Kötelező bejelentkezni a szaktanácsadói névjegyzékbe. Tagtársaink értelmezték a rendeletet.
Észrevételek a 16/2019 (IV.29.) AM rendelethez
Rögtön az elején hadd szögezzem le: a növényvédős alapesetben szakirányító, nem pedig szaktanácsadó. Olyan ez, mint a minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár: lehet valaki egyidőben szaktanácsadó és szakirányító, de pusztán a növényvédelmi szakirányításra való jogosultsága és a Növényvédő Mérnöki Kamarai tagsága senkit nem tesz automatikusan szaktanácsadóvá.
A rendelet – és leginkább a NAK tolmácsolása – szerint köteles szaktanácsadóvá válnia, szaktanácsadónak bejelentkeznie annak, aki támogatásra (bármely támogatásról legyen is szó, területalapúról, állatlétszám-alapúról, fiatal gazdáról, stb.) jogosult ügyfél részére nyújt a rendelet 1. mellékletében meghatározott tématerületen tanácsadást. A mellékletben meghatározott tématerületek a mező- és erdőgazdálkodás valamennyi területét felölelik.
Kis időt eltöltöttem azzal, hogy kerestem a rendeletben azt, hogy minek alapján is kellene szaktanácsadóvá válnunk. Nem találtam, az értelmezésem szerint ez továbbra is lehetőség, amellyel érdemes élnie annak, akinek ügyfelei szaktanácsadási támogatásra kívánnak pályázni. (Ezzel érdemes óvatosan bánni, előzetesen a könyveléssel megkonzultálni a dolgot. A szaktanácsadás támogatása ugyanis de minimis támogatásnak minősül, amelynek összege meghatározott, három év alatt nem haladhatja meg a 15.000 eurót. Ha valaki más de minimis támogatást is igénybe vesz, a keret csökken, végül le is nullázódhat akár.) Annak sem találtam nyomát, hogy a gazdálkodó ügyfél elvesztené a támogatásra való jogosultságát, ha a tanácsadója nem jelentkezik be a névjegyzékbe. Más rendeletben a későbbiek folyamán behozhatják ezt az előírást, de jelenleg nincs ilyen feltétel.
A szaktanácsadói névjegyzékbe bárki bejelentkezhet, aki teljesíti az alapkövetelményeket: 5 év gyakorlat, végzettség, stb. A csavar a rendszerben akkor van, ha valaki támogatott szaktanácsadást szeretne nyújtani az ügyfelei részére. Támogatható szaktanácsadó az lehet, aki nem alkalmazottként végzi a tevékenységet, illetve:
„nem áll munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban olyan gazdasági társasággal – ide nem értve a miniszteri elismeréssel rendelkező termelői csoportot, termelői szervezetet –, amely agrártevékenységhez kapcsolódóan értékesítési és ügynöki tevékenységet végez”
Ezzel a kitétellel kizárták a támogatható szaktanácsadók köréből azokat a kollégákat, akiket legpontosabban úgy tudnék megnevezni: területi képviselők. Nem csak a képviselt inputok vonatkozásában, hanem teljes körűen. Hiába vetőmagos valaki, nem végezhet támogatott növényvédelmi szaktanácsadói tevékenységet sem. De ugyanígy kizárták azt a kollégát is, aki valamely cégnél alkalmazottként dolgozik és másodállásban teszem azt, szaktanácsolni szeretne, támogatott formában. Kizáródnak az ellenőrzési feladatokat végzők is, például az Államkincstár Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Osztályának helyszíni ellenőrei is. A rendelet így komolyan leszűkíti a növényvédelmi szakirányítók támogatott szaktanácsadási lehetőségeit.
Maga a támogatott szaktanácsadás komoly könnyebbség lehet a gazdáknak: 80 %-os támogatási intenzitással juthatnak hozzá olyan szolgáltatáshoz, amelyre mindenképp szükségük van és mindenképp igénybe vennék. Komoly lehetőség azoknak a kollégáknak is, akik ebből kívánnak megélni, előbbre lépni.
A szaktanácsadói névjegyzéki kötelezettség – ha elfogadjuk a NAK által mondottakat – azonban feltételekkel, teljesítendő követelményekkel is jár. Évi 10 kreditpontot kell gyűjteni, önerőből meglátogatott rendezvényeken, időszakos vizsgákkal, illetve alapvizsgával (mely alól a szaktanácsadó szakmérnökök mentesülnek). Mindezek teljesíthető feltételek természetesen, de munka mellett, kiegészítő tevékenység esetében jelentős szervezést és rugalmasságot igényelnek.
Horváth Nóra VMNK
