Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken
2025. évi 4. levél
Nincs két egyforma év! – hallottam már sokszor a kollégáktól. Az idei tavasz igazolja ezt a gazdász bölcsességet, sőt megtoldhatom azzal, hogy még egy városon belül is egészen eltérő fertőzésekkel szembesülhetünk.
► A platánokon a rügypattanás után most is megjelent az apignomónia tünete. Néhány ágon barnán, száradtan lógtak a frissen kibújt kis levélkék. Ehhez a képhez már hozzászoktunk. Az elmúlt 4-5 évben nem terjedt tovább a gomba. Ezt a rezes lemosó permetezésnek és a korán beköszönő száraz, meleg tavaszi napoknak tulajdonítottuk. Az idei hűvös és csapadékos tavaszon az apignomónia jól érezte magát, folytatta a fertőzését. Barnuló levélerekkel hullottak le az idősebb levelek, néhol már a 30-40 %-os lombhullást is okozott. Több helyszínen már megtörtént a platánok első permetezése, de ez nem állította le az apignomónia terjedését. Ahol engedi a költségvetés és az árajánlat formája, ott gyors ismétlést javaslok a beteg fáknál. A réztartalmú gombaölőt két felszívódó készítménnyel is kombinálhatjuk és természetesen lombtrágyákkal is segíthetjük a növények regenerálódását. 2019-ben néhol 90%-os lombvesztéssel járt a fertőzés! Jövőre pedig, megelőzésképpen, az esetleges levélhullás elkerülésére már 2-3 cm-es leveleknél indítani kellene az apignomónia elleni permetezést? Egy újabb permetezési fordulóval számoljunk, főleg hűvös, esős tavaszokon? Cigány Zoltán kollégám is hasonló következtetésre jutott a tapasztalata alapján.
► Talán még nagyobb meglepetést okoztak nekem a vadgesztenyék. A középső kép abban az elhanyagolt kastélykertben készült, ahol a 8-10 öreg fát még sohasem permetezték. A lehullott leveleket sem távolítják el, így a molyok akadálytalanul áttelelhetnek. Korábban május végére már 20-30 molyaknát is megszámolhattam a levélzeten, a guignardia gomba apró barnuló foltjai csak mutatóban jelentek meg. Az idén itt megfordult a helyzet, 05.27-i fényképen 47 db gombatünetet és 6 db aknát számoltam össze (bejelöltem). Ahol engedi a költségvetés és az árajánlat formája, ott gyors ismétlést javaslok a beteg fáknál. A platánoknál leírt növényvédő szereket javaslom bevetni itt is, azoknál a fáknál, ahol terjed a fertőzés. Nyár közepére összesodródhatnak, elszáradhatnak a levelek, felkopaszodhat a fa. A ma fotózott fa látványa már-már jóleső érzéssel töltött el. A június elejére jellemző, a védetlen fáknál megszokott lisztharmatos és aknafoltos levelű vadgesztenyék között sétáltam egy budai kertben. A guignardia tüneteit egyáltalán nem fedeztem fel a leveleken (jobb oldali kép).
► Gyakran a szerződés mellékletét képező árajánlat formája nehezíti meg a gyors lépést. Ahol szigorúan hónapokhoz kötik az elvégzendő munkákat, a benyújtható számlákat ott pl. a károsítók korábbi megjelenésekor nem indíthatják a permetezéseket, eredménytelenen lehet a növényvédelem. Úgy vélem, hogy abban az esetben lehet eredményes a munkánk, ahol az éves költségvetési kerettel szabadon gazdálkodhat a felelős kertész, a fenntartó. Már nem lehet a naptár szerint védekezni! Szélsőségessé vált az időjárásunk és ezzel párhuzamosan a károsítók támadását sem tudjuk előre tervezni. Ezt bizonyítja az idei tavasz is.
► Egy kis egyszerű számítást végeztem. Az idei és a tavalyi év rajzási adatait vetettem össze. A csapdák felszerelését követően május végéig a vadgesztenyelevél-aknázómolyok száma az ELTE Füvészkertben és Óbudán 2025-ben nagy mértékben meghaladta a 2024-es fogást, itt jóval nagyobb fertőzési nyomással kellett számolni. Kecskeméten fordítva történt, míg Debrecenben megegyeznek a két év fogási számai. A két táblázat számai is bizonyítják, hogy csak az a szakember dönthet helyesen pl. a permetezések elkezdéséről, aki jól ismeri a kezelésére bízott közterületet, az ott gondot okozó károsítókat.
Jó egészséget kívánok Önöknek és a növényeiknek is: Zsigó György, NMNK
Budapest, 2025. június 2.