Szója helyzetkép 2023.10.29

Vas vármegyében a tavalyi évhez hasonlóan október végéig a szójatáblák zöme betakarításra került, az elvetett területek körülbelül 5 %-án van még lábon állomány. Természetesen az idei év is tartogatott kihívásokat a gazdák számára.

A vetések jelentős része májusban kapott egy alapgyomirtást, ami a legtöbb helyen kielégítő eredményt hozott, azonban a folyamatosan érkező csapadékhullám miatt ezt minden esetben legalább egy felülkezelés kellett, hogy kövesse. A T4-es gyomnövények vontatott kelése miatt azonban sok esetben még ez sem hozott megfelelő eredményt. Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) mellett a fehér libatop (Chenopodium album), a selyemmályva (Abutilon theophrasti), a disznóparéj (Amaranthus sp.) és a keserűfű fajok (Polygonum sp.) okozták a legtöbb problémát, az egyszikűek közül pedig a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) volt jelen legnagyobb mennyiségben.

A szárazabb években kifejezetten hasznos sorközművelők sem hoztak teljes sikert, míg a sorközök tisztán tartásához sokszor csak többszöri munkaművelettel juthattunk el, az esetlegesen sorokban maradt gyomnövények idén még jobban ki tudták használni a fejlődésükhöz optimális körülményeket.

1 – 2. kép: Szója sorközművelés után; Erős gyomborítottság augusztus elején

A folyamatos esőzések miatt a szójalevelek viaszrétegének visszaépülése is problémás volt, ez szintén nem könnyítette meg a permetezések ideális időpontjának megválasztását. Épp ezért sok esetben a gyomokkal való küzdelem még a szója virágzásának kezdetén is jelen volt, ekkor pedig már a termelők kénytelenek voltak számolni a felnövekvő gyomok miatti állományszárítás költségével is.

Ugyanakkor ahogyan a gyomoknak, úgy a szójának is jól esett a megfelelő időben és kellő mennyiségben érkező csapadék. Ahogy az alábbi grafikonon is láthatjuk, a nagyjából öt hónapos tenyészidőszak alatt lehullott több, mint 400 mm csapadék (ami egyébként a 2022-es évben kis túlzással a teljes évi csapadékmennyiségünk volt) megtette hatását, az előző évekhez képest több hüvelyt számolhattunk egy-egy növényen, illetve sok esetben egy hüvelyen belül akár 4 db magot is találhattunk, ami egy szárazabb évben tényleg ritkaságszámba megy.

1.grafikon: Május és október között lehullott csapadékmennyiség -eloszlás Chernelházadamonyán

A gümők tekintetében sem volt okunk panaszra. Ugyan maga a gümőképződés a tavalyi évtől eltérően aránylag nehezen indult be, viszont július derekán már szinte minden növényen kellő mennyiséget találtunk belőlük. A 2022-es évhez képest érdekesség, hogy a vizsgált helyeken idén a gümők inkább a főgyökéren koncentrálódtak, ezek mérete is egyöntetűbb volt, a mellékgyökereken azonban sokkal kevesebb volt a Rhizobium.

3 – 4. kép: Gümők a főgyökéren; 4 db kitelt mag a hüvelyben

Az idei évben a tenyészidőszakban kijuttatott lombtrágyáknak is kedvező hatása volt a növényekre, kísérleteink igazolták, hogy a megfelelő mikroelem tartalmú lombtrágya megválasztása (kiemelve a molibdén és mangán hatását) mennyiség- és minőségbeli növekedést is tudott eredményezni.

A csapadékos tenyészidőszak következtében atkaproblémát idén sehol nem tapasztaltunk, a bogáncslepke gradációja is elmaradt, ehhez a júliusban szokatlanul hűvös időjárás is hozzájárulhatott. A szója betegségei közül a mérsékelten meleg, csapadékos tenyészidőszak a szója baktériumos barna levélfoltosságának (Pseudomonas syringae pv. Glycinea) és a szója peronoszpórának (Peronospora manshurica) kedvezett, ugyanakkor súlyos fertőzés nem jelentkezett az állományokban, így vegyszeres védekezésre sem volt szükség.

5 – 6. kép: Peronoszpóra fertőzés augusztus közepén, illetve szeptember elején, az érés korai fázisában

A fajtaválasztásnak megint csak nagy jelentősége volt. A csapadékos időjárás és az átlagosnál hűvösebb július következtében a szója érése is kitolódott, az igen korai (00) érésű fajták betakarítása is a várt augusztus végi indulás helyett majdnem egy hónappal később kezdődhetett csak meg. A korai (0) érésű fajták akár október közepéig is várattak magukra, az ennél későbbi érés idejűeknél pedig idén is beigazolódott, hogy nem érdemes a mi északi régiónkban kísérletezni velük.

7 – 8. kép: Jelentős eltérés az érésben két igen korai fajta (00) között; Hüvelyek egy szójanövényen

Szintén érdekesség egy kísérleti jelleggel – az elhúzódó kalászos betakarításnak „köszönhetően” – elvetett szuperkorai (000) másodvetésű szója, ami augusztus 16-án került a földbe. Ahogy az alábbi képeken látható, egy hónappal később gümővel jól ellátott gyökérzettel, már a negyedik levélpárt fejlesztve élvezte a meleg kora őszi időt, október közepén pedig már hüvelyeket találtunk a növénykéken. Az utóbbi években jelentősen változó klímájú környezetben és az egyre szigorodó feltételrendszernek megfelelni kénytelen vetésszerkezetben ez is egy elgondolkodtató alternatíva lehet.

9 – 10. kép: Másodvetésű szója fejlettsége a vetés utáni 30. és az 56. napon

A termésátlagok a tavalyi évhez képest lényegesen jobban alakultak, köszönhetően az előzőekben leírtaknak. A megyei üzemi átlagok a 3,75 t/ha-t is elérték, ugyanakkor táblaszinten elég nagy szórást mutattak az eredmények, nem volt ritka a hektáronként 3 tonnányi differencia sem. Így voltak 1,8 t/ha-os átlagtermésű táblák is, de akadt közel 5,5 t/ha-os táblaszintű (!) eredmény is.

Összegzésképpen elmondható, hogy a 2023-as év minden nehézségével együtt (időjárás, magas inputanyag-, alacsony felvásárlási árak, KAP, stb.) is jól szerepelt a szója a vetésforgóban, mondhatni „a vártnál jobban teljesített”. Számunkra pedig idén is bebizonyította, hogy egyértelműen van létjogosultsága a mi régiónkban is a szójatermesztésnek, hiszen az ideális körülmények és a jó gazda gondossága mellett abszolút profitábilis növényről beszélhetünk.

Károlyi Beatrix
VMNK