KÖZPONTI kamaránk ügyvédjének állásfoglalása a rendeletről. NÉBIH értelmezéseket a linken elérhetitek. Nem a rendeletet tartalmazza, a jogalkotó értelmezhet írásban, tehát egyik sem hivatalos.
NÉBIH értelmezések ITT
-
Egy cég saját területein gazdálkodik, munkavállalóként foglalkoztat egy szakirányítót. Állíthat-e ki növényorvosi vényt a szakirányító a munkáltatójának? Szükséges-e szerződést kötniük? Kell-e majd a NÉBIH bejelentő felületen rögzítenie?
Vényt is a növényvédős számlájára kell vásárolni, ha csak Ő köthet szerződést, a cég nem számolhatja el.
| AALmási Ügyvédi Iroda | |
|
§ |
Dr. Almási György Norbertügyvéd közgazdász EU szakjogász közbeszerzési referens 6000 Kecskemét, Mikes u. 9. I/1. 76/401-072 20/434-7303 almasi.gyorgy@t-online.hu adószám: 19550558-2-03 Nytsz.: 499 |
Tárgy: állásfoglalás
Iktsz.: 2/499/Ü/19/2016/2.ll
Tisztelt Magyar Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara!
Folyó év február 1. napján tartott kibővített elnökségi ülésen kapott feladatnak megfelelően, az alábbi véleményemet küldöm meg a 43/2010. (IV. 23.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) új rendelkezési vonatkozásában, különös tekintettel a Kamara tagjai által feltett kérdésekre:
1. Amennyiben a szakirányító alkalmazotti, vagy tagi jogviszonyban áll valamely szervezettel, vagy saját magának, közeli hozzátartozója, vagy annak családi gazdasága részére végez tevékenységet, úgy az nem minősül szolgáltatásnak, ezért itt nem kell szolgáltatási szerződést kötni. (R. 1. § 9. pont, közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér (Ptk. 8:1. § (1) 1. pont))
2. Ugyanakkor az 1. pontban írt esetben, – még akkor is, ha a növényorvos tényleg saját magának végez tevékenységet, – és növényvédelmi szolgáltatás esetében is, szükséges a növényvédelmi vény kiállítása, ennek hiányában a forgalmazó nem adhatja ki a növényvédő szert. (R. 19. § (1) bekezdés))
3. Mivel szolgáltatási szerződést, csak növényvédelmi szolgáltatás esetén kell kötni, így a R. 22. § (5) bekezdése szerint, a 9. számú melléklet szerinti tartalommal, adatbeküldésre is csak szolgáltatás esetén kerül sor, saját célú, vagy annak minősülő felhasználás esetén nem.
4. A R. 9. számú melléklete szerint kell helyrajzi szám és blokkazonosító is, az adatközlésben.
5. A nem „számlaképes” szakirányító, ha nincs alkalmazotti viszonyban, akkor egyéni vállalkozóvá, vagy társas vállalkozás tagjává kell válnia, úgy folytathat tevékenységet.
6. BÉSZ esetén, több alesetet kell megkülönböztetni:
– BÉSZ beszerzi a növényvédő szert, azt nem adja át a termelőinek, maga juttatja ki (forgalmazásról nem, csak növényvédelmi szolgáltatásról ad számlát a termelőnek): ebben az esetben, ha a szakirányító alkalmazott, akkor nincs a szakirányító és a BÉSZ között szerződés, a szakirányító a vényt a BÉSZ-nek írja fel /// ha a szakirányító is külsős, akkor a BÉSZ-szel köt szerződést, a vényt is neki állítja ki
– BÉSZ beszerzi a növényvédő szert, azt átadja a termelőinek: a szakirányító, akár a BÉSZ alkalmazottja, akár nem, a szolgáltatási szerződést a termelővel köti meg, nekik adja a vényt, ugyanakkor a BÉSZ tevékenysége forgalmazás, így az erre vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie.
7. Ha a termelő megosztja területét növény kultúránként, akkor a szolgáltatási szerződést akár növénykultúránként is kötheti, hiszen onnantól, hogy más-más növényt termeszt, már nem egy területről beszélünk, ezért jó a blokkazonosító, mert a helyrajzi szám ilyenkor ugyanaz minden területre, de a blokkazonosító nem.
8. Amennyiben a kereskedő cég alkalmaz „vényfelíró” növényvédelmi szakembert, úgy ez a kolléga köteles a szolgáltatási szerződést is megkötni és abból eredő kötelezettségeket is teljesíteni.
A korábbi állásfoglalás 8. pontja kapcsán felmerült újabb értelmezési kérdésre az alábbi választ adom:
Amennyiben növényvédő szer forgalmazással foglalkozó cég alkalmaz növényvédelmi szakirányítót, úgy ha és amennyiben a növényvédő szer átadása a termelő felé megtörténik, tehát a cég tevékenysége kereskedelem és nem mezőgazdasági szolgáltatás (amely adott esetben magában foglalhat növényvédő szer kijuttatást is), úgy a növényvédelmi szakirányító csak akkor állíthat ki a termelő részére vényt, ha egyúttal vele növényvédelmi szolgáltatási szerződést is köt. Növényvédelmi szolgáltatási szerződés csak a szakirányító és a termelő között jöhet létre. (Vö. R. 22. § (5) bekezdése)
9. Személy alatt nem csak magán- (azaz természetes) személyt kell érteni, hanem jogi-, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet is.
Kecskemét, 2016. február 2.
Dr. Almási György Norbert
ügyvéd
