feltehetően nem volt. Érdemes a terepi bejárások alkalmával a levélnyeleket felbontani, megnézni, hogy az ősszel lerakott petékből kikelő lárvák még élnek-e. Talajcsapdát is helyeztek ki Farkas Istvánék, és elmondta, hogy az ormányosokat 1 héttel előbb meg lehetett találni ezekben a csapdákban, mint a színcsapdákban. Dr. Keszthelyi Sándor erre úgy reagált, hogy a sárga színcsapda a színe miatt informatívabb, jobban alkalmazható. Fontos megjegyezni, hogy tartósabb 6-8 oC hőmérsékleti értéknél a rovarok már aktivizálódnak az avarból, ahol teleltek. Az ormányos fajok elkülönítésében a fehér szőrfolt megléte, illetve a lábvégek színezete tud támpontot adni. A repceszár-ormányosoknál az utolsó lábízület, illetve a karmok vöröses-barnás színűek és fehér színű, négyzet alakú pajzsocskával rendelkeznek, míg a nagy repceormányos esetében nem lelhető fel ez a fehér színezet, valamint a lábak színezete a testével azonos. A saját állományokban elhelyezett csapdák folyamatos figyelése, és a naponta növekvő egyedszám alapján a felfutás csúcsát elérve érdemes beavatkozni. Volt olyan tapasztalat, hogy ahol a gazdálkodó, aki már az ősz folyamán beavatkozott, az adott táblán januárban kevesebb egyeddel találkozott, mint ott, ahol nem történt beavatkozás. Azonban csak néhány gazda végzett célzott kezelést az ormányosok ellen.

A repce fejlődési fázisaiban tovább haladva megjelenik a repce fénybogarak kártétele. Dr. Keszthelyi Sándor felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy nem csak a zöldbimbókat rágják át, de ivarlevél pusztítást is végeznek a fénybogarak, ugyanis a pollen fogyasztása közben a bibét is megsértik, így meddő virágok keletkeznek.

A becőt károsító repcebecő-ormányos (Ceutorhynchus obstrictus) a repce sárgabimbós állapotában már megfigyelhető, de későbbi időszakokban is betelepedhet. 1 ormányos akár 160 petét is lerakhat becőnként, így 10-30%-os termésveszteséget okozva ezzel. A tavaszi felmelegedéssel már előjön, a fénybogárnál pedig jelentősebb negatív hatást tud a termésre gyakorolni. A megjelenése azonban évjáratfüggő és nem minden évben egyforma intenzitással tapasztalhatjuk a kártételét.

Összefoglalva elmondható, hogy a repce minden fenológiai fázisának megvannak a jellegzetes kártevői, azonban az állomány folyamatos megfigyelése, az időben történő beavatkozások sikerre tudnak vezetni. A repce vetésterületének csökkenése is előnyös lehet, ugyanis a kártevőknek a kevesebb tápnövény hiányában beszűkül az életterük, kevesebb lehetőségük lesz a felszaporodásra is.