A repceszár-ormányos őszvégi szokatlan és tömeges fellépése őszi káposztarepcében
Dr. Keszthelyi Sándor
MATE, Növénytermesztési-tudományok Intézete, Kaposvári Campus
Az idei év számos, korábban nem tapasztalt növényvédelmi anomáliát, érdekességet rejtegetett a gyakorlati növénytermesztéssel foglalkozó szakemberek számára. Ilyen volt többek között a 2022. október végén, november elején Vas és Zala megye több repcetermesztő területén megfigyelt szokatlanul tömeges ormányos jelenlét. Az kis szürke ormányosbogarak a rozetta állapotban lévő repcenövényeken érési táplálkozás (1-2. kép) és párosodás közben (3. kép) voltak megfigyelhetők, mindemellett, hogy a repcébe kihelyezett sárgaragacslapok is nagy számban fogták e rovarfaj egyedeit.
A repce őszi kártevőközösségében szerepelnek apró ormányos fajok, melyek a fent vázolt biológiai ritmust követik. E fajok általában évi egynemzedékesek (univoltin), melyek lárva alakban, tápnövényük szövetei között fejlődnek, és lárva vagy imágó alakban telelnek át. Őszi káposztarepcében növényvédelmi jelentőségük alapvetően elmarad a tavasszal károsító ormányosokétól, mivel fellépésük sporadikus, eseti és mindenekelőtt a lokálisan adott klímaelemektől függő. Így repcében gazdasági jelentőségű kártételük ritka tapasztalat. Leginkább tavaszi vetésű keresztesekben, kiemelten fejes káposztában veszélyes fajok. E rovarok a repce-gubacsormányos (Ceutorhynchus pleurostigma), a fekete repce-szárormányos (C. picitarsis), vagy a repcegyökér-ormányos (Baris coerulescens). A gyökérben, gyökérnyakban, illetve a szár földközeli részeiben több, együttesen fejlődő lárvájuk tevékenységének hatására a károsított növényi rész megduzzad, torzul, rendellenesen fejlődik. Előfordulásukról, adott termesztőterületen történő károsításukról legújabban Hertelendy (2015) valamint Laposa (2021) számolt be részletesebben.
A jelen „riadalmat” azonban nem e fajcsoport tagjai váltották ki. A váratlan vendégeket megvizsgálva egyből szembetűnik a bogarak pajzsocskáin (scutellum) kirajzolódó világos folt, mely egyértelműen a repceszár-ormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) jelenlétére enged következtetni. A faj e tapasztalt őszvégi, tömegesnek mondható rajzása ritka, de nem teljesen ismeretlen jelenség. Az évente egy nemzedékben megjelenő, imágó alakban erdők avarjában telelő faj, szokványosan tél végén, kora tavasszal települ be repcetáblákba. A bogarak a telelőhely hőmérsékletének 7-9°C-ra emelkedésével aktivizálódnak, majd amikor léghőmérséklet eléri a 10-15°C-ot már nagyobb távolságok megtételére is képesek tápnövényük felkutatása érdekében. E hőmérsékleti érték stabilizálódását követően bekövetkezik az érési táplálkozás és a kopuláció. Ezt követően a lerakott tojásokból fejlődő, szárban aknázó kukacok okozzák a jellegzetes szártorzulást, – felrepedést és növény deformitást (4., 5 képek). E lárvák (6. kép) június közepéig befejezik fejlődésüket és kifejlődött imágók június közepétől rajzanak, majd nyári nyugalmi állapotba (aestivatio) vonulva áttelelnek. E fajhoz kapcsolódó részletes biológiai ismeretanyag Marczali (2015) összefoglaló munkájában található.
Most tapasztalt tömeges megjelenésük a szokatlan, évszaktól eltérően meleg időjárással magyarázható. A telelő imágók előjövetelét az október végén, november elején az ország több pontján uralkodó rendkívül enyhe időjárás váltotta ki. A jelenséget Sáringer (1990) az 1960-as években már leírta, mely szerint a faj telelő populációinak „egészen kis százaléka a felszínre jöhet”. Az így előjött imágók őszvégi tojásrakásával kapcsolatban azonban nem áll rendelkezésre szakirodalmi információ. A potenciálisan lerakott tojások téli túlélése viszont erősen kétséges, mert a faj telelési stratégiája ettől jelentősen eltér. A repceszár-ormányos viszont ún. obligát diapauzával rendelkezik, vagyis genetikailag determináltan az imágó télen nyugalmi állapotba vonul. Ez az egynemzedékes fajokra általánosan jellemző biológiai sajátság semmilyen abiotikus hőmérsékleti eseménnyel ki nem váltható, fel nem oldható.
Az idei ősszel repceállományokba települt repceszár-ormányosok tömege minden bizonnyal el fog pusztulni, hiszen a telelőhelyük elhagyásával aktívvá váló imágók egy hírtelen bekövetkező lehűlést, vagy kontakt fagyot nem lesznek képesek túlélni. Emellett – bár közvetlen bizonyíték nem áll rendelkezésre e szokatlan időben megjelent populációk tojásrakására – a repce jelenkori rozetta állapota sem biztosítja (szár hiányában) faj lárvájának ideális fejlődését. Bár ismert a rovar levélnyélbe, sőt levélérbe történő tojásrakási sajátsága, az itt kialakuló lárvák téli túlélése a kitettségükből adódóan erősen kétséges.
Összefoglalva a repceszár-ormányos e késő őszi megjelenése meglehetősen ritka és szokatlan jelenség, mely akár indokolatlan állománybeavatkozások kivitelezésére is késztethette az érintett gazdákat. A rovar biológiai és telelési sajátságaiból adódóan gazdasági kártétel fellépésének valószínűsége azonban csekély. A faj tapasztalt őszi rajzása viszont mindenképp elgondolkodtató jelenség, mely a korábbi évtizedekben nem, vagy csak rendkívül ritkán megfigyelt esemény volt. A globális éghajlatváltozásnak köszönhetően a forró nyarakkal párosuló enyhe telek azonban egyes rovarfajok szokatlan rajzásfenológiai mintázatait, korábban nem regisztrált előfordulásait generálja. A jelen klímatrendek és jövőre vonatkozó szcenáriók, azonban a kiemelkedő alkalmazkodóképességű károsítók az e cikkben vázolthoz hasonló, egyre gyakoribb szokatlan fellépéseinek képét vetítik elénk.
Köszönetnyilvánítás. Jelen kézirat Dr. Varga Zsolt és Kóbor Attila növényorvosok kollégák megkeresése és kérdés felvetése nélkül nem születhetett volna meg.
Irodalom:
Hertelendy P. (2015): A repce egy ritka kártevője, a gubacsormányos. Agrofórum, 26 (11): 42-43.
Laposa J. (2021): A fekete repceszár-ormányos súlyos kártétele Tolna megye északi részén. Agrofórum Extra, 88. 116-118.
Sáringer Gy. (1990): Repceszár-ormányos (Ceutorhynchus quadridens Panzer). pp: 510-514. In.: Növényvédelmi állattan kézikönyve 3B. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Marczali Zs. (2015): Repceszár-ormányos (Ceutorhynchus pallidactylus Marsham, 1802)
Agrofórum, 26 (7): 14-18.
képek jegyzéke:
- kép. Repceszár-ormányos őszi káposztarepcén ősz végén 1. (fotó: Kóbor Attila)
- kép. Repceszár-ormányos őszi káposztarepcén ősz végén 2. (fotó: Kóbor Attila)
- kép. Párosodó repceszár-ormányosok őszi káposztarepcén ősz végén (fotó: Kóbor Attila)
- kép. A repceszár-ormányos tavasz áprilisra kifejeződő kárképe 1. (fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)
- kép. A repceszár-ormányos tavasz áprilisra kifejeződő kárképe 2. (fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)
- kép. A repceszár-ormányos lárvája (fotó: Dr. Keszthelyi Sándor)
