Spray2RateNGe Kalkulátor

Spray2RateNGe Kalkulátor

Friss hírek

Tagline

Ingyenesen használható a permetlé optimális beállításához segítséget nyújtó kalkulátorunk Kwizda Agro, Arysta LifeScience támogatással. ITT

Bővebben...
Webes analízis

Webes analízis

Tagline

Kamaránk saját fejlesztésű programja. Hogy pontosabb mérési eredmények legyenek. Felület analízis Megszámolás Kárbecslés

Bővebben...
Pest monitor

Pest monitor

Tagline

Elindult a nyugati határ menti megyék közös honlapja. Három nyelven fog üzemelni. Minden közérdekű kártevőről információkat fog közölni. Mindenkitől várunk…

Bővebben...

Aktuális ajánlatok

Növényvédelmi sajtószemle Szakter Ferenc 02.01.

Növényvédelmi sajtószemle 2019. január

Szerkesztette : Szakter Ferenc

 2019 02.01

 

GMO-k a világban: 190 millió hektárról beszélünk

(agrarszektor.hu) 2019. január 31., csütörtök 7:15

génmódosítás | génszerkesztés | preciziós nemesítés | gmo | termesztés

Míg az amerikai kontinens elfogadja a genetikailag módosított szervezeteket, addig Ázsia és főként Európa jóval távolságtartóbb az ügyben. Európában - nemzetközi kereskedelmi nyomásra - elvileg vethetőek bizonyos GMO-k, a gyakorlatban a legtöbb államban mégis tilos a termesztésük. A fogyasztásuk azonban nem, így meglehetősen szemforgató a közösség magatartása. Nézzük, mi a helyzet a világ többi részén!

Az űrlap teteje

   

Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. Tudni akarja, hogyan juthat hozzá az idei agrártámogatásokhoz és mennyi támogatást igényelhet? Hogyan változik a minden gazdálkodót érintő hazai földügyi szabályozás? A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián.

A genetikai módosítás célja sokféle lehet, de a gyakorlatban a herbicidtoleranciára helyeződött a kutatások fókusza. A totális gyomirtóknak ellenálló fajták az USA szójaállományának 93 százalékát teszik ki, de kukoricából, repcéből, cukorrépából és gyapotból is jelentős területeken termesztenek - jellemzően a glifozát hatóanyagnak - ellenálló vonalakat. A tengeren túlon sikertörténetnek bizonyult a bogaraknak és molyoknak ellenálló növények kifejlesztése is, ezek döntően a Bacillus thuringiensis baktérium egyik -   a rovarok számára toxikus anyagot termelő - génjének köszönhetik az ellenálló képességüket. Közismerten kukoricák rendelkeznek ezzel a képességgel, de a gyapotba is beépítették.

Ma már a genetikailag módosított növények egyszerre több ilyen képességgel is rendelkezhetnek, illetve megjelentek a beltartalmat átalakító genetikai módosítások is. Utóbbira példa a burgonyakeményítő összetételének megváltoztatása, vagy a megvágott alma barnulásának lassítása.

1.jpg

Miért nem szeretjük?

A génmódosított növényekkel kapcsolatban a leggyakoribb ellenvetés a környezeti kockázatok növekedése, a másik az elfogyasztásukkal járó egészségügyi kockázat. Utóbbit az eddig megjelenő tanulmányok részben alátámasztották, részben megcáfolták - nincs konszenzus az ügyben. Az első kifogás azonban jogos, mivel a glifozát felhasználása elképesztően megugrott a herbicidrezisztens kultúrnövények elterjedésével. Mivel a totális gyomirtók közül messze ez a legnagyobb mennyiségben alkalmazott hatóanyag a világban, nem csoda, ha időközben a természet is ellenlépéseket tett, és megjelentek a szernek természetes módon ellenálló gyombiotípusok is.

Így a környezeti veszély két oldalról is szorongatja a termelést: egyrészt a rezisztens gyomok gyors terjedése, másrészt az egyre nagyobb mennyiségben kipermetezett gyomirtó környezetkárosító hatása révén.

2.png

Természetesen nemcsak a glicinekkel (glifozát) szemben, hanem a hormonhatású, vagy a fotoszintézis működését befolyásoló herbicidekkel szemben is kiépült a gyomokban a rezisztencia. Minél nagyobb területen vetették el az ennek ellenálló kultúrnövényt, annál biztosabb volt, hogy előbb-utóbb megjelenik a gyomok között egy új szuperhős, amelyik elterjeszti ellenálló génjeit. Az USA-ban 36 millió hektár a kukorica vetésterülete, és ennek közel 90%-a egy vagy több rezisztens gyomnövénnyel borított. Szója esetében a 35 millió hektár közel 94%-a szintén fertőzött rezisztens gyomokkal.

De ne gondoljuk, hogy ez csak génmódosított állományokban következhet be. A gyom sikeres genetikai szelekciójához az is elegendő, ha nagy mennyiségben, folyamatosan alkalmazunk a gyom életműködését egyetlen oldalról támadó készítményt. Az alkalmazkodás óhatatlanul bekövetkezik, ilyen az evolúció. Ezért van az, hogy a gyakorlatban váltott hatásmechanizmusú készítmények alkalmazását javasolják a növényvédőszer-forgalmazók, illetve ilyen gyári kombinációkat készítenek.

Miben más a génszerkesztés?

A génmódosítás eredeti ígéretét - a több és jobb beltartalmú élelmiszert - kevésbé tudta megvalósítani a tudomány. Ígéretesebb megoldásnak látszik azonban a génszerkesztés, amelyik az előbbi eljárástól eltérően nem épít be fajidegen géneket. A fajon belül előforduló szekvenciákat cserélgeti, változtatja meg úgy, hogy azok a célnak megfelelően működjenek. A lényeg, hogy ha megtaláljuk azt a gént, amelyik egy egyedben egy kívánt képességet vagy éppen betegséget kódol, akkor azt be lehet szerkeszteni vagy éppen kivágni, esetleg elcsendesíteni a célegyed génállományban. A változás aztán öröklődik és így megsokszorozható. Az eljárást precíziós nemesítésnek is hívják.

Ez is érdekelhet!

3.jpg

Génszerkesztés - Ezt sem szabad?

Klöckner: A kérdést még meg kell vitatnunk a Bizottságban

2017 novemberében egy felnőtt emberen is kipróbálták a genetikai ollót, a 44 éves Brian Madeux-n. Az arizonai férfi DNS-én a Hunter-szindrómát okozó hibát javították ki, a beavatkozás sikeres volt. Az Európai Unió tavaly nyáron mégis úgy döntött, ezt az eljárást is elutasítja.

Pedig a génszerkesztés révén a növények szárazságtűrése vagy vírusrezisztenciája is egyszerűen - és ma már olcsón - kialakítható lenne. Olyan rettegett betegségeknek is megálljt parancsolhatnánk, mint az afrikai sertéspestis, amelyre egyelőre nincs vakcina.

Klíma-összeomlás: 2050-re belefáradnak a növények

 

  1. 01. 29. 11:36

Kuriózum

Ördögi kör gyorsítja a klímaváltozás katasztrofális hatásait – bizonyította be egy egyetemi kutatás, amely megállapítja: a növények 10-20 év múlva elveszítik CO2-átalakítási képességüket a fokozódó kibocsátási terhelés miatt.

Még szélsőségesebb lesz

A Columbia Egyetem kutatói szerint ez nem annak a következménye, hogy olyan sok üvegházhatású gáz van a légkörben, hogy már nem bírnak vele a növények, hanem a növények veszítenek CO2-elnyelő képességükből, és ez felgyorsíthatja a felmelegedést, valamint tovább súlyosbíthatja az azzal járó problémákat. Ördögi kör ez, mert éppen a CO2 feldúsulásának hatására válnak gyakoribbá azok a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek csökkentik a növények potenciálját a CO2 megkötésére.

Az új tanulmány emellett azt is cáfolja, hogy az átlagosnál nedvesebb évek ellensúlyoznák az átlagosnál szárazabb éveket, amikor a növények (például erdő- és bozóttüzek, aszályok hatására) jóval kevesebbet képesek elnyelni az üvegházhatású gázból – írja a tudományos híreket közlő qubit.hu.

5.jpg

Beláthatatlan következmények

Tévedés az is, hogy az emberiség mind jobban vigyáz a légkörre – tavaly például újabb rekordot döntött a CO2-kibocsátás, és a légkör terhelése eléri 40 milliárd tonnát.

Klímaváltozásra volt már példa, de soha nem ilyen rövid idő alatt. A globális átlaghőmérséklet emelkedése Magyarországon csupán 100 év alatt meghaladta az 1 °C-ot – és ami első hallásra nem tűnik soknak, az például máris egy egész klímaövvel való eltolódást okozhat az erdészeti zónák között…

6.jpg

A hosszú távú és tovább gyűrűző következmények felmérhetetlenek. A félmilliárd ember megélhetését biztosító korallzátonyok vagy a rénszarvas-állományok gyorsuló pusztulása, az óceánok elsavasodása, a termőtalajok szintén gyors leromlása és a többi hasonló jelenség ma megjósolhatatlan, de rendkívül aggasztó geopolitikai, globális társadalmi válságokhoz, migrációhoz, fertőzések kialakulásához vezet.

Kohout Zoltán (forrás: qubit.hu)

7.jpg

8.png

Az EU két GMO-terméknek adott engedélyt élelmiszeripari és takarmányozási célra

2019.01.23.

Kategória: Hírek

Az Európai Bizottság kiadta, valamint megújította két genetikailag módosított kukorica élelmiszeripari és takarmányozási célú felhasználásának engedélyét.

Az új engedélyt a Bayer által felvásárolt Monsanto rovarrezisztens és herbicidtoleráns hibridje kapta, amely három Monsanto (MON87427 x MON89034 x MON88017) és két DowDuPont (1507 x 59122) vonal kombinációja. Az új engedély ezek közül két, három vagy négy vonal kombinációjára is vonatkozik. A megújítás pedig a Monsanto rovarrezisztens és glifozáttoleráns NK603 x MON810 kukoricájára vonatkozik. A bizottság az után adta meg az engedélyt, hogy két „nincs vélemény” szavazat érkezett az EU-tagállamoktól, valamint annak ellenére, hogy az Európai Parlament állásfoglalása alapján a GM vonalakat be kell tiltani.

Forrás: Agrow

Tags: GMO, kukorica, engedély

Az EU támogatja a metoxifenozid korlátozását

2019.01.23.

Kategória: Hírek

Megszavazták az uniós tagállamok azt az előterjesztést, amely a metoxifenozid használatát az üvegházakra korlátozná. A korlátozás részét képezi a hatóanyag-engedély hét évre szóló uniós megújításának.

A Dow AgroSciences (most a DowDuPont része) a megújítást szőlőre, kukoricára és a termést hozó, valamint a levélzöldségekre kérvényezte. Az Európai Bizottság azért indítványozta a korlátozást, hogy minimalizálja a talajvíz és a nem célszervezetek a szernek való kitettségét, miután az uniós értékelés során kétségek merültek fel ezzel kapcsolatban. A terméket helyettesítendőnek is jelölték, mivel nehezen bomlik le és mérgező.

A megújítás április 1-én lép hatályba, és ezzel érvényét veszti egy korábbi engedélymeghosszabbítás, amely július 31-ig szólt. Amikor az egyes tagállamok engedélyezik metoxifenozid-alapú szerek felhasználását, hangsúlyt kell helyezniük kockázatcsökkentő intézkedések előírására a talajvíz és a nem célcsoport ízeltlábúak, valamint az üledékben élő és vízi szervezetek védelme érdekében. Ügyelniük kell arra is, hogy a hatóanyag a talajban felhalmozódhat.

Információszolgáltatási kötelezettség áll fenn: 2020. április 1-ig kell elkészülnie egy tanulmánynak a lehetséges bomlástermékek in vitro összehasonlító kísérletei alapján, valamint a vízkezelési eljárások hatásáról legkésőbb két évvel azután, hogy az EU elkészíti az iránymutatását arról, hogyan kell ezeket az eljárásokat végrehajtani.

Bár a bizottság megjegyzi, teljesen valószínűtlen, hogy a metoxifenozidnak az endokrin működést megzavaró hatása lenne, a jelöltnek két évet adtak arra, hogy bebizonyítsák róla, hogy a tiroid endokrin aktivitást nem befolyásolja.

Propanil

Ugyanezen a tanácskozáson a tagállamok abban is egyetértettek, hogy nem adnak engedélyt a rizsben használatos gyomirtó szernek, a propanilnak, miután a UPL visszavonta a kérelmét, amelyet eredetileg 2015-ben nyújtott be. A hatóanyag nem kapta meg az ismételt regisztrációt 2008-ban és 2011-ben, mivel az értékelése során aggályok merültek fel.

Forrás: Agrow

Tags: hatóanyag, metoxifenozid

42 hatóanyag engedélyét hosszabbítják meg

2019.01.23.

Kategória: Hírek

42 hatóanyag uniós engedélyét szükséges meghosszabbítani amiatt, mert késlekednek a megújítási eljárások lefolytatásával. Az új határidő 2020. február 29. lesz a fluazinam és flutolanil gombaölők, a benfluralin gyomirtó és a mepiquat regulátor esetében.

  1. április 20. a lejárata a ciprodinil, epoxikonazol, fosetil, mepanipyrim, metkonazol, metrafenon, pirimetanil, tolclofos-metil, tritikonazol és ziram gombaölőknek; a klodinafop, klopiralid, diklorprop-P, rimszulfuron és triklopir gyomirtóknak; a pirimikarb, spinosad és tiakloprid rovarölőknek; az abamektin rovar- és atkaölőnek; a fenpiroximat atkaölőnek; és a trinexapak regulátornak.

Szintén 2020. április 20-án jár le a Bacillus subtilis strain QST 713, Phlebiopsis gigantea, Pseudomonas chlororaphis strain MA 342, Pythium oligandrum, Streptomyces K61, Trichoderma asperellum, T. atroviride, T. gamsii, T. harzianum és Verticillium albo-atrum bio gombaölő; a B. thuringiensis subsp. aizawai, B. thuringiensis subsp. israeliensis, B. thuringiensis subsp. kurstaki, Beauveria bassiana, Cydia pomonella granulovirus és Lecanicillium muscarium bio rovarölő; és a Metarhizium anisopliae bio rovarölő/atkaölő szer engedélye.

Az EU-tagállamok a meghosszabbítás mellett szavaztak decemberben, és a döntésük hatályba lép, ahogy az az EU Hivatalos Lapjában legközelebb megjelenik.

Forrás: Agrow

Tags: gombaölő szer, rovarölő szer, hatóanyag, gyomirtó szer, engedélyezés, atkaölő szer

 

Glifozát: folytatódik a véget nem érő vita

2019.01.17.

Kategória: Hírek

Még mindig nem zárult le az uniós vita arról, rákkeltő-e a glifozát hatóanyag. Most az Európai Parlament kérésére tekintenék át szisztematikusan az ezzel kapcsolatos tanulmányokat, szigorúan tudományos alapon. Kiemelt cél lehet a kiskorúak megóvása.

A növényvédő szerek uniós engedélyezési eljárását átláthatóbbá, a felelősségi területeket egyértelműbbé tévő tervről szavazott az Európai Parlament (EP). A képviselők szerint nyilvánosan hozzáférhetővé kellene tenni az engedélyezési eljárás során felhasznált tanulmányokat, köztük a vonatkozó adatokat és a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó információt.

Az eljárás során az engedélyért folyamodó gyártóknak nyilvánosan elérhető adatbázisban kellene rögzíteniük, milyen vizsgálatokat kívánnak elvégezni. A folyamatnak tartalmaznia kell egy „észrevételezési időszakot” is, amely során az érdekelt felek további adatokkal szolgálhatnak annak érdekében, hogy a döntő hatóságnak minden releváns információ a rendelkezésére álljon.

A képviselők a veszélyeztetett csoportok védelmét szolgáló szabályok bevezetésére kérték az Európai Bizottságot (EB), valamint arra, hogy vessen véget a nagy távolságra eljutó peszticidek alkalmazásának az iskolák, gyermekgondozási létesítmények, játszóterek, kórházak, szülészeti klinikák és gondozási otthonok közelében. A növényvédő szer forgalomba hozatala után hatékonyabban nyomon kellene követni annak hatását, az Európai Bizottságnak pedig járványtani vizsgálatot kellene folytatnia a növényvédő szerek emberi egészségre gyakorolt konkrét hatásáról.

A képviselők javaslata szerint szisztematikusan át kellene tekinteni a glifozát hatóanyagra vonatkozó összes tanulmányt azzal kapcsolatban, vajon rákkeltő-e. A talajban és a felszíni vizekben lévő szermaradékra pedig határértéket kellene megállapítani. „Kulcsfontosságú volt számomra, hogy az engedélyezési folyamat végig a tudományon alapuljon. Érdekek és ideológiák nem juthatnak itt szóhoz. A döntés nem függhet a napi politikától vagy érzelmektől” – mondta Norbert Lins német társ-jelentéstevő. A deszikkálással kapcsolatos esetleges szigorításokról az ülésen nem esett szó.

Forrás: Európai Parlament

 

Indítsa jól a repcéjét az új FIELDER mikrobiológiai készítménnyel!

9.jpg

A FIELDER a jól ismert és bevált Trichoderma asperellum hiperparazita gomba élő spóráit tartalmazza magas számban.

A FIELDER alkalmazásával:

  • az Indukált Szisztémikus Rezisztencia elérésével és a gyökérzóna elfoglalásával eredményesen küzd a repce a talajból támadó gombabetegségek (pl. Sclerotinia, Alternaria, Fusarium ) ellen
  • fokozódik a szármaradványok bomlása
  • nő a nitrogén felvétel
  • több lekötött foszfor szabadul fel
  • kivédhetők a nem tökéletes vetésváltás káros következményei
  • azaz erőteljesebb és egészségesebb repcét kapunk

Kijuttatása rugalmas:

  • pre-emergens, korai poszt- vagy poszt-emergens gyomirtó szerekkel
  • rovarölő szerekkel
  • UAN oldattal
  • levéltrágyákkal
  • bedolgozása lehetséges, de nem követelmény
  • NE juttassuk ki gombaölő hatású szerekkel, vagy a regulátorok permetezése előtt és után 10 nappal

Javasolt dózisa: 1 kg/ha, 200-300 l/ha vízben

Beszerezhetőségről, a költségekről érdeklődjön a növényvédő szer kereskedő partnerénél – garantáljuk, hogy KELLEMESEN fog csalódni!

További információ:

Agronauta Kft.
2038 Sóskút, Rákóczi u. 8.
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
telefon: +36 30 9703 705 

Eredményes repcetermesztést kívánunk!

Vecsei László

A pórsáfrány a jövőben a napraforgó konkurense lehet

  1. január 16., 14:07|Agroinform.hu – Tóth Endre

Címkék:

napraforgó,

élelmiszeripar,

olaj

Orosz kutatók véleménye szerint a globális felmelegedés előrehaladásával, az étolajtermelés szempontjából a pórsáfrány versenytársa lehet a napraforgónak, különösen Oroszország rövidnappalos körzeteiben.

Az orosz nemesítők nemrég újfajta pórsáfrányfajtát hoztak létre, amely az egyre melegebb időjárást jobban tolerálja, mint a többi fajta. Az egyre növekvő és terjedő csapadékhiány Európa-szerte lerontja a talajok állapotát, amit a pórsáfrány vagy sáfrányos szeklice – a magas hőmérséklettel együtt – a napraforgónál sokkal jobban el tud viselni. Ez a tulajdonság – az éltető víz szűkösségének fokozódásával – kárpótlást nyújt a pórsáfrány valamivel alacsonyabb hektáronkénti terméseredményéért – írja az agroxxi.ru, orosz hírportál.

A pórsáfrányt hagyományosan festési alapanyagként és olajtermelésre használták Oroszországban, emellett takarmányként is fel lehet használni. A napraforgótermesztés háttérbe szorította a növényt az olajtermelésben. A kutatók szerint azonban pórsáfrány újra előnybe kerülhet a napraforgóval szemben, mivel rendkívül előnyös tulajdonságai vannak: jól tűri a magas hőmérsékletet, aszály- és sótűrő növény.

10.jpg

A pórsáfrány jobban bírja a szárazságot és a hőséget a napraforgónál – fotó. Pixabay

A növényt jelenleg is nagy területen használják étolajtermelésre, mivel olajának minősége gyakorlatilag azonos a napraforgóolajéval. Oroszországban ezt a növényt a rosztovi körzetben és a sztyeppi övezetben termesztik nagyobb területeken, vetésterülete a legutóbbi 5-6 évben több mint tízszeresére növekedett az országban.

Növényvédőszer-problémák – burgonyában is

  1. 09. 19. 17:04

Növénytermesztés

  1. Szeptember


Augusztusi lapszámunkban, a keszthelyi burgonya növényvédelmi tanácskozásról szóló írásunkban jeleztük, hogy a növényvédő szerek engedélyeztetésének aktualitásairól Tőkés Gábor által tartott előadást egy következő számunkban ismertetjük. Az előadó kérésünkre összefoglalta az elhangzottakat. Írásából kiderül, hogy a termesztők által tapasztalt választékcsökkenés a növényvédő szerek terén a burgonya esetében is érzékelhető.

A növényvédőszer-engedélyezés rendszere határozza meg, hogy milyen hatóanyagok, és ebből következően mely készítmények használhatók fel az EU tagállamaiban. A hatóanyagok engedélyezése és felülvizsgálata EU-hatáskör, ennek alapján változik az engedélyezett hatóanyagokat tartalmazó ún. pozitív lista. A követelmények szigorodása miatt az egységes szerengedélyezési rendelet 2011-es életbe lépése óta évről évre csökken a pozitív listán lévő hatóanyagok száma. Azok a hatóanyagok, amelyek az ún. ’elfogadható kockázat’ feltételeit nem teljesítik, vagy valamely veszélyes tulajdonságuk miatt a kizáró kritériumok alá esnek (pl. karcinogén, mutagén vagy reprotoxikus hatásúak), nem maradhatnak használatban.

12.jpg

Romló tendenciák, emlékezetes visszavonások

2011-ben 15 hatóanyagot vont ki az EU, köztük olyan széles körben használtakat, mint pl. a metil-bromid, acetoklór, propizoklór. A következő években ennél kevesebb, de növekvő tendenciájú visszavonásra került sor. Így nem használhatók ma már a karbendazim, izoproturon és linuron tartalmú készítmények sem. Az originális szerek gyártói már nem tudnak lépést tartani a visszavonásokkal és a szigorodó követelményekkel, így sokkal kevesebb új hatóanyag jelenik meg, mint amennyi eltűnik a piacról. A mégis viszonylag nagy számban jelentkező új készítmények elsősorban a meglévő anyagok új formulációit, kombinációit, vagy legtöbbször generikus gyártók által piacra dobott változatait jelentik.

Külön említést érdemel azoknak a hatóanyagoknak a sorsa, amelyek esetében nemcsak szakmai, hanem politikai háttérrel, a sajtó, a környezetvédők és a politikusok véleményével is kell számolni.

Jellemző erre a glifozát helyzete. E hatóanyag felülvizsgálata során – a rendelkezésre álló több ezer oldalnyi régi és újabb vizsgálatok értékelésével – a jelentéstevő Németország és ezt követően az EFSA is (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) biztonságosnak ítélte meg a hatóanyagot. Ennek alapján további 15 éves jóváhagyást kellett volna kapnia.

Ehhez képest 2015 márciusában a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) monográfiájában „valószínű rákkeltő”-ként minősítette a glifozátot, ami az európai besorolás szerint 1B kategória, vagyis kizáró kritérium (nem kerülhet engedélyezésre).

Az EU-tagállamok Németország vezetésével újra átvizsgálták a toxikológiai fejezetet. 27 tagállam szakértői azon a véleményen voltak, hogy a vizsgálatok kizárják a karcinogén hatást.

A politikai hullám azonban akkora lett, hogy Franciaország, Olaszország és Hollandia a megújítás ellen szavazott, sőt még a hatóanyagot értékelő Németország is tartózkodott, ennek következtében nem lehetett megújítani a hatóanyag engedélyét.

Többszöri sikertelen szavazási kísérlet után az Európai Bizottság (COM) saját hatáskörben döntött a glifozát legkésőbb 2017 végéig történő meghosszabbításáról abból a célból, hogy a veszélyes anyagok besorolásáért felelős intézet, az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) mondja ki a végső szót a rákkeltő hatás, a karcinogenitás kérdésében. Közben a tagállamok egyetértésre jutottak abban, hogy a jó néhány glifozát készítmény segédanyagát képező, és toxikológiai szempontból kockázatos polietoxilált faggyúamint (tallow-amine) betiltják, és az ezt tartalmazó készítményeket a tagállamok kivonják a piacról. Ez Magyarországon is megtörtént, 59 engedélyből 24 került visszavonásra 2017. május 31-i türelmi idővel. Az ECHA 2017. március 15-én megállapította, hogy a glifozát nem rákkeltő. A döntés alapján ez év őszén szavaznak újra a tagállamok, de a politikai szempontokat ezúttal sem lehet kizárni. Ennek azért lesz nagy jelentősége, mert az Európai Bizottság közölte, hogy ha a tagállamok nem tudják biztosítani a szavazásnál a szükséges többséget, akkor a Bizottság nem szándékozik saját hatáskörben felvállalni a döntés felelősségét.

13.jpg

A méhvonzó kultúrákban történő csávázás betiltásának feloldása nem várható

Az EU által 2013-ban korlátozott neonikotinoid csávázószerek (klotianidin, tiametoxam, imidakloprid) története ugyancsak nem nélkülözi a politikai szempontokat. A méhvonzó kultúrákban történő csávázás betiltásának feloldása nem várható, sőt valószínű, hogy a három hatóanyag legföljebb növényházi (zárt termesztésű) felhasználási engedélyt kaphat a jövőben. A döntést egy olyan vizsgálati módszertan alapján kívánják meghozni, amely a szakemberek körében erősen vitatott, és a tagállamok közti egyet nem értés miatt hivatalosan el sem lett fogadva.

A neonikotinoidok fontos területeken történt betiltása óta egyébként kétszeresére nőtt a permetező rovarölő szerek, és ezen belül háromszorosára a méhekre kockázatos klórpirifosz felhasználása, miközben a méhegészségügyi helyzet javulása nem látható – így a korlátozást joggal nevezhetjük kontraproduktívnak.

14.jpg

A neonikotinoidok fontos területeken történt betiltása óta kétszeresére nőtt a permetező rovarölő szerek felhasználása

Mi várható a burgonyában?

A burgonya növényvédelménél egyre komolyabb problémát jelent a burgonyabogár elleni védekezés. A piretroidok hatása nem megfelelő, ellenük a rovarok már erős ellenállást mutatnak.

Jelenleg még használható a II. kategóriás imidakloprid – a fent említett várható újabb korlátozásokig. Javaslat érkezett az acetamiprid dózisának emelésére, ennek megvalósíthatósága még vizsgálat alatt van. Különösen súlyos a helyzet a házikerti termesztésben, mivel a III. kategóriájú szerek körében nincs megfelelő hatékonyságú termék. Emiatt a növényvédelmi hatóság úgy döntött, hogy a spinozad hatóanyagú és III. kategóriás SpinTor készítményt burgonyára is engedélyezi 2017. júniustól.

A termesztők számára a gumócsávázás kérdése sem kielégítően megoldott. A gomba- és rovarölő hatású Prestige készítmény engedélye 2015-ben lejárt. Jelenleg még engedélyezett a gombaölő hatású klórtalonil, de a hatóanyag ez év őszén megújítandó, és ennek kimenetele bizonytalan. Nehéz lesz a tiram engedélyének megújítása 2018-ban egyes tulajdonságai miatt, és 2018-ban esedékes a herbicid metribuzin felülvizsgálata is, aminek eredménye szintén nem megjósolható. A megoldás néhány meglévő készítmény kiterjesztése lehet burgonyára, de ennek feltétele, hogy a megfelelő vizsgálatokat a gyártók rendelkezésre bocsássák.

Az aktuálisan felhasználható készítményekről a NÉBIH honlapján az engedélykeresőben lehet tájékozódni:

nebih.hu

Szerző: Tőkés Gábor • NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

 

Eseménynaptár

Felügyelői körzetek

Felügyelői körzetek 2019 v2 Vas megye

Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és talajvédelmi Osztály

Vas megye méhsürüség

mehsuruseg [320x200]

Média partnerünk

banner-280x320

Partnereink

Ügyvédünk:

Börzsönyiné Dr. Kiricsi Szilvia

30 6865013

Üzemorvosunk:

Dr. Bakó Ildikó  30 9367266

Új Veszélyes kártevők

1242238532955189965Biohazard.svg.med

Előrejelzés

   Elorejelzes kicsi

 

PEST monitor

Google Maps logo

Sajtó szoba