A szokásostól eltérő 2022/23-as őszi és téli időjárási viszonyok megváltoztatják az őszi búza gombabetegségeinek hazai dominanciáját?
A tavaszi határt járva évek óta nem tapasztalt gombafertőzést látunk az őszi árpa és őszi búza kultúrákban. Az őszi árpán törperozsda (Puccinia hordei), lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. hordei), hálózatos-levélfoltosság (Pyrenophora teres) és barna levélfoltosság (Cochliobolus sativus) tünetei fedezhetjük fel. Ezen gombabetegségek itt léte nem meglepő, hiszen tipikusan minden évben megjelennek. A fertőzések viszont rég nem látott mértékeket öltenek. Mihelyst a vegetáció jobban beindul, a védekezéseket el kell kezdeni ezen betegségek ellen.
Őszi búza kórtani helyzetére is jellemző, hogy kisebb mértékeben és fajtától függően láthatunk lisztharmatot (Erysiphe graminis) és kezd általánossá válni a vörös rozsda (Puccinia recondita). Ami viszont feltűnő és elgondolkodtató, az az őszi búzán tapasztalható, eddig még ilyen mértékben nem detektált, helyenként óriási kiterjedésű szeptóriás (Septoria tritici) fertőzés.
A szeptória az őszi búzában Nyugat-Európa (Németország, Hollandia, Franciaország) és az Egyesült-Királyság egyik, hanem a legsúlyosabb levélveszteséget okozó betegsége.
Kórokozó elterjedése, gazdasági jelentősége
Az őszi búza szeptóriás levélfoltosságának kórokozója a Mycosphaerella graminicola pszeudotéciumos gomba – melynek ivartalan alakja: Septoria tritici.
A betegség minden búzatermesztő térségben előfordul, de elsősorban a mérsékelt égöv őszi búza termesztő területein okoz jelentős károkat. Irodalmi adatok szerint a világon a fungicides kezelések 70 %-a a szeptóriás levélfoltosság ellen irányul. Európában elsősorban Angliában jelentkezik járványos méretekben, de jelentős fertőzésekről számolnak be Németországban, Hollandiában és Franciaországban is.
Az erős fertőzések esetenként 30-50 %-os terméskiesést is okozhatnak. Az USA-ban a rozsdák után a második legfontosabb betegség. Ausztráliában, Dél-Amerikában és Oroszországban is jelentős búzabetegségként tartják számon. A súlyos, az alsó levelek pusztulását kiváltó korai fertőzés irodalmi adatok szerint a gyökértömeget csökkentve legyengíti az állományt. A későbbi erős fertőzések az asszimilációs felületet csökkentik, ezáltal a termésátlagot és a termésminőségét is lerontják.
A betegség lefolyása és járványtana
A nagyarányú fertőzések kialakulását segíti, hogy a kórokozó több formában is áttelelhet. A primer fertőzést ősszel vagy tél elején, eső vagy harmat hatására kiszabaduló ivaros aszkospórák váltják ki, amelyek megfertőzik a fiatal vetéseket és az árvakeléseket. Az aszkoskospórák előző évi fertőzött tarlómaradványokon kialakuló termőtestekben (pszeudotéciumokban) fejlődnek ki. Az aszkospórák szóródása elhúzódhat egészen április végéig. A nem megfelelően aláforgatott fertőzött szármaradványokon alakul ki a fertőzést tömegesen indító fő fertőzési forrásként szolgáló ivaros termőtest (pszeudotécium), ami az áttelelésben is komoly szerepet vállal. Az ivaros szaporítóképletekből (pszeudotéciumokból) kiszabaduló aszkospórák a széllel a szomszédos táblákra is eljutnak, ezért nemcsak a monokultúrás táblák veszélyeztetettek.
A tarlómaradványokon a gomba szaporítóképlete 18 hónapig is fertőzőképes maradhat. Áttelelhet a gomba nyugvómicélium, vagy piknídium formájában is, a fiatal őszi vetéseken, néhány fűféle gazdanövényen és a megmaradt árvakeléseken. A primer fertőzést a levegőben lebegő aszkospórák vagy az árva kelésekről terjedő konídiumok idézik elő. A vegetációs időszakban a konídiumok dominánsak a járvány elindításában. A lappangási idő hossza elsősorban a hőmérséklet függvénye, ezért télen hosszabb idő múlva, késő tavasszal és nyár elején a fertőzéshez közelebbi időpontban jelentkezik a tünet.
A spóracsírázáshoz, és a fertőzés létrejöttéhez a 16-20 °C-os hőmérséklet az optimális. A betegség gyors terjedését a konídiumok biztosítják. Egy fertőzési ciklus 14-28 nap alatt játszódik le, de télen 40 nap is lehet a lappangási idő. A vegetációs időszakban kedvező időjárás esetén több ivartalan ciklus is kifejlődhet, ami egyre erősebb, járványszerű fertőzéseket indukál. Általánossá, járványossá akkor válik a fertőzés, ha tömegesen van az állomány légterében a fertőző anyag (aszkospóra, konídium).
Optimális körülmények között (nedvesség, hőmérséklet) a gomba gyors egymás után következő ciklusai a járványok kialakulását eredményezhetik. Mind az ivaros aszkospórák, mind az ivartalan konídiumok csírázásához nedvességgel borított levélfelületre van szükség.
A fertőzéshez kis mennyiségű (~10 mm) csapadék optimális körülményeket teremt. Létrejöhet a fertőzés több egymás utáni napon esett 1-1 mm csapadék hatására is, de az erős harmat is segítheti a kórokozó terjedését.
2022 ősze, az enyhe tél és 2023 januári enyhe, csapadékos időjárása hozzájárult ahhoz, hogy minden optimális legyen a Szeptória esetleges járványos fellépésének. Az első gombaölő szeres védekezéseket tehát erre a gombabetegségre fókuszálva kell elvégezni. Mivel a tünetek már jelentős levélveszteséget okoztak, így olyan hatóanyag kombinációkat kell használni, amelynek erősségei között megtalálható a szeptória és nem utolsó sorban gyógyító, kuratív hatásuk is van.
A BASF legújabb fejlesztésű mefetriflukonazol (Revysol) hatóanyagának egyik erőssége a rozsdagombák mellett épp a szeptória, melyet a gyógyító hatású piraklostrobinnal kombinálva a REVYCARE készítményben megkapjuk mindazt, ami az őszi búza első védekezésének az idei évi kulcsa lehet.
Vajkovics Balázs – Krajczár Csaba BASF Hungária Kft
