Plazmodiofórás gyökérgolyva Vas megyében
November első hetében a megye több pontjáról is érkeztek hírek foltszerűen sárguló, pusztuló repceállományokról, melyek gyökerén leginkább repcegyökér-gubacsormányos kártételére emlékeztető elváltozások tapasztalhatók. Bozzai határából behozott mintán az összetéveszthetetlen kórképen kívül sikerült a gyökérgolyva kórokozója, a Plasmodiophora brassiceae spóráit kimutatni a mikroszkópi vizsgálatnak. Az általunk vizsgált növények gyökeréből káposztalégy nyüvei kerültek még elő.
A betegségre jellemző legszembetűnőbb tünet a fő és mellékgyökereken megjelenő, fehéres színű, csicsókagumóra emlékeztető golyva, ami később felrepedhet. és elrothadhat (1. ábra).
- 1. ábra Plazmodiofórás gyökérgolyva
A föld feletti részeken a növények fejlődési visszamaradása, és sárgulása figyelhető meg (2. ábra), általában a belvizes foltok területén (3. ábra). Érdemes odafigyelni, mert a messziről látható foltok környékén, az egészségesnek tűnő állományban is lehet fertőzött növény. A repce fagyérzékenysége megnő.
- 2. ábra Föld feletti tünetek
- 3. ábra Foltszerű fertőzés
A gyökérgolyva minden keresztesvirágú növényt fertőz, fellépéséhez a talaj alacsony kémhatása, és magas vízkapacitása szükséges. A gomba kitartóspórái a talajban akár 20 évig is életképesek maradnak. Vas megyében a talajok általában savas kémhatásúak, így a mély fekvésű, vizenyős foltokon lehet számítani a betegség megjelenésére. Úgy tűnik, az idei csapadékos ősz a kevésbé vizes termőhelyeken is előhozta a tüneteket. A vetésforgó beszűkülésével a gyökérgolyva (és más repcebetegségek) jelentőségének növekedésére kell számítani.
Védekezés: A gyökérgolyva esetében a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt, ugyanis ha a növényeink már tünetesek, nem tudunk eredményesen védekezni ellene. A 4-5 éves vetésforgó betartása mellett a melioratív meszezés általi pH emelést, illetve a vizenyős talajok vízrendezését lehet felsorolni, mint védekezési lehetőség. Ha a terület érzékeny, vagy már fellépett a betegség, lehetőség szerint keresztesvirágú köztesnövényeket (pl.: mustáros olajretek zöldtrágya) ne termesszünk, és fokozottan figyeljünk a keresztesvirágú gyomnövények (repcsényretek, pásztortáska stb.) irtására, akár más kultúrákból, akár tarlóról. Ha valamilyen okból a vetésforgó nem kivitelezhető, érdemes ellenálló hibridet választani. Svájci szakirodalom a MENDELSON nevű hibridet említi, mint az egyik legújabb, rassz specifikusan ellenálló repce.
Ha repcéjén bármilyen gyanús elváltozást észlel, értesítse róla növényorvosát, vagy a hatóságot!
Dóber János
növényvédelmi mikológus