KERTBARÁT MAGAZIN 2021.09.20. ZSIGÓ GYÖRGY

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 21. felhívás

Javában folyik a szüret. Az előző napokban lehullott kevéske eső nem fogja berobbantani a szőlőkben a szürkepenészt, de azért a növényvédősök még járják a szőlőket. Így ősz felé egyre gyakrabban találkozhatunk olyan levéltünetekkel, amelyekről érdemes szót ejteni.

► Tigriscsíkos leveleknek hívják a növényvédősök az ESCA tüneteit. Lásd az első fotót. Ez a mozaikszó nem egy károsítót jelöl, hanem magát a tünetegyüttest. Ahogyan a kajszi gutaütését is több gomba, baktérium és fitoplazma faj okozhatja, úgy a szőlő korai tőkepusztulását (ezt nevezzük ESCA-nak) is több gombafaj idézheti elő. Nehéz meghatározni a fertőzést beindító elsődleges kórokozót, mert később, a legyengült növényen egyéb gombák is megtelepedhetnek. Az biztos, hogy a sok élettani ok mellett, a taplógombák is főszerepet játszanak a tőkék lassú elhalásában. Alattomos betegség, 10-15 év alatt, akár a teljes ültetvény is kipusztulhat. Most felismerhetőek a beteg növények, a legjobb, ha kivágják a tünetes töveket. Sajnos más lehetőségünk nincs a gyógyításra, így talán meg tudjuk akadályozni a fertőző gombák tovább terjedését.

► A kacskaringós rajzolatokat a kígyóaknás szőlőmoly okozza. Nálunk 2014-ben írták le először, azóta egyre több kertben feltűnik. Két vagy három nemzedékét említi a szakirodalom és így szüret környékére szaporodik fel annyira, hogy már feltűnnek a károsított levelek. A fényképen az „aknamunkáját” láthatják, a járatok végén a barna bábkamrákkal. A hernyó mindvégig a bőrszövet alatt marad, és ide nehezen tudunk behatolni rovarölő szerekkel. Az előrejelző csapdázása hozhatja el a megoldást. A bábkamrákból, a párosodásra kirajzó lepkéket kell majd megcéloznunk a permetezéssel. Egyelőre elég, ha leszedik a fertőzött leveleket.

► Talán egy biológiai rovarölő szert lehet majd kifejleszteni a parlagfű olajos bogárból. Jelenleg az elterjedését próbálják felmérni a kutatók. Ebben a segítségünket kérik. Ha megtalálják a parlagfüven táplálkozó, a fényképen is látható bogarat, akkor fotózzák le vagy fotóztassák le valakivel és küldjék el a lenti email címre. Részletes tájékoztatást találnak a bogárról az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat weboldalán. A fénykép az agroforum.hu honlapról származik. Az akciót Nébih is segíti, az alábbiakat is a honlapjukról másoltam ki.

„A hazai előfordulásról tavaly már megjelent egy publikáció, viszont azóta újabb igazolt előfordulással még nem találkoztak a kutatók. A Növényvédelmi Intézet a közösségi médiában kéri a természetjárók és hobbi rovarászok segítségét a parlagfű olajbogár felderítésére, amelyhez ezúton a Nébih is csatlakozik. Az ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói kérik a lakosság, a rovarászok, a gazdálkodók és a természetjárók szíves segítségét a tavalyi év őszén hazánkban is megjelent parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa) hazai előfordulásának a pontosabb feltárásához. A bogár könnyen felismerhető, kb. ~ fél centiméter hosszúságú, sárga, sárgásbarna színezetű, melynek szárnyfedőin fekete hosszirányú sávok láthatók. Főleg parlagfűn található meg, amelyen szabad szemmel is jól megfigyelhető. Kérjük tehát, hogy aki a bogarat látta, úgy küldje el annak pontos előfordulási adatait, amely magában foglalja a következőket: megfigyelési dátum, helyszín, lehetőleg egy jó minőségű fénykép, melyeket a parlagfubogar@atk.hu e-mail címre kérünk elküldeni.”

Budapest, 2021. szeptember 20. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK