Szója helyzetkép

A 2023-as évben tovább nőtt a szója vetésterülete, Vas vármegyében idén majdnem 11.000 hektáron vetették ezt a kultúrát a gazdák. Az áprilisi viszonylag hűvös időjárás és a lehullott jelentős mennyiségű csapadék – amely megyeszerte több helyen a 100 mm-t is meghaladta – jellemzően késleltette a vetéseket.

A képen sor, Diagram, diagram, képernyőkép látható

Automatikusan generált leírás

[2023 április hónap csapadékeloszlása Chernelházadamonyán]

Akik viszont még a nagy esőzések előtt elvetettek, a jól időzített alapgyomirtással valószínűleg megalapozták a gyommentes állományt. Ezeknél a vetéseknél az intenzív esők után visszamaradt cserepes talaj nehezítette a csíranövények felszínre jutását.

A képen talaj, kültéri, béka, kőszikla látható

Automatikusan generált leírás

[Becserepesedett talajból előbújó csíranövény]

Ahogy a tavalyi évben, úgy idén is több helyen előfordult a fésűslábú viráglégy (Delia platura) lárvájának kártétele. Itt valószínűleg ugyanúgy a „nehezített körülmények”, vagyis a becserepesedett talaj, illetve a mélyre történő vetés segítette elő a kártételt. Azzal, hogy a csíranövény sziklevelei nehezen törnek a talajfelszínre, a kártevőnek is több ideje van a károkozásra. Ugyanakkor – amennyiben a berágás nem jelentős és nem a gyökéren történik – még így is van esélye a növénykének a túlélésre.

A képen személy, Ujj, kéz, szeg látható

Automatikusan generált leírás

[Fésűslábú viráglégy kártétel]

A képen talaj, kőszikla, kültéri, zöld látható

Automatikusan generált leírás

[A kártételt követően még felszínre tört csíranövények]

Természetesen vad általi kártételt is sok helyen lehetett tapasztalni az idei évben is. A nyulak rágása nyomán keletkezett kár, illetve őz/szarvas okozta taposási kár a leggyakoribb, de itt-ott vaddisznó által történt túrásnyomok is voltak a táblákon.

[Vad okozta taposási kár]

Ahogy korábban már említésre került, az alapgyomirtások a legtöbb helyen kielégítő eredményt hoztak, ennek előfeltétele a megfelelő mennyiségű bemosó csapadékon túl az aprómorzsás, rögöktől mentes talajfelszín volt. Ahol az alapgyomirtás elmaradt, ott az igen szűk palettán mozgó posztemergens hatóanyagokkal (imazamox, bentazon, tifenszulfuron-metil) kell dolgoznia a gazdának. Az idei évtől ezek a hatóanyagok már kizárólag külön-külön találhatók meg a kereskedelmi forgalomban lévő készítményekben. Érdemes a megfelelő kombinációt alkalmazni, főleg a leggyakoribb T4-es gyomokkal erősen fertőzött területeken. Az ürömlevelű parlagfűre (Ambrosia artemisiifolia) idén is kiemelt figyelmet kell fordítani, az előző évekhez hasonlóan jogszabály kötelezi a gazdákat a parlagfű elleni védekezésre [221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet]. Amennyiben egyszikűvel fertőzöttek a szójatáblák, úgy az alábbi szelektív gyomirtó hatóanyagok állnak a gazdák rendelkezésére: propaquizafop, cikloxidim, kletodim, quizalofop-p-etil.

A képen talaj, kültéri, fűszernövény, növény látható

Automatikusan generált leírás

[Parlagfű szójában]

A gyorsan melegedő talajban a gümőképződés is jellemzően megindult. A már két-három valódi levélpárral rendelkező növények gyökerén, leginkább a gyökérnyaki részen a legtöbb esetben már látni a kisebb-nagyobb – Bradyrhizobium japonicum által képzett – gümőket.

A képen személy, gerinctelen, rovar látható

Automatikusan generált leírás A képen talaj, víz, kültéri, ág látható

Automatikusan generált leírás

[Szójagümők a gyökérnyaki részen]

Az elmúlt két hét szinte teljesen csapadékmentes volt a megye legnagyobb részén. A száraz időjárás egyrészt a növények növekedését lassítja, másrészt teret enged az atkafertőzéseknek is. Figyeljük elsősorban a táblaszegélyeket, különösen a frissen kaszált útszélekhez közel eső dűlőket!

[Szójatábla Tanakajdon május 27-én]

Károlyi Beatrix

növényvédelmi szakmérnök

VMNK