Felmerült néhány kérdés a permetező-gépek felülvizsgálata kapcsán, melyekre nem tudunk választ adni. Közzétesszük ezeket a kérdéseket, hátha van olyan kompetens ember, aki fel tudja oldani a dilemmáinkat.
1. Meddig terjed a bemérő állomások felelőssége?
Feltehetőleg a bemérés pillanatáig. Ha a mezőn dolgozik a permetező, az már a növényvédelmi szakirányító és a gazda felelőssége a jogszabály értelmében. Három évre senki nem vállal felelősséget, hogy az adott gép jó beállításokkal dolgozik, akár hozzá sem kell nyúlni.
2. A bevizsgálás után ellenőrzi-e valaki a permetezőt? Ha igen, akkor ugyanazon az állomáson? Mi történik, ha az egyik állomás szerinti felülvizsgálati eredmény ellentmond a másik állomás szerinti felülvizsgálati eredménynek? Milyen garanciát kapunk?
3. Mennyit ér egy ilyen vizsgálat, ha a kezelő nem tartja a sebességet, a nyomást? Néhány UNIÓS államban kiállítják a bizonyítványt a gép megnézése nélkül is, mert tudják, hogy a növényvédelmi munka során nem ez a legnagyobb rizikófaktor.
Érdemes lenne helyén kezelni ezt az egyébként fontos tevékenységet. Amíg a gyomirtást vállaló „zöldkönyves” nem tudja megkülönböztetni az egy- és kétszikű gyomokat, míg nincs tisztában a kettő közti különbséggel, olyan szakirányító „felügyelete” mellett vállal szolgáltatást, aki csak papíron áll mellette tudásával, szakértelmével, míg a kereskedők látatlanban „végzik” a szakirányítási tevékenységet, addig a permetezőgépek bemérése, műszaki felülvizsgálata sokadrangú a szakmai szempontok között.
Szerkesztő gondolatai: Nekem a CO mérés jut eszembe. Aki bement a bemérő állomásra, az biztos, hogy megkapta a zöld könyvet. Addig bütykölték a gépet, amíg megfelelő értékeket nem kaptak. Hogy egy óra múlva mi történt, már senkit nem érdekelt, nem ellenőrizte senki. Ez is csak egy színjáték volt, és pénzgyűjtés.
