Szója helyzetkép
Megyénk országos viszonylatban a csapadékosabb régiók közé tartozik, azonban júliusban nálunk is a sokéves átlaghoz képest kevesebb eső hullott, ez a szójákon is meglátszik, az állományok fejlődése lelassult, a növények magassága a vegetatív fejlődés vége felé már nem igazán változott. A fenológiát tekintve a későbbi érés idejű fajták is a hüvely- és magképződés időszakában járnak, a korábbi fajták pedig már a hüvelyképződés főszakaszát is elérték, itt már nagyobb méretű babszemek is találhatók az alsóbb hüvelyekben.
Jelenleg enyhe-közepes aszály jellemzi a területeinket, ezt a napokban beköszöntött forróság csak tetézi, így ebben a – szója szempontjából kritikus – időszakban rendkívül nagy szükség lenne (értékelhető mennyiségű) csapadékra, hiszen a magtelítődés szakaszában a magtömeg nagy mértékben csökkenhet az aszályos időszak függvényében, továbbá a mennyiségi romláson túl a beltartalmi mutatók is negatív irányba változhatnak, így minőségi romlással is számolnunk kell.
A hosszan tartó száraz időszak viszont kedvezett az atkák betelepülésének, főleg az út melletti (frissen kaszált/vágott) táblaszéleken figyeljük fokozottan a tüneteket, megyei szinten már több helyen is találtunk kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) imágókat a szójtáblákban. Ellenük jelenleg szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező szerekkel (Movento, Nissorun 10 WP, Ortus 5 SC, Pyranica 20 WP /vetőmag előállítási célra termesztett szójában/) védekezhetünk.
atka szóján Fotó: Both Gyula
Bogáncslepke (Vanessa cardui) károkozása is fellelhető itt-ott, tömeges kártételt azonban eddig sehol nem tapasztaltunk. Súlyos fertőzés esetén védekezésre a Mospilan 20 SG kapott szükséghelyzeti engedélyt az idei évben.
A nagyvadak – leginkább őz – károsítása is tapasztalható sok helyütt, itt a szója növény csúcsi részén, illetve az oldalhajtások tetején észlelhető rágáskár.
Peronoszpóra (Peronospora manshurica) fertőzés is megjelent több táblában, a legtöbb helyen egyelőre a kezdeti tüneteket tapasztalhatjuk, a leveleken apró, sárga, mozaikszerű foltokat látunk, később ezek barnulnak, súlyos fertőzés esetén korai lombszáradást eredményeznek.
A 30 napos időjárás visszatekintésben kevés volt a csapadék, de a levélnedvesség mérő többször mutattatta, hogy a gombák fertőzéséhez optimális állapotok vannak.
Peronoszpóra Fotó Kedves Imola
Ezen kívül fuzáriumos hervadásra (Fusarium sp.) utaló tünetek is előfordultak, ebben az esetben kicsi, barnás szegélyű szürke foltok jelennek meg a levélen. A növény csúcsi része visszahajlik, a levelek lankadnak, sárgulnak, súlyos esetben a teljes növény elszárad. Ellenük felszívódó, illetve kontakt, réz tartalmú készítményekkel is hatékonyan védekezhetünk.
fuzárium konidiumok szója levéltről Fotó Kedves Impla
A gümőképződést továbbra is figyelemmel kísérjük, jellemzően az oltott táblákon tapasztaljuk nagyobb mennyiségű gümő jelenlétét, működését.
Károlyi Beatrix
VMNK
