Figyeljünk a repcedarázs kártételére! VMKH SZJH Növény- és Talajvédelmi Osztály Felhívása
Figyeljünk a repcedarázs kártételére!
A határszemlék alapján az őszi káposztarepce táblák egy részén gócokban nagy számban találhatóak a repcedarázs álhernyói. Szeptember első felének kifejezetten száraz, meleg időjárása kedvezett a kártevő tojásrakásának, majd az álhernyók fejlődéséhez. Bár a szeptember 22-vel induló lehűlés után kevésbé aktívak a hernyók, a talajrögök között sokáig meghúzódnak (így kevesebbet esznek), a veszélyhelyzet időjárás függvényében október közepéig-végéig fennállhat.
A termelők számára ajánlott a veszélyeztetett táblák folyamatos ellenőrzése, szükség esetén kezelése. A kártevőnek kifejezetten kedvező időjárás hatására az elmúlt évekkel összehasonlítva több táblán várható kártétel.
A repcedarázs (Athalia rosae) lárvái, az álhernyók a keresztesvirágú kultúrákban (repce, mustár, tarlórépa, retek) károsítanak, valamint gyomnövényeken (vadrepce, repcsényretek, útszéli zsázsa) is megtalálhatjuk őket.
A kártétel elsősorban a repce 3 leveles fenológiai állapotától látható.
A fiatal lárvák a fonáki részen hámozgatnak, vagy apró lyukakat rágnak a növényen. Az fejlettebb lárvák a levél felszínén is megtalálhatóak, nagyobb lyukakat rágnak, súlyos esetben tarrágás is előfordulhat. A fejlett lárvák táplálékuk fogytával kisebb távolságokra is vándorolnak, ezzel veszélyeztetve a közeli repce táblákat.
Szignalizáció: A darazsak rajzáskezdetének megállapítása alapján előre jelezhető a tömeges lárvakelés. Jelenleg a növényállományt érdemes átvizsgálni táblánként több helyen 1-1 m²-es mintatéren. Amennyiben 2 db álhernyót találunk, javasolt a védekezés. A kezelés a fiatalabb a lárvák ellen hatásosabb.
Ökológiai másodvetések szabályai:
Amennyiben ökológiai másodvetések esetében jelentkezik kifejezetten erős kártétel, ez a növényvédelmi helyzet vis maiornak tekinthető, mely lehetővé teszi a növényi állomány megsemmisítését (ami jelen esetben az idő előtti aláforgatást jelenti) vagy növényvédő szeres állománykezelés elvégzését az érintett másodvetések esetében.
A bejelentett érintett táblákon a VMKH SZJH Növény- és Talajvédelmi osztálya előzetes szemle alapján rendel el kötelező védekezést a károsítókkal fertőzött másodvetéseken. Az elrendelő határozat fog a későbbiekben igazolásul szolgálni a MÁK felé arról, hogy a támogatási feltételeket vis maior helyzet miatt kellett megszegnie.
Tanakajd, 2018. szeptember 26.
VMKH SZJH
Növény- és Talajvédelmi Osztály
