VMNK beszámoló- 2024. február 15-16. növényvédelmi előadás-sorozat

2024. február 15-16-án került megrendezésre Vasszécsenyben a hagyományos évindító
növényvédelmi előadás-sorozatunk, amelynek keretein belül több előadás is a kreditpontos
továbbképzési rendszerünkhöz kapcsolódva hangzott el. Aktuális információkat hallhattunk a
növényvédőszer-engedélyezésekről, karantén-kártevők helyzetéről, a növényvédőszer-gyártók
munkájáról, a kalászosok tápelemellátottság és biotikus stresszhatásainak összefüggéseiről, illetve a
különböző gombabetegségek és fungicid hatóanyagok hatékonyságának évek során végbement
változásairól is. Végül a két napos konferenciasorozatot egy kerekasztal beszélgetés zárta szója
témakörben, amiről Kovács Júlia tagtársunk írt részletes összefoglalót.

Kerekasztal beszélgetés – Vasszécseny 2024.02.16

A Vasszécsenyben évente megrendezésre kerülő növényvédelmi előadássorozat második
napjának záróakkordja egy érdekes szakmai beszélgetés volt, amelynek során a szója termesztéséről,
növényvédelméről és értékesítési lehetőségeiről is hallhattak a tanácskozás résztvevői. Károlyi
Beatrix (Zonker Kft.), Kőrösi Tibor (Karintia Kft.), Széplaki Tamás (Ethofer Kft.) és Ughy Péter (Növény
és Talajvédelmi Osztály, Szombathely) osztották meg velünk értékes tapasztalataikat, Krajczár Csaba
moderátor vezetésével.
Bevezetésként Krajczár Csaba elmondta, hogy napjainkban a növénytermesztés során egyre
több kérdés merül fel, az alternatív növények is egyre többször szóba kerülnek. A szója kérdésköre is
foglalkoztatja a szakmát, ugyanis – ahogy fogalmazott -, „olyan, mint a permetezési napló, mindenki
csinálja”. Csaba megkérte a kerekasztal résztvevőit, hogy pár szóban mondják el, mióta foglalkoznak
a szójával és milyen szegmensben.
Elsőként Széplaki Tamás kezdte a beszélgetést, aki elmondta, hogy az Ethofer Kft. több, mint
5000 hektárnyi területéből először 100-150 hektáron kezdték el a szója termesztését 15 évvel
ezelőtt, majd pedig az elmúlt 4 évben már 300-400 hektárnyi szántót foglalt el ez a növény. Az ok,
amiért ekkora mértékben nőtt a terület, hogy a vetésforgón szerettek volna változtatni és a kukoricát
csökkenteni a szója javára. Az Ethofer Kft.-ben elmondása szerint 5. éve a legjövedelmezőbb növény
címet viseli ez a pillangós. Lényeges szempont volt, hogy ne jelentsen nagy kompromisszumot sem a
termesztése.
A szót ezután Károlyi Beatrix vette át, aki elmondta, hogy a 360 hektárnyi összterületükből
nagyságrendileg 70-80 hektárnyit foglal el a szója. Ahogy fogalmazott, a ’90-es években nemcsak a
genetika, de a kedv is Baranyából érkezett. A kezdeti időben többféle hatóanyag állt a kémiai
védekezés szolgálatában, azonban ezeknek a száma mára nagyon lecsökkent, így nehezebbé vált a
termesztés is. Jó hír viszont, hogy a fajtasor kitágult, egy-egy érésidőn belül is igen sokféle fajtából
lehet választani. Gazdaságukban a munkacsúcsok csökkentése és a kevesebb ráfordítás előnyei is a
szója mellett szólnak. Beának a kihívás tetszett meg a szójában, elmondta, hogy a gyomirtás egy
sarkalatos pont, azonban még ennek ellenére is úgy látja, hogy nagyobb előnye van a többi tavaszi
növényhez képest.
Krajczár Csaba azt a kérdést tette fel, hogy ha ennyi pozitívum szól a szója mellett, akkor
miért nem volt eddig számottevő, miért futott fel a korábbi években a zöldítési program indulásakor
és miért nem nőtt azóta sem a területe?

Kőrösi Tibor elmondta, hogy a szójának nagyon jó piaca van, a termelők a tonnánként 168-
170 ezer Ft-os árat is elérhetik vele, mindemellett folyamatosan keresett termék. A hazai piac
számára 500-700 ezer tonna szójadarára lenne szükség, illetve az európai termelés összesen 3 millió
tonna körül alakul. A gyomirtás sikeressége nagyban hozzájárul a jó terméshez, mert egyébként
alacsony hektárköltségű növénynek mondható, 150-200 ezer Ft-tal is kevesebbe kerülhet a többi
növényhez képest.
Krajczár Csaba ismét jó kérdést vetett fel, hogy de akkor más miért nem foglalkozott vele
eddig?
Az Ethofer Kft. 2023-ban már 862 hektár területet vetett el szójával, a 10 aranykorona értékű
talajtól a 45-50 aranykoronáig szinte minden félén, ezzel is bizonyítva, hogy nem csak a jó talajokon
van létjogosultsága. A 2022-es aszályos évben a kukoricánál jobban tűrte az extrém szárasságot is.
Tapasztalat, hogy ahol a kukorica is megterem, ott a szója is, és hosszú távon kiszámíthatóbb
jövedelmet eredményez, fogalmazott Széplaki Tamás. Véleménye szerint a legnagyobb akadály az
ismeretek hiánya, és éppen ezért jó alkalmak ezek a rendezvények, ahol bővíthetjük tudásunkat, több
információt kaphatunk. Mindenképpen szükséges átgondolni a termesztéstechnológiánkat, és ha
szükséges, akkor változtatni rajta.
Károlyi Beatrix a vetésforgóban megmutatkozó előnyeire világított rá, az egyszerűbb
munkaszervezésre, a pozitív utóvetemény hatásra, ami a következő kultúra- például az őszi búza-,
esetében akár 0,5-1 t/ha terméstöbblettel is bír. Mivel viszonylag korán lekerül ősszel a területről, így
nagy teret enged a sorra kerülő növénynek, akár még az őszi árpa vetésnek is. Amennyiben pedig
tavaszi kultúrát tervezünk, úgy a talaj számára jó lehetőség a hosszabb pihentetésre, mivel korán
betakarításra kerül.
Ughy Péter a gyomok és a gyomirtás témáját járta körbe. A szója termesztésének egyik
limitáló tényezője a sikeres védekezés a gyomnövények és károsító hatásaik ellen. A rovarok és a
gombás betegségek időjárástól és az éppen aktuális körülményektől, évjárattól függenek, míg sajnos
a gyomproblémával minden évben számolnunk kell. Felvázolta a kritikus pontokat, amelynek első
lépéseként a gondosan megválasztott termőhelyet ajánlotta, ugyanis a folyamatosan mélyről csírázó
gyomokkal, selyemmályvával, parlagfűvel borított területeken körülményes a szója termesztése. Ezek
a növények hosszú ideig csíraképesek és folyamatosan tudnak is csírázni. A vetés után- kelés előtt
alkalmazható készítmények nem igazán bírnak jelentősebb tartamhatással, a poszt anyagoknak sincs
általában ilyen előnyük és sajnos a júniusi csapadék hatására a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.)
csírázása biztos, hogy megindul. A fehér libatop (Chenopodium album L.) is toleránssá vált az utóbbi
években, kiszelektálódtak azok az egyedek, melyek a száraz időben gyorsabban képesek viaszréteget
létrehozni a felületükön, így még nehezebbé téve ellenük a hatékony védekezést. A szőrős
disznóparéj (Amaranthus retroflexus L.) az alapkezelések elmaradása következtében
keresztrezisztenciát mutatott. Az árvakelésű napraforgó (Helianthus annuus L.) is veszélyes
gyomnövénye a szójának, azonban a Clerfield Plus hibrid napraforgók termesztése már megoldást
kínál erre a problémára, ugyanis ezek árvakelése könnyebben kezelhető, mint a Clearfield-es hibridek
esetében.
Széplaki Tamás is kiemelte a gyomszabályozás kihívásait, az egyszeri kezelés nem elegendő,
illetve a megfelelő kultúrállapot elérése már az elővetemény során megkezdődik. 2005-ben még csak
presowing technológiában volt engedélyezve hatóanyag, de mára már preemergens kezelésben

flumioxazin valamint dimetenamid-P hatóanyag kombinációkat alkalmaznak, posztemergens
gyomirtás során pedig imazamox és bentazon hatóanyagokat. Eleinte gabona sortávolságra vetették
a szóját, azonban mostanra már inkább a kapás sortávolságot választják, ugyanis itt a
sorközkultivátorozás gyomirtó hatása mellett a talaj levegőztetését is meg lehet oldani, ami a gümők
kialakulását is nagyban elősegíti.
Károlyi Beatrix ehhez hozzátette, hogy ők is a kapás sortávot részesítik előnyben, ugyanis
kevés állománykezelésre felhasználható hatóanyag maradt a palettán, így egy szárazabb évben,
amilyen 2022. is volt, a 2 kultivátorozással sikeresen ki tudták váltani a posztemergens kezelést,
azonban a tavalyi, 2023-as évben szükséges volt a kultivátorozás mellett az állománykezelésre is.
Szintén kiemelte, hogy a szója gyomirtása már az előző kultúrában megkezdődik, érdemes rá
figyelmet fordítani.
Ughy Péter a szűk hatóanyag választék miatt is javasolja az egyéb védekezési lehetőségek
kombinációját, mint a tarlókezelést, a gyomszabályozást már az előveteményben, illetve a területen
lévő növények maghozásának megakadályozását. Lokálisan, helyi szinten időjárástól függően
megjelenhet a fésűslábú viráglégy (Delia platura) is, mely kártevő bábként telel, a kikelő imágó a
talajra vagy az éppen csírázó növényre helyezi a tojásait, és a kikelő lárvák a szójába fúrják magukat.
Akkor tud nagyobb kártételt okozni, amikor a növény amúgyis stresszben van, például egy csapó esős
időjárás során vagy gyomirtószer fitotoxicitása következtében. A kártevő kifejlett egyedei a
sárgatálban jól detektálhatók, csapdázhatók. Rajzásakor egy piretroidos kezeléssel érdemes ellene
védekezni. A mezei nyúl (Lepus europaeus) kártétele is jellemző a szójában, az idősebb növényi
részeket fogyasztja előszeretettel. A bogáncslepke (Vanessa cardui) hernyója június közepéig tud
károsítani, a leveleken látható a kártétele. A kétfoltos takácsatka is súlyos problémákat tud okozni
főleg aszályos évjáratokban, nagy melegben. A betelepedés a tábla széléről történik, ezért a legtöbb
esetben csak később észleljük. Többféle fejlettségben is jelen vannak, így az esetlegesen
szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező készítmények sem annyira hatásosak, ugyanis ezek általában
meghatározott fejlődési alakra korlátozódnak. A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) szívogatása is
károsítással jár.
A betegségek közül a peronoszpórát (Peronospora manshurica) említette elsőként Ughy
Péter, amely a hűvös és csapadékos időjárás hatására tud megjelenni. A fehérpenészes szárkorhadás
(Sclerotinia sclerotiorum) polifág kórokozó, így a napraforgó és a repce elővetemény sem ajánlatos,
ugyanis ezekben a kultúrákban gyakran előfordul. Akár 30-50 %-os kártétellel is lehet számolni, ellene
való védekezésre a virágzás során van lehetőség.
Kőrösi Tibor a fajtákkal kapcsolatban elmondta, hogy az utóbbi években nagy fejlődés
történt, saját fajtáik is lettek, illetve az érésidők is flexibilissé váltak. Ma Magyarországon több, mint
50 fajta közül lehet választani és általában a 3 t/ha átlagtermés elérhető. A sortáv tekintetében is
többféle opció lehetséges, úgy, mint 12 cm, 24 cm, 45 cm, de akár még 75 cm is előfordulhat. A jó
érésidő, a termőhelyi adottságok figyelembe vétele, a szakszerű gépesítés, precízebb munkavégzés
illetve az oltott vetőmag vásárlása nagyban hozzájárul a termesztés sikeréhez. A szója pozitívumai
közé sorolható, hogy a kukoricához képest hosszabb a virágzása, illetve 5 o C-kal magasabb a hőtűrő
képessége, valamint rövidebb ideig van kint a területen.
Károlyi Beatrix elmondta, hogy egy elsőéves szójaföld esetében nem feltétlenül lehet elvárás
a 3 t/ha-os termésszint, illetve a gümőszám sem minden esetben megfelelő mennyiségű. A

későbbiekben még 2-3 alkalommal vissza kell kerülnie ebbe a talajba a növénynek, ekkor már
számíthatunk magasabb termésszintre és nagyobb gümőszámra. A termésátlagokat tekintve nagy
szórásokkal találkozhatunk, az 1,5 t/ha-tól egészen a 4,5 t/ha átlagtermésig voltak eredmények
megyeszerte 2023-ban is. Régebben az ökológia szempontokat figyelembe véve termesztését nem is
ajánlották Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyékben.
Széplaki Tamás még a Kisalföld szélén is foglalkozik szójatermesztéssel, Kőrösi Tibor pedig a
Gerecsét, Vértest és a Bakonyt is említette. Elmondta, hogy a nitrogén ellátás körül általában
megoszlanak a vélemények, ahogy a szervestrágyázás és hígtrágyázás tekintetében is. Viszont
amennyiben plusz nitrogén tápanyaggal látjuk el a növényt, akkor a gümőképződés várhatóan
csökkenni fog. Egy növényen 57 db gümő már jó értéknek számít. A szója a számára szükséges
tápanyagokat kinyeri a talajból, azonban jelentős mennyiség nem marad az utóvetemény részére,
inkább a talajszerkezetre van pozitív hatással. Károlyi Beatrix hozzátette, hogy ugyan a szójanövény a
meszesebb talajokat kedveli, azonban a gümőképződéshez a 6-os pH érték az ideális.
Krajczár Csaba záró kérdése az volt a beszélgetés résztvevőihez, hogy foglalják össze, hogy mi
volt az, ami meghozta a kedvüket a szójatermesztéshez, milyen zárógondolatokkal fejeznék be a
kerekasztal beszélgetést.
Kőrösi Tibor elmondta, hogy tulajdonképpen „kényszer” volt, a kényelmes, megszokott
növények köréből egyfajta kilépés, és a szója ehhez nyújtott kapaszkodót. A jövőben várhatóan több
növény termesztése felé is fordulni kell majd, azonban erre a piacnak is meg kell érnie. A vetésforgó
nagyon szerénnyé vált, beszűkült, de remélhetőleg a változás a talajainkra is előnyös hatással bír.
Széplaki Tamás hozzátette, hogy a józan észre is szükségünk van, és a kukorica
termesztésével hasonlította össze, pénz, idő és kockázat szempontjából. A szója után kerülő búza
termésében pedig akár 1 tonna többletre is számíthatunk hektáronként, illetve a fehérjenövény
támogatás sem elhanyagolható tényező.
Károlyi Beatrix meglátása szerint a piac is befogadó a szójával szemben, várható, hogy lesz rá
kereslet. A repcét hasonlította össze a szójával, ugyanis amíg a káposztarepce egy bonyolultabb
kultúra, fokozottabb növényvédelmi beavatkozásokat igényel, addig a szójabab esetében a
legfontosabb pont, mely buktató is lehet, az leginkább a gyomirtás.
Ughy Péter az alternatív védekezési lehetőségek használatára buzdított mindenkit, integrált
szemléletben gondolkodva.
Krajczár Csaba a hallottakat összegezve elmondta, hogy az elmúlt években a fajták nagy
fejlődésen mentek keresztül, valamint a szakemberek, termesztők tapasztalata is gyarapodott. A
szemléletváltás és az aktív párbeszédek folytatása elengedhetetlen mindannyiunk számára.