A közterületi növényeink, aktuális növényvédelmi teendőiről szóló 5./2020. hírlevél – Zsigó György
Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken 2020. évi 5. levél
► A vadgesztenyelevél-aknázómoly első nemzedéke befejezte a fejlődését. A tegnapi fényképen az aknából kitüremkedő bábinget láthatják, ebből repült ki a lepke. Tehát már megjelent a második nemzedék is, sőt pl. Óbudán a múlt heti 230-ról mára 7000-re ugrott fel a befogott lepkék száma. Ha az időjárás is engedi, akkor július elején el lehet kezdeni a permetezést az újabb nemzedék ellen. A lisztharmattal mindenhol számolni kell és néhol az atkák is felszaporodtak. A permetlé összeállítását bízzák a növényorvosukra.
► Mézharmattól csillog a selyemakác levele. A mai fotón, a selyemakác levélbolha lárváit láthatják. Hazánkban 2005-ben jelent meg a rovar, azóta felszaporodott és komoly károkat okoz. Szerencsére két közterületi felszívódó rovarölő hatóanyagunk is van, mellyel eredményesen irthatjuk, az acetamiprid és az abamektin. Tapadásfokozó adalékkal segíthetjük a permetszer hatását.
► Az utóbbi napok záporai és a viharos szelei visszafogták a levéltetvek terjedését, szétzilálták a kolóniákat. Sok esőt kaptunk! A talajból felszálló pára és a meleg hatására biztosan felélednek (lásd 4. levél). Ma is megnéztem két lakossági bejelentést, a virágzó hársakon valóban beindultak. Itt most csak a méhekre nem veszélyes acetamiprid hatóanyagú rovarölővel permetezhetnek. Később egy kontakt szerrel is kombinálhatják.
► A selyemfényű puszpángmoly áttelelő hernyói már a bábozódáson is túl vannak, az országos előrejelző hálózatunk csapdáiba repülnek a lepkék. A párzást és a tojásrakást követően az időjárástól függően kelnek ki a hernyók. A tavaszi felmérések alapján elhúzódó kelésre, azaz elhúzódó károsításra számítunk. Aki még nem adta fel a buxusnevelést, annak folyamatosan ellenőrizni kell a növényeit! Hetente többször szét kell nyitni a bokrokat és be kell nézni a belsejükbe és ha már megjelentek a kis hernyócskák, el kell kezdeni a permetezést.
► Ma fényképeztem az arankafoltot is. A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet (a növényvédelmi tevékenységről)
- §-a szerint „a földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen” a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) vagy pl. az aranka fajok (Cuscuta spp.) ellen.
A mezőgazdaság érdekében kell megakadályozni a terjedését! Késő őszig folyamatosan virágzik, érleli és szórja el a magvait. Nem lehet egyetlen kezeléssel megoldani a fertőzést. Biztosított az utánpótlása is, mert a talajban a magok akár 10-12 évig is megőrzik a csíraképességüket. Ezzel magyarázható, hogy évről-évre ugyanazon a helyszínen is megjelennek a foltjai. Természetesen friss fertőzések is kialakulhatnak, járművekkel és az állatokkal juthat el a közterületekre és később innen a szántóföldekre.
Parazita biológiája miatt alakítottuk ki azt a védekezési stratégiát, mellyel tapasztalatunk szerint eredményesen lehet védekezni az aranka fajok ellen. A terjedése szempontjából szóba jövő zöldterület egészét kell rendszeresen, – javaslom, hogy hetente – ellenőrizni, átfésülni. Ahol csírázó arankát lát a növényvédős ott vegyszeresen (glifozát hatóanyagú készítményekkel) vagy mechanikai eszközökkel (pl. kapálással) védekezni kell. Nem lehet virágzó és ezzel párhuzamosan magot is érlelő aranka a kijelölt zöldfelületen.
Konkrét példával! Ha pl. egy 10 km hosszú útszakasz 1 méter szélességű padkáján ütötte fel a fejét a karantén gyom, akkor 10.000 m2 tisztántartását kell elvállalnia a vállalkozónak. Erre kell kiírni az árajánlatkérést.
A kétezres évek elején, azon a szabálysértési tárgyaláson melyen tanúként vettem részt, a kerületi polgármester kapta a pénzbírságot az arankás közterületei miatt. Ő gyakorolja a tulajdonosi jogokat. -indokolták a döntést.
Budapest, 2020. június 23. Üdvözlettel:
