A repceszár-ormányos, a nagy repceormányos, és egyéb repcekártevők csapdázása
Tömeges repceszár-ormányos fogások egyes táblákon!
Vas vármegyében az állományok kifejezetten eltérő fenológiai állapotúak.
Az őszi káposztarepce területek egy része, elsősorban az őszi repcebolha kártétel következtében gyenge állományúnak tekinthető. Általánosak a tőhiányos részek ezeken a területeken, melynek a repcebolha mellett a mezei pockok, valamint a kis káposztalégy lárvái a fő okai.
Először 2025. január utolsó hetének felmelegedése csalogatta elő a repceszár-ormányosokat. A gyors ismételt lehűlést, komolyabb fagyokat figyelembe véve azonban sokáig további fogás nem volt, így kezelésekre sem került sor.
A február végétől (február 24-től) induló újabb fogások egyes táblákon a héten csúcsosodtak ki: Csapdázási helyeinket figyelembe véve a hétfői és elsősorban a ma ebéd utáni csapdaellenőrzések alapján Sé (sárga tál 350+ egyed), Bejcgyertyános (sárga lap egy oldalán 310+ egyed), Kám és Rum melletti repcetáblák fogásai többszörösen meghaladták a kártételi küszöbértéket.
Egyes táblákon viszont még nem tapasztaltuk ebben az egyedszámban a kártevőt (Kenéz 10 egyed a sárga tálban, Sajtoskál 6 egyed a sárga tálban), bár itt is a gazdasági küszöbérték közelében voltak.
A nagy repceormányos imágóit egyenlőre minimális mennyiségben, kártételi küszöbérték alatti egyedszámban csapdáztuk!
Általános tapasztalatok:
- Azokon a táblákon kis létszámú a fogás, ahol 2024. október 20-a után a repceszár-ormányosok tömeges betelepedését tapasztalva még ősszel védekezésre is sor került.
- Egyes esetekben, elsősorban később vetett állományokban a repcebolhák ellen még október végén is védekeztek a gazdák: Ezzel párhuzamosan a már betelepedett repceszár-ormányosok populációját is jelentősen lecsökkentették.
- Az elmúlt évekhez képest erősebb fagyok (több napon keresztül -8 – -12 °C minimum hőmérsékletek) sem okoztak számottevő mortalitást a betelepedett kártevőpopulációban.
Az imágók érési táplálkozás folytatása mellett megkezdték a párosodást.
A következő napok várható hőmérsékleti viszonyai alapján további betelepedésükre is számíthatunk!
A repce szárba indulása előtt a szárkártevők repceszár-ormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) és nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) megjelenésének és rajzásdinamikájának nyomon követésére az állomány magasságába kihelyezett sárga ragacsos lapokat és/vagy sárga vizes tálakat javasoljuk. A csapdák ürítése hetenként 2 alkalommal ajánlott. Ez elsősorban a nagy repceormányos miatt fontos, mivel a tömeges megjelenésük után viszonylag gyorsan megkezdődhet a tömeges tojásrakás is. Hatékonyan védekezni csak a tömeges tojásrakás előtt lehetséges, hiszen a szárban és a levélnyélben lévő tojások és lárvák ellen nem igazán hatnak a készítmények.
Tapasztalatok alapján a kártevők elleni védekezési küszöbértékként minimum 10 nagy repceormányos /csapda/3 nap, valamint mintegy 15 repceszár-ormányos /csapda/3 nap az irányadó.
A nagy repceormányos kártétele a száron később már messziről is látványos:
Peterakása helyén a szár először néhány cm hosszan felreped, majd megindul a szár deformálódása, csavarodása, végül pedig a szár felhasad. A gombabetegségek (pl. fómás levélfoltosság és szárrák) könnyen megtelepszenek a nyílt sebeken és sérüléseken. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve a nagy repceormányos veszélyesebb, mint a repceszár-ormányos.
1.kép: Sárga ragacsos lap Sé-március 6.
2.kép: Sárga tál megszárított fogása – Kám
3.kép: Sárga tál fogása – Bejcgyertyános-március 6.
Szombathely, 2025.03.06.
Farkas István/Moór Adrián
Vas Vármegyei Kormányhivatal
Növény-és Talajvédelmi Osztály
Fotók: Farkas I.; Moór A.
