Minden a vízről

Írta: Vas Megyei Növényvédelmi Kamara | 2021 szept. 18 |

A víz mint kis tényező nagy különbségekkel

A hatékony növényvédő szer-alkalmazásokhoz a termék teljesítményét befolyásoló tényezőkre oda kell figyelni, úgy mint termék kiválasztása, a címkén szereplő utasítások, a berendezés(ek) kalibrálása és a kijuttatás időzítése. A kijuttatók a termék teljesítményét a próbákból és hibákból, valamint ipari és egyetemi ajánlásokból is megismerik. A tapasztalat és az oktatás lehetővé teszi a kijuttatók számára, hogy lássák, mi történik a védekezési programokkal, amikor a dózisokat megváltoztatják, a termékeket összehasonlítják, és különböző alkalmazási technikák használnak.

Létezik azonban egy olyan tényező, amely nem kap elegendő figyelmet, mégpedig a termék permetezéséhez használt víz minősége. A víz gyakran a permetoldat 95%-át (vagy annál is többet) teszi ki. Hogyan befolyásolja, milyen hatással lehet ez a termék teljesítményére? A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a permetezéshez használt víz minősége befolyásolhatja a növényvédő szerek teljesítményét. A termék hatékonyságára gyakorolt hatása tükröződik a permetezési művelet sikerében.

Akkor miért van az, hogy ritkán foglalkozunk valami olyan nyilvánvaló dologgal, mint a permetező tartályban használt víz minősége? A vizet többnyire viszonylag tiszta bemeneti anyagnak tekintjük, ha „tiszta” víz folyik, nem sokat törődünk a tisztaságával. Kevés a tömör, könnyen olvasható információ arról, hogy a vízminőség hogyan befolyásolja a növényvédő szerek teljesítményét. A termékek keveréséhez használt víz minőségének megértése fontos összetevője az egész műveletnek.

Milyen problémákat okozhat a rossz vízminőség? Az olyan vízminőségi paraméterek, mint a savtartalom és az oldott ásványi anyagok egymásra hathatnak a növényvédő szer hatóanyagával és/vagy adalékanyagával. A rossz vízminőség kedvezőtlenül befolyásolhatja a peszticidet az alábbiak révén csökkenti az oldhatóságot és a célzott kártevő általi felszívódást, ami gyengébb teljesítményt és újbóli kezelés szükségességét eredményezi.

A termék csökkent teljesítménye nem feltétlenül nyilvánvaló. Bizonyos esetekben a víz hatása csak kis mértékben csökkenti a növényvédő szer hatékonyságát, de eléggé ahhoz, hogy a toleráns vagy nehezen „irtható” gyomnövények, rovarok és betegségek ellen nem lehet jól védekezni. A kijuttató hibáztathatja a növényvédő szert, más terméket adhat a tartályhoz. keveréket, vagy más tényezőket okolhat a teljesítmény hiányáért (pl. az időjárást, rezisztencia), vagy megnöveli a kijuttatott mennyiséget, elfedve ezáltal a víz hatását a termék teljesítményére. A vízminőség ellenőrzése fontos. Az idő, amelyet a permetezőtartályban használt víz minőségével való foglalkozásra fordítunk nagy hasznot hozhat. Összegyűjtöttem néhány áttekintést a vízminőségről és a peszticidek teljesítményét ismerten befolyásoló kapcsolódó tényezőkről, vizsgálati módszerekről és a felhasznált víz minőségének javítására vonatkozó lehetőségekről.

Alapvető kifejezések. Vízminőség leírása.

A víz egy egyszerű molekula, amely két hidrogénatomból és egy oxigénatomból áll. Ez a természet egyik legfigyelemreméltóbb folyadéka, amely képes feloldani vagy szuszpendálni az ásványi és szerves anyagokat.

A víz kémiai tulajdonságai a légkörben való mozgása során kissé (egyes esetekben jelentősen) megváltozhatnak, a talajban vagy a talajfelszínen. Például, a földre hulló esővíz enyhén savassá válik, ahogy kölcsönhatásba lép a talajjal és légköri gázokkal. Az enyhén savas víz lúgossá válhat, amint a talajon lévő mészkőrétegekben lévő kalcium kioldódik a talajból a vízbe, ahogy az lefelé szivárog. Ha megértjük, hogy mi van a vízben, az segíthet meghatározni annak minőségét és azt, hogy alkalmas-e a növényvédő szerek kijuttatására.

Törmelék/lerakódás: Ide tartoznak a vízben úszó vagy lebegő anyagok, mint például levelek, botok, magvak és egyéb szilárd hulladékok. A törmelék általában csak a tavakból nyert vízben található, folyókból vagy árkokból származik. A megfelelő szűrők eltávolíthatják a törmeléket a vízből, és megakadályozhatják a permetezőcsúcsok eltömődését.

Szuszpendált szilárd anyagok: Olyan anyagok, mint az iszap, agyag és szerves anyagok. szennyeződések a vízben melyek szuszpendáltak, de leülepednek a vízfenékre, a tartály aljára, ha a vizet nem zavarják. A „zavaros” kifejezés olyan víz, amelyben a lebegő szilárd anyagok a vízben lebegve láthatók.

A peszticideknek vannak olyan mutatói, amelyeket talajszorpciós együtthatónak (Kd) neveznek valamint van a talaj szerves szén-szorpciós együtthatója (Koc). Mindkét együttható azt tükrözi, hogy a peszticid milyen erősen kötődik (adszorbeálódik, vagy tapad) a talajrészecskékhez és a vízben lebegő részecskékhez; a folyamatot “adszorpciónak” nevezik. A magas Kd- vagy Koc-értékkel rendelkező gyomirtó szerek erősen kötődnek a talajhoz, valamint a vízben lévő üledékhez és szerves anyaghoz. Tehát minél több üledék és szerves anyag van a vízben, annál kevesebb herbicid marad a talajhoz való kötődéshez, a talajba vagy a növényi szövetekbe jutáshoz. A Kd- vagy Koc-értékeket úgy kaphatjuk meg, ha a gyártótól a növényvédő szer kémiai és fizikai tulajdonságaira vonatkozó termék specifikus információkat kérünk.

Oldott ásványi anyagok: A természetben minden vízforrás tartalmaz oldott ásványi anyagokat, például kalciumot, magnéziumot és vasat. A lebegő szilárd anyagokkal ellentétben ezek az ásványi anyagok nem ülepednek le. Mindannyian hallottuk már: “A vizemnek nagyszerű íze van”. A vízben oldott ásványi anyagok adják a víz “jó” ízét. A desztillált víz, amelyből az ásványi anyagokat fizikailag vagy mechanikusan eltávolították, íze jellegtelen.

Az olyan ásványi anyagok, mint a kalcium, a magnézium és a magnézium koncentrációja vas koncentrációja a vízben fontos a vízminőség leírásában. Technikailag, a vízkeménység a kalcium- és magnéziumionok teljes mennyiségének mérése a vízben: minél nagyobb a kalcium- és magnéziumionok és hasonló ásványi anyagok koncentrációja a vízben, annál keményebb a víz. Ezzel szemben a víz “lágy” lesz, ahogy az oldott kalcium- és magnéziumionokat nátrium- vagy káliumionokkal helyettesítik (ld. kálisó).

A keménységet általában keménységi fokban adjuk meg. Magyarországon jellemzően a német keménységi fokot használják (jele nk° vagy °dH), de használatos még a francia keménység (fk°) illetve az angol keménységi skála (ak°) is.

  • 1 nk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium és magnéziumiont tartalmaz.
  • 1 fk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-karbonátnak (CaCO3) megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz. (Ezen skála előnye, hogy a kalcium-karbonát molekulatömege 100, így könnyű vele számolni.)
  • 1 ak° keménységű az a víz, mely 14,3 mg/l kalcium-karbonátnak megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz.

A különféle keménységi fokok között a következő az összefüggés:

1 nk° = 1,79 fk° = 1,25 ak°

Vízkeménység – Wikipédia (wikipedia.org)

nk°

0-4 4-8 8-18 18-30 30 felett

keménység

nagyon lágy – lágy – közepesen kemény – kemény – nagyon kemény

A nátrium- és kalcium-kloridok szintén hatással vannak egyes növényvédő szerekre, de gyakran figyelmen kívül hagyják őket, jelenlétük eredményeként a víz a sós víz leírást kapja. A sós víz gyakori a száraz régiókban, különösen ott, ahol a sóban gazdag talajú területeken és a tengerpartok mentén. A sós víz nem mutatható ki a kemény vízre vonatkozó szabványos vizsgálatokkal.

Savas vagy lúgos? A pH-érték a savasságot írja le (hidrogénion-koncentráció) vagy lúgosságát jellemzi. A skála 0-tól 14-ig terjed:

C:\Users\user\AppData\Local\Temp\FineReader12.00\media\image1.jpeg

Fontos megjegyezni, hogy a pH-skálán bekövetkező kis változások a savasság nagymértékű változását jelenti. Például az 5 pH-érték tízszer savasabb (azaz 10-szer több hidrogéniont tartalmaz), mint a pH 6, és 100-szor savasabb, mint a pH 7. Az értékek közötti 10-szeres kapcsolat ugyanaz, akár felfelé, akár lefelé haladunk a pH- skálán (pl. a 9-es pH 100-szor lúgosabb, mint a 7-es pH-jú vízoldat)

Oldatok átlagos pH-értéke:

Anyag pH-érték
Akkumulátorsav (kénsav): H2S04 0-0,5
Sósav (gyomorsav – üres gyomor) 1,0-1,5
Citromsav 2,4
Coca-Cola 2,0-3,0
Ecetsav 2,5
Gyümölcslé (meggy) 2,7
Narancslé és almaié 3,5 savas
Bor 4
Savanyú tej 4,5
Sör 4,5 5,0
Savas eső < 5,0
Kávé 5,0
Tea 5,5
Eső 5,6
Ásványvíz 6,0
Tej 6,5
Víz (a víz keménységétől függően) 6,0-8,5 semleges
Emberi nyál 6,5-7,4
Vér 7,4
Tengervíz 7,5-8,4
Hasnyálmirigy-váladék (bél) 8,3
Szappan 9,0—10,0
Háztartási ammónia 11,5 lúgos
Oltott mész – Ca(OH)2 12,4
Hipó – fehérítő 12,5
Beton 12,6
Marónátron – NaOH 13,5—14

A vízkémia hatásai. A növényvédő szerek teljesítménye.

Mivel általában vizet használnak a vegyszer célzott kártevőkhöz való eljuttatására, a vizet a kijuttatási folyamat alapjának kell tekinteni. Akár kútból, akár tóból, patakból vagy vízgyűjtőből származik a víz, ez lehet a döntő tényező a termék hatástalan és optimális teljesítménye között.

A víz zavarossága: Szuszpendált, pozitív töltésű szerves peszticidek vonzzák a negatív töltésű részecskéket és kötődnek hozzájuk, amelyek vízben lehetnek. Egyes termékek (pl. glifozát) kötődnek a szuszpendált üledékekhez, így azok hozzáférhetetlenné válnak a növények számára. Az egyik címke szerint “A termék teljesítménye jelentősen csökkenhet, “A termék teljesítménye jelentősen csökkenhet, ha hordozóként talajüledéket tartalmazó vizet használnak. Ne keverje össze ezt a terméket, olyan tóból vagy árokból származó vízzel, amely láthatóan iszapos vagy zavaros.”

Vízkeménység: A vízkeménység hatással lehet bizonyos peszticidekre, melyeket kedvezőtlenül befolyásolhat. A mágnesekhez hasonlóan az ellentétes töltések vonzzák egymást. A negatív töltésű peszticid-molekulákat a kemény vízben lévő pozitív töltésű vas-, kalcium- és magnéziummolekulák (kationok) vonzzák. A peszticidek kötődése ezekhez az ásványi anyagokhoz olyan molekulákat hoz létre, amelyek nem tudnak behatolni a célzott kártevőbe, vagy sokkal lassabban hatolnak be, vagy kioldódnak az oldatból.

A következő kationok, ha jelen vannak a vízben, problémákat okozhatnak és hozzájárulnak a víz keménységéhez. A következő sorrendben vannak felsorolva a peszticidekhez való legnagyobb kötődési potenciáljuk szerint: • alumínium (A1+++) • vas (Fe+++, Fe++) • magnézium (Mg++) • kalcium (Ca++) • nátrium (Na+)

Bizonyos értelemben, minél jobban kötődik a gyomirtó szer az ásványi anyagokhoz, annál “hígabb” lesz a termék a tartályban. Bizonyos esetekben, a kémiailag módosított molekula nem tud feloldódni a vízben, nem tud behatolni a levélszövetbe, nem tud kötődni a hatás helyére a kártevő biológiai funkcióit megzavarni, vagy növényvédő szerként működni. Ezek a hatások nem korlátozódnak a permetező tartály környezetére, hanem kiterjednek a levél felületén permetléoldatra is, ami hatással lehet a termék felszívódására.

A víz pH-értéke: A peszticideket általában gyenge savak formájában állítják elő egyes esetekben semleges vagy gyengén lúgos termékek. Általános szabály, hogy a gyomirtó, rovarölő és gombaölő szerek a leginkább enyhén savasak (4-6,5 pH-értékű), enyhén savas vízben teljesítenek a legjobban.

Az olyan peszticidek mint, például a szulfonil-karbamid gyomirtó szerek jobban teljesítenek enyhén lúgos (7 pH feletti) vízben. Amikor a víz pH-ja az előnyben részesített felső vagy alsó pH-tartományon kívül esik, a termék teljesítménye romolhat. Egyes esetekben a peszticid kicsapódhat az oldatból.

C:\Users\user\AppData\Local\Temp\FineReader12.00\media\image2.jpeg

A bal oldali palack (minden képen) nulla keménységű desztillált vizet tartalmaz; a jobb oldali palack pedig kemény vizet tartalmaz. Mindkét palackba glifozátot adunk vízhez. A bal oldali víz minden esetben tiszta marad, ami azt jelzi, hogy a hozzáadott termék oldatban van. A jobb oldali palackban lévő víz zavaros, ami azt jelzi, hogy a kalcium megkötötte a glifozát utánzó anyagot.

Az oldat pH-értéke azt is befolyásolhatja, hogy egy peszticid molekula mennyi ideig marad érintetlen. Az optimálisnál magasabb vagy alacsonyabb pH hatására egyes peszticidek lebomlanak vagy „hidrolizálódnak”.

Ha egy gyengén savas peszticidet olyan vízbe teszünk, amely enyhén savas, nagyrészt érintetlen marad. Bizonyos rovarölő és gombaölő szerek lúgos vízben bizonyítottan lebomlanak. A pH hatása általában gyorsabban érvényesül, ahogy a víz hőmérséklete emelkedik. Sok termék gyenge elektromos töltéssel rendelkezik. A pH is képes megváltoztatni egy peszticid molekula kémiai töltését, korlátozva a hatóanyag mennyiségét, ami képes behatolni a levél kutikulájába és elérni a hatás helyét, így csökkentve annak hatékonyságát.

A növényvédő szer címkéjén lehet, hogy szerepel a víz szükségessége, de az is lehet, hogy nem. Hogy szükség van e vízkondicionálókra, adalékanyagokra vagy adjuvánsokra (ld. ammónium- szulfát, folyékony műtrágya, nedvesítőszer hozzáadás, vagy éppen mellőzés).

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy külföldön a peszticid címkéken megtalálható a pH-ra vonatkozó előírás, néhány példa:

Ne adjon hozzá pH-beállító szereket.

  • Ne használjon nemionos felületaktív anyagokat vagy más olyan adalékanyagokat, amelyek megváltoztatják a permetoldat pH-ját pH 5 alá módosítják; a permetoldatok pH-ja pH 6,0-8,0 optimális.
  • Ne használja folyékony műtrágyaoldattal, amelynek pH-értéke 3-nál alacsonyabb.
  • Ne használjon olyan permetezési adalékanyagokat, amelyek a permetoldat pH-ját 3,0 alá csökkentik.
  • Ne használja olyan permetezési adalékanyagokkal, amelyek megváltoztatják a permetlé pH- értékét, pH 5 alá vagy 9,0 fölé változtatják, mivel a gyors lebomlás bekövetkezhet.
  • Ne használjon olyan tartályadalékokat, amelyek a permetoldat pH-ját pH 5 alá vagy pH 8 fölé módosítják. Pufferelje a permetoldatot a pH-tartomány megfelelő megváltoztatására.
  • A permetlé pH-értékének 4 és 7 között kell lennie a jó hatékonyság érdekében.
  • A termék hidrolitikusan érzékeny a hatóanyag lebomlására erős savak, erős lúgok és bizonyos nehéz vegyületek által történő fémoxidok és egyes gombaölő szerek sói.

Bizonyos helyzetekben a peszticidek címkéje megtilthatja a vízkondicionáló vagy egyéb adalékanyagok használatát.

Az felhasználók feltételezhetik, hogy nem kell aggódniuk keverékvíz és a termék teljesítménye miatt, ha a gyártó külön nem hívja fel a figyelmet erre a címkén. Fontos azonban megnézni a termék felezési idejét (sorsát) a permetoldatban különböző körülmények között. Például az egyik termék felezési ideje lehet, hogy két perc pH 9-nél, míg savas pH 5-nél tíz óra (vagy akár 2 hét). Ezért fontos figyelembe venni a vízminőséget még akkor is, ha a címke nem foglalkozik a kérdéssel.

A víz vizsgálata.

A vízminőség meghatározásához, valamint a konkrét vízkondicionáló szer és a felhasználandó mennyiség kiválasztásához a víz ismerete szükséges. A víz vizsgálata a kulcs a permetezés legjobb teljesítményének biztosításához.

Hőmérséklet: Ha a készítmény stabilitását befolyásolhatja szélsőséges hőmérsékleti érték, alternatív vízforrásokat szükséges használni. Egy másik megközelítés a víz tárolása a permetezőgépben vagy tartályban, beltéren vagy kültéren, amíg a víz el nem éri a kívánthőmérsékletet.

Szuszpendált szilárd anyagok: Akár kútból származik a víz vagy felszíni forrásból, a szilárd anyagok leülepedhetnek a tartályban, ez a berendezésekkel kapcsolatos problémákat okozhatnak. Az ülepítés és a szűrés lehet a megoldás a lebegő szilárd anyagok eltávolítására, egyébként alternatív vízforrás keresése lehet szükséges. Az állóvíz üvegedényes vizsgálata jelezheti a lebegő szilárd anyagokkal kapcsolatos probléma valószínűségét.

Oldott ásványi anyagok: A víz összetétele (pl. keménység, pH és vas) nagymértékben eltérhet az egymáshoz közeli kutak között. Az, hogy mi oldódik ki a vízbe, függ a talajprofil és az alapkőzet összetételétől. A kút mélysége és a víztartó réteg típusa szintén befolyásolja a vízminőséget. Minden kút egyedi a víz kémiája és zavarossága szempontjából. A patakok, tavak és víztározók vize is nagymértékben különbözhet. A tározóba vagy tóba folyó összes forrásból származó oldott ásványi anyagok és lebegő üledékek összekeverednek, így a víz egyedi kémiai profilt ad a víznek. A szűrés mindig ajánlott, ha felszíni vizet használnak. A vízminőség bármikor ellenőrizhető (ld. VMNK). A vízminőség kezelése néhány héttel a peszticidek kijuttatási szezonja előtt lenne aktuális. Fontos a kérdések feltevése és a válaszok kiértékelése, hogy kell-e javítani a vizet a peszticidek felhasználásához. A vizet negyedévente érdemes vizsgálni. A felszíni vizek sokkal változékonyabb képet mutatnak, mint a földalatti források, ezért a földalatti forrásokat gyakran könnyebben menedzselni.

Vízvizsgálati megközelítések.

A víz vizsgálatára két lehetőség van: kereskedelmi szolgáltató megbízása és a “csináld magad” vízvizsgálati készlet megvásárlása. Vigyük a vízmintát szakemberhez, vizsgáltassuk meg a vizet szakemberrel például a Vas Megyei Növényorvosi Kamarával. Az “elég jó” elve nem elfogadható, ha a gyomok, rovarok, és betegségek ellen; és a kártevőirtó szerekkel együtt a permetező tartályban használt víz minősége is befolyásolhatja a kijuttatás hatékonyságát. Mezőgazdasági kártevőirtó alkalmazások növelik a terméshozamot azáltal, hogy elpusztítják azokat a gyomokat, amelyek egyébként konkurálnának a növényekkel a nedvességért és a tápanyagért.

A kereskedelemben számos vízvizsgálati készlet kapható mind a spontán és ütemezett teszteléshez. A készletek könnyen beszerezhetők, kedvező árúak, könnyen használhatóak, könnyen értelmezhetőek és megbízhatóak. A tesztkészletek többsége színelemzésen alapuló, érzékeny papírt használ a víz keménységének, pH-értékének dokumentálására.

Az érzékeny papír kevésbé pontos pH-mérést biztosít, mint a kifinomultabb mérőműszereké. Egy mérőműszer 8,4-es pH-értéket mutathat, míg ugyanez a víz 8-as pH-értéket mutat, ha a színérzékeny papír módszerrel hasonlítjuk össze. Léteznek olyan mérőeszközök, amelyek gyors és pontos mérést biztosítanak anélkül, hogy több készletet kellene magunkkal vinni, ezek hasznosak lehetnek, ha több forrásból töltjük a tartályokat. Legyen szó pH-mérőről vagy valami bonyolultabbról, amely a vasat és a keménységet is vizsgálja. Az ilyen műszer hatékony és eredményes módszer a vízforrások vizsgálatára ésszerű költségek mellett.

A vízminőség megoldása.
Problémák.

A gyomirtó szerek címkéi olyan adagokat ajánlanak, amelyek egy széles spektrumot foglalnak magukban: kisebb gyomok, nagyobb gyomok. Így hatványozottan befolyásolja a jó víz, rossz víz, magas hőmérséklet, alacsony hőmérséklet. Alacsonyabb termék-adagok használata esetén, a víz minősége fontosabb szerepet játszhat a hatékony a gyom, rovar és betegség elleni védekezésben.

Az egyes vízforrások vizsgálati eredményei képezik a permetvíz kondicionálására vonatkozó döntés alapját. A víz kondicionálásának célja a növényvédő szer hatékonyságának maximalizálása. Széles értelemben véve a vízkondicionálókat a permetezőszerhez adják, oldathoz vagy a tartálykeverékhez, hogy kiküszöböljék a vízzel kapcsolatos problémákat, a vízkeménységet. A pH-puffert a pH-érték emelésére vagy csökkentésére használják, az optimális teljesítményhez szükséges tartománytól függően.

Egyes növényvédőszer-készítmények olyan vízkondicionálókat tartalmaznak, amelyek a vízkörülmények széles skáláján belül kompatibilissé teszik őket.

Más termékek azonban jobban teljesítenek, ha az adjuvánsok adalékanyagokat adnak hozzá a vízminőségi problémák leküzdésére. A vízkondicionáló szerek használata a következő esetekben javasolt, illetve a következő feltételek mellett ajánlott:

  • A növényvédő szer címkéjén ajánlott.
  • A növényvédő szer címkéjén szerepel a víz minősége, például a pH-tartományt, amelyet a peszticiddel kell összekeverni.
  • A rovarölő szerek, gombaölő szerek esetében 4 és 7 közötti pH értékre van szükség, és a legtöbb gyomirtó szerhez.
  • A szulfonil-karbamidok családjába tartozó gyomirtó szerek, akkor teljesítenek a legjobban, ha a víz pH-értéke 7-8-as pH-jú vízzel használnak.
  • Gyengén savas herbicidet használnak, és a víz keménysége meghaladja a 150 ppm-et.
  • A vastartalom meghaladja a 25 ppm-et, és a keménység és a vas együttesen meghaladja a 25 ppm-et.
  • Gyenge savas gyomirtó szert (pl. glifozát) használnak, és a célgyomok között található olyan növény amely a levelekben elegendő Ca++ tartalmaznak (ld. árvakelésű repce), mert ezek is csökkentik a szer aktivitását (függetlenül a víz minőségétől, keménységtől).

Számos kereskedelmi vízkondicionáló áll rendelkezésre. A növényvédő szer címkéje a vízkondicionáló szerre és a kijuttatási arányra vonatkozóan nagyon pontosak lehetnek a használandó mennyiségét tekintve. A gyengén savas gyomirtó szerek egyes gyártói nem javasolják a vízkondicionáló hozzáadását. A felhasználónak ellenőriznie kell a vízkondicionáló szerek hatékonyságát a jövőben, a vetőmagfajták, a növényvédő szerek és a műtrágyák mennyiségének vizsgálatához hasonlóan. Bármely termékre (beleértve a vízkondicionálókat is) a költött pénznek értéket kell adnia a vásárlónak. Kérjünk a kereskedőtől/szerforgalmazótól olyan adatokat, amelyek igazolják, hogy a vízkondicionáló szer működik. Ha nem állnak rendelkezésre, fontoljuk meg a növényvédő szer alkalmazását (engedélyokirat, MSDS), a vízkondicionáló hozzáadása nélkül is, a célzott kártevőre egy kis tesztterületen, és értékeljük a védekezésben mutatkozó különbségeket, valamint az esetleges terméskárosodást.

Vannak-e aggodalmak az adjuváns szerekkel kapcsolatban?

Először a vízkondicionáló a tartályba vagy utoljára, van különbség? Kevés terméket vizsgáltak annak meghatározására, hogy a bekeverés sorrendje a tartályba befolyásolja teljesítményüket. Azonban nem teszünk rosszat, ha először kondicionáljuk a vizet, különösen a következő feltételek mellett:

  • A termék felhasználási aránya alacsony.
  • Több terméket kell tankban keverni.
  • A kiválasztott mennyiségek a címkén felsorolt legalacsonyabbak közé tartoznak.
  • A múltban problémákat figyeltek meg.

Egyes pH-módosítók tartály-tisztítóként működnek? Vannak termékek amelyek a pH-szintet módosítják, általában savasítják a vizet (a legtöbb gyomirtó szerek gyenge savak). Van néhány olyan termék, amely megemeli a pH-szintet a peszticidekkel való használathoz, amelyek a legjobban kombinálva működnek lúgos vízzel együtt, de óvatosan kell bánni ezekkel a termékekkel, mert ezek is “tisztíthatják” a tartályt. Ammóniaalapú termékek 10 és 12 közé emelik a permetezőtartály oldatának pH-értékét, a használt mennyiségtől függően. Ezek az erősen lúgos oldatok hajlamosak a tartályból és a keverékbe oldják a visszamaradt maradványokat a korábbi tartalmakból. Ügyeljünk a tartály alapos tisztítására, a pH-szint emelése előtt, még vízkondicionálók használata esetén is.

A fontosság a Kompatibilitás és Keverési sorrend

A víznek az anyagok oldására vagy szuszpendálására való képességét befolyásolja a peszticid termékek permetszerbe való bekeverési sorrendje. A termékek nem megfelelő sorrendben történő bekeverése vagy a termékek kombinálása különböző adagokban vagy nyomáson történő kijuttatásra szánt anyagok kombinálása a következő jelentős problémákhoz vezethet. A vegyi anyagok nem keveredhetnek megfelelően, ami rossz termékteljesítmény, eltömődött fúvókák, a termék szétválása, a pH kedvezőtlen változása, csökkent oldhatóság, és negatív permetezés, permetezési mintázatot eredményező hatások.

Mindig nézzük meg a termék címkéjét a tartályba való adagolás előnyös sorrendjéről. Általánosságban elmondható, hogy a vizet a tiszta tartályba kell engedni, majd a növényvédő szereket a következő sorrendben kell hozzáadni sorrendben:

– WP és DF anyagok (előkeverés)

  • Folyékony anyagok
  • Emulgeálható koncentrátumok
  • Mikrokapszulázott termékek
  • Felületaktív anyagok

Általános szabály, hogy ne kombináljon olyan termékeket, amelyeknek ellentmondó pH- követelményei vannak.

Peszticidek a tartályban: Mennyi idő a túl hosszú idő?

Még ideális vízjellemzők esetén is a legtöbb növényvédő szer bomlik, idővel lebomlanak a vízben a hidrolízis kémiai folyamat révén. Egyesek lassan bomlanak le, míg mások inaktívvá válnak néhány órán belül. A tartály vizének pH-értéke gyakran drámai hatással van a lebomlási folyamatra. Azt kell tudnunk, hogy a termékek mennyi ideig maradhatnak a tartályban mielőtt olyan változásokon mennek keresztül, amelyek hatással lehetnek a hatékonyságra. A gyártók úgy alakítják ki termékeiket, hogy enyhén savas vízbe huszonnégy órán keresztül maradhatnak úgy, hogy a hatékonyság alig észrevehető módon csökken. Ez az általános állítás azonban nem minden termékre érvényes. Kifejezhetjük, hogy egy növényvédő szer-termék milyen gyorsan veszít hatékonyságából annak felezési idejeként, azaz a napok számával, amelyek alatt a növényvédő hatóanyaga felének lebomlásához vezet a vízben. Magától értetődik, hogy, ekkor a termék már nem biztosítja a kívánt hatékonyságot.

Ha azt feltételeznénk, hogy a kezelt kommunális víz tökéletes permetközeg, mert biztonságosan iható, akkor tévednénk. Az önkormányzatok biztonságos ivóvizet hoznak létre olyan termékek hozzáadásával, mint például klórt, amelyek fertőtlenítenek a káros baktériumok elpusztításával. Ezek a kezelések gyakran a lúgos tartományba mozdítják el a pH-szintet, jellemzően pH 7,8­ – 8,5. Tegyük fel, hogy 8,2-es pH-jú városi vizet használunk.

A termék felezési ideje
pH9 pH7 pH5
Gyomirtó 10 perc 17 óra 16 nap
Gombaölő 2 perc 3 óra 10 óra
Rovarölő 24 óra 10 nap stabil

Tegyük fel, hogy egy növényvédőszert (szereket) bekevertük, de az időjárási körülmények miatt a munka ötnapos késedelmet szenved. Ilyenkor vegyük figyelembe, hogy a víz pH-értékétől függően a tartályban lévő termék(ek) lebomolhatnak és hatástalanná válhatnak.

A Kaliforniai Davis Egyetem a következő irányelveket dolgozta ki a víz pH-értéke alapján:

  • A 3,5 és 6 közötti pH érték a legtöbb permetezéshez kielégítő, és a legtöbb keverék rövid távú (12-24 óra) tárolásához alkalmas a permetezőtartályban. Nem alkalmas viszont a szulfonil- karbamid típusú gyomirtó szerekhez.
  • A 6 és 7 közötti pH megfelelő az azonnali permetezéshez a legtöbb peszticid esetében. De ebben az esetben ne hagyjuk a permetező keveréket a tartályban 1-2 óránál tovább, hogy elkerüljük a hatóanyag veszteséget.

Következtetés

A peszticidek alkalmazási folyamatai kellő gondosságot igényelnek. A fentiek betartásával naprakészek lehetünk a mai trendekhez, ha figyelembe vesszük a rengeteg szer és hatóanyag kivonásokat. A kártevők elleni védekezés folyamata jelentős pénzt igényel úgy, mint a bérek, imput anyagok, berendezések és üzemanyag, így nem engedhetjük meg magunknak, hogy a kijuttatott növényvédő szerek hatása akár 5-10%-ot is csökkenjen csak azért mert nem megfelelő közegben alkalmaztuk.

A vízminőséget először is meg kell érteni és kezelni kell. Amint kezeljük a minőséget, (követheti a címkén szereplő utasításokat, felkeressük a szer-képviselőt) a lehető legjobb eredményt érjük el. A minőségi problémákkal küzdő víz csökkent növényvédő szer- teljesítményt jelenthet még akkor is, ha a permetező-berendezés kalibrálva van, és a kijuttatás tökéletes. Bebizonyosodott, hogy a rossz vízminőség negatívan hathat bizonyos peszticid családokra. A vízminőség a hatással van a tartályban lévő keverék egyenletességére.

Közel ugyanolyan figyelemmel kell lenni a víz, mint vivőközeg minőségére, mint a kiválasztott növényvédő szerre vagy permetezőgépre. A víz vizsgálatára fordítandó kis mennyiségű erőfeszítés olcsó biztosíték annak biztosítására, hogy a termékek az ígéreteknek megfelelően teljesítsenek, és a várt eredményeket hozzák.

VMNK

Vajkovics Balázs