Vártuk, hogy tájékoztatást kapunk a permetezőgépek bemérésével kapcsolatban. Sajnos a tagság erről még mindig alig tud valamit. Megpróbáljuk összefoglalni a történetet.
A permetező gépek bemérése azzal a céllal került volna a kamarához, hogy a mindenkori állami költségvetéstől függetlenül is legyen egy bevétel, amivel tervezni lehet, és ami stabilizálja a működést. Más okból kamaránk nem is kaphatta ezt a jogot, hiszen nyilvánvaló, hogy ehhez a tevékenységhez a kamara sem eszközökkel sem tőkével nem rendelkezik. Maga a jogosultság mint monopólium, jelentős vagyoni értékkel bír. Elindult az egyeztetés. Bakonyi István kollégánk nagyon precízen kidolgozta a vizsgálati rendszert. Közben megalakult a MANOK KFT néhány kamarai vezetőnk és tagunk részvételével. Az országos kamara is kisebbségi tulajdonnal (33%-al) beszállt a KFT-be. A Kft megalakulásának célja az volt, hogy a kamara olyan gazdasági tevékenységeit, amelyek nem közvetlenül a közfeladatok ellátását szolgálják, ebbe a gazdasági társaságba vigye. Több kisebb értékű tevékenység mellett a legfontosabb, így a legnagyobb haszonnal kecsegtető tevékenység a permetező gépek bemérésének koordinálása lett volna. A VMNK már a Kft megalakulásakor, pontosabban amikor abban az oszágos kamara résztulajdont vásárolt, feltette a kérdést, hogy alkalmas-e ez a Kft tulajdonosi összetétel arra, hogy ezen keresztül végezze a kamara a monopóliumként megkapott tevékenységét. A válasz az volt, hogy ez így törvényes. Az pedig, hogy a megkapott jogosultság segítségével realizált haszonból majdan a kamara csak 33%-ban fog részesedni, igazságos. Azt a felvetésünket, hogy a kamara 100%-os tulajdonú Kft-be vigye ezt a tevékenységét, leszavazták, részben azok, akik a MANOK Kft-ben már tagok voltak.
2015. februárjában a Vas Megyei Növényvédő Kamara közgyűlésén önálló napirendi pontként tárgyaltuk a Kft ügyét, annak etikai vonzatait. A Kft-t Bakonyi István képviselte. Elmondta azt a hatalmas munkát, aminek eredményeként a rendszert kidolgozta, és kérte, hogy ne akadályozzuk a további munkát. A VMNK vezetősége fenntartotta véleményét, hogy ez a megoldás lehet hogy a jog szerint törvényes, de attól még etikátlan. Kizárólag Bakonyi István személyére, és az általa befektetett anyagi és szellemi tőkére tekintettel nem fordultunk az etikai bizottsághoz panasszal.
A jogszabály az UNIÓ előírásainak megfelelően meg is jelent. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara kapta az üzemeltetést. Kamaránk létrehozott egy a valóságban felhőként létező NMNK Növényvédő Gép Ellenőrző Állomást, majd átadta az egész tevékenységet az akkor még 66% ban magánszemélyek által tulajdonolt cégnek, a MANOK KFT-ének. Közben a felmérések alapján körvonalazódott, hogy közel 2 milliárdos üzletről beszélünk. A MANOK KFT kidolgozott egy Franchise rendszert, melyet az állomást üzemeltetni akaró vállalkozások 1.195.000. Ft + ÁFA áron 3 évre megvásárolhattak. A bemérés árait a MANOK KFT határozta meg, és mivel nem alakulhatott ki versenyhelyzet a monopólium miatt vitára adott okot. Árakat többször is csökkentette a KFT, de így is több érdekképviselet támadta.
Láthatóvá vált, hogy valójában nem a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara látja el ezt a felügyeletet, ezért további támadások érték a rendszert. Ezek a tények vezettek ahhoz, hogy a minisztérium visszavonta a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara kizárólagos jogát. Természetesen a jogszabály megmaradt, és más formában, talán a növényvédős mérnökök irányításával működni is fog.
További lépésként az országos kamarai vezetés megvásárolta a funkcióját vesztett MANOK KFT-ét akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a jogosultságot elveszik a kamarától. Erről sem a megyéket, sem a tagságot nem tájékoztatta. Ez is lehet törvényes, de véleményünk szerint etikátlan. Kérdésünkre, hogy ez miért történt, és mennyiért nem kaptunk választ.
Összefoglalva kamaránk lemondott ingyen a kapott jogáról, minden további tevékenységet a MANOK KFT végezte. Később, akik csatlakozni szerettek volna a KFT-éhez már nem kaptak lehetőséget.