Az AKG és ÖKO támogatások, a szaktanácsadás, szakirányítás margójára Horváth Nóra cikke
Október elején jelentek meg – és azóta több módosítást is megértek – az új Agrár-környezetgazdálkodási (Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés) és az ökológiai gazdálkodást, illetve az arra való áttérést támogató felhívások.
Elég jelentős kavarodás van a két jogcím körül, pontosabban a hozzájuk kapcsolódó szaktanácsadói tevékenység, annak támogathatósága, mikéntje körül. E kavarodás tisztázására teszek most kísérletet.
Az AKG kifizetés két részből tevődik össze: az alapkövetelményekből és a választható előírásokból. Ez utóbbiakból 20 áll rendelkezésre csak a szántó esetében, ezekből kell összeállítani a gazdaság számára megfelelő csomagot, legfeljebb kettőt. (Nem térnék ki külön a gyepre vonatkozó előírásokra és a többi, megyénkben nem releváns zonális programra sem. A VP-4-10.1.1-15 kiírás 1. sz. melléklete tartalmazza mind az alapkövetelményeket, mind a programonkénti választható előírásokat.) A pályázat benyújtása során pluszpontot adnak a szaktanácsadó igazolására, azaz arra, ha a gazdálkodó a döntés előkészítés/döntés/benyújtás procedúrát szaktanácsadó segítségével végezte el. Pillanatnyilag (2015.12.19.) 5 Vas megyei nyilvántartott szaktanácsadó van, akik közül csak egy a növényvédős. De az említett igazoláshoz nincs is szükség arra, hogy növényvédős legyen a szaktanácsadó!
Az AKG-hoz természetesen növényvédősre is szükség van – akárcsak bármely növénytermesztési tevékenység esetén. Az eredetileg január végére ígért hatóanyag-lista már megjelent, sokkal enyhébb korlátozásokkal, mint amire az első hírek alapján számítani lehetett. Sok szer esetében pusztán írásos szakirányítói javaslatra van szükség a felhasználáshoz (bár arról, hogy a növényorvosi vényt elfogadja-e az MVH egy ellenőrzés során, még nincs tudomásunk. Lehetséges, hogy újabb papírlapot kell gyártanunk az előírás teljesítéséhez.), illetve időbeli korlátozásokkal kell megküzdeni az adott szer használata során. Részben ennek elősegítésére az egyik választható előírás épp a növényvédelmi szakirányító foglalkoztatása.
Lényeges, hogy meg kell különböztetnünk a két fogalmat: a szakirányító és a szaktanácsadó fogalmát. Szakirányító az lehet, akinek megfelelő végzettsége van és Növényorvosi Kamarai tag. Akár vállalkozási szerződéssel, akár megbízással, akár alkalmazottként végezheti tevékenységét. Szaktanácsadó viszont csak az lehet, aki mindezeken túlmenően a NAK által vezetett szaktanácsadói nyilvántartásban szerepel, tehát nyilvántartásba vett szaktanácsadó. Sem az AKG-hoz, sem az ÖKO-termesztést támogató felhíváshoz nem előírás a szaktanácsadó! Bőséggel elegendő a szakirányítóval kötött szerződés.
A szaktanácsadó státusznak talán a jövő évben lesz jelentősége: a korábbi időszakban létezett támogatott szaktanácsadási rendszer, melynek során ún. ernyőszervezetek közreműködésével ugyan, de lehetőség volt arra, hogy a névjegyzési szaktanácsadó szerződésében foglalt szaktanácsadási díj egy részét a gazdálkodó visszaigényelje. Várhatóan újra megnyílik ez a lehetőség, de a pontos szabályozás még nem ismert. Az eddigi lehetőség a de minimis (csekély összegű) támogatások körébe utalta a támogatott szaktanácsadást, aminek éves felső korlátja van: 200.000 euro. Nagyon sokféle támogatás tartozik ide, a gyümölcs- és szőlőtermesztők gázolaj-támogatásától kezdve a Munkaerő-piaci Alapból igényelhető támogatásokig bezárólag. A de minimis támogatások a NAV rendszerében keresztellenőrzésre kerülnek, és csak a maximalizált mértékig kifizethetőek, ráadásul öszzeadódnak. Ha a Vidékfejlesztési Program időszaka alatt is hasonló formában kerül kiírásra a szaktanácsadás támogatása, érdemes lesz végiggondolni, a könyvelő segítségével végigszámolni, belekerülhet-e a gazdálkodó a támogatható körbe.
A szaktanácsadói névjegyzéki tagságot tehát annak érdemes megcsinálni, aki – vagy akinek a gazdálkodói – élni kívánnak ezzel az egyenlőre meglehetősen bizonytalan lehetőséggel.
Valamint, annak érdemes a szaktanácsadói névjegyzéki tagságot meggondolni, aki ökológiai gazdálkodásban részt vevő gazdával köt szerződést (elvégre növényvédősre ott is szükség van, hisz a növényvédelem nem merül, nem merülhet ki abban, hogy kinyitjuk a szórókeretet….). Az ökológiai támogatásban ugyanis pluszpontot ér a névjegyzéki szaktanácsadóval kötött szerződés.
Hosszú távon érdemes elgondolkodni tehát a névjegyzéki szaktanácsadói státuszon, annak minden nyűgével együtt (kötelező, ámde önköltséges továbbképzések, a társuló papírmunka, az egyre erősödő számítógép-orientáció). A nehézségei ellenére mellette szól a folyamatos információ-ellátás, illetve nyomós érv lehet a költségcsökkentés is – feltéve, hogy újfent lesz támogatás erre a tevékenységre.
Ma, 2015. decemberében egyenlőre nincs olyan tevékenység, amihez előírás lenne a névjegyzéki szaktanácsadó foglalkoztatása és nincs olyan jogszabályi előírás, amely bármely kamarai tag szakirányítási tevékenységét korlátozná.
Horváth Nóra
