Vetésfehérítő bogarak – Helyzetkép 2024.05.16.

Az elmúlt évhez képest kifejezetten korán ébredő természet kalászos gabonáink kártevői esetében is megmutatkozik: A vetésfehérítő bogarak tekintetében (térségünkben a vörösnyakú árpabogárOulema melanopus– a domináns faj) kezdeti betelepedését idén már március elején észleltük. Nagyobb számban aztán március legvégétől kezdtek megjelenni, amikor is a maximum hőmérsékletek már 20 °C körül alakultak. Mindez tartott április közepéig. A párosodás folyamatos volt, majd a tojásrakás is megindult.  Azt ezt követő lehűlés, csapadékos időjárással párosulva viszont visszavetette aktivitásukat, ami aztán április 28-a után indult újra, így a párosodás és a további tojásrakás még intenzívebbé vált.

Mindezek vezettek a jelenlegi állapotokhoz:

  1. A táblákon található lárvák kis hányada jelenleg már L3-as állapotban van.
  2. Nagyon sok most kikelt L1-es lárvával is találkozunk.
  3. A lerakott tojásokból folyamatosan kelnek a kis lárvák.

A termelők egy része már a gombaölő szeres kezelésekkel együtt védekezett a kártevő ellen. Ezekben az esetekben a folyamatosan kelő lárvák, létszámtól függően ismét okozhatnak komolyabb kártételt.

Utolsó felvételezéseink alapján (2024.05.15.) a vizsgált táblák nagyobb részén (Gencsapáti, Rum, Csempeszkopács, Vasszécseny…) most aktuális, ill. néhány napon belül aktuális a kezelés! Egy-egy lárva már a zászlós leveleket fogyasztja, ami mindenképpen megakadályozandó. A kis lárvák még lényegesen kevesebb levélfelületet fogyasztanak el, mint az utolsó két lárvastádium. A nagyobb lárvák (L3; L4) fogyasszák el a lárvafejlődéshez szükséges táplálékmennyiség mintegy 90%-át.

Mindezeket figyelembe véve, ajánlatos a kalászos gabonáink ismételt ellenőrzése! Különösen a nagyon veszélyeztetett tavaszi árpa és zab esetében! A lárvák mellett a narancssárga, csoportosan, sorban elhelyezkedő tojások is könnyen felismerhetők.

Az elsődleges kártételük (a levelek rágása és hámozgatása, valamint az ebből adódó termésveszteség) mellett érdemes megemlíteni a vetésfehérítő bogarak vírusterjesztő képességét is. Az árpa sárga törpülés vírus, a rozsnok mozaik vírus átvihető a vetésfehérítő bogarak segítségével. Az ellenük való védekezést így vírusvektor szerepük is indokolja.

Gyakorlati szempontból érdemes még figyelembe venni:

  • Tapasztalataink szerint a fejlett lárvák ellen a piretroid hatóanyagú készítmények hatékonysága gyenge-közepes.
  • A magas hőmérséklet elsősorban a könnyen bomló, fényérzékeny piretroidok stabilitását befolyásolja negatívan. A piretroidok rövid hatástartama így tovább csökkenhet.
  • Figyelembe véve az idei év sajátosságait, a táblákon található eltérő fejlettségű lárvákat, ajánlatos egy piretroid + neonikotinoid hatóanyagtartalmú; vagy neonikotinoid hatóanyagú készítmény választása.
  • A szomszédos területeken lévő még virágzó kultúrák esetében (fehér akác, fekete bodza…) a méhek és egyéb hasznos élő szervezetek védelme érdekében gondos szerválasztás és időzítés szükséges!
  • Erős intenzitású esők jelentősen gyéríthetik egyedszámukat, valamint leverik a lárvákat a növényről: legyünk figyelemmel a várható időjárásra is!

 

1.kép: Levélkártétel Fotó: Farkas I.

2.kép: Az éppen kikelt kis lárvák első hámozgatásai Fotó: Farkas I.

 

Az engedélyezett készítmények aktuális listája a következő honlapon kérdezhető le:

https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso

Szombathely, 2024.05.16.

Farkas István

növényvédelmi zoológus