Spray2RateNGe Kalkulátor

Spray2RateNGe Kalkulátor

Friss hírek

Tagline

Ingyenesen használható a permetlé optimális beállításához segítséget nyújtó kalkulátorunk Kwizda Agro, Arysta LifeScience támogatással. ITT

Bővebben...
Webes analízis

Webes analízis

Tagline

Kamaránk saját fejlesztésű programja. Hogy pontosabb mérési eredmények legyenek. Felület analízis Megszámolás Kárbecslés

Bővebben...
Pest monitor

Pest monitor

Tagline

Elindult a nyugati határ menti megyék közös honlapja. Három nyelven fog üzemelni. Minden közérdekű kártevőről információkat fog közölni. Mindenkitől várunk…

Bővebben...

Aktuális ajánlatok

Növényvédelmi sajtószemle 04. Szakter Ferenc 

Az EU nem újítaná meg a desmedifam engedélyét

2019.03.29.

Kategória: Hírek

Az Európai Bizottság nem újítaná meg a desmedifam gyomirtó szer engedélyét. Az uniós értékelés jelentős hosszú távú kockázatot azonosított az emlősökre, madarakra, és nem zárható ki a fogyasztók kitettsége sem a mérgező szermaradványoknak, közölte a bizottság a WTO a Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottsága számára készített értesítésében.

Ráadásul a rendelkezésre álló információk alapján nem lehet elvégezni az endokrin rendszert megzavaró hatásra vonatkozó értékelést, teszik hozzá. A bizottság szerint az előterjesztést 2019 második negyedévében fogadhatják el. A megújítási kérelmet cukorrépára és takarmányrépára a desmedifam alkalmi szövetség (Task Force Desmedipham) nyújtotta be, amely magába foglalja a UPL Europe céget és a Bayer’s Crop Science divízióját.

Forrás: Agrow

Az EU nem biztos benne, hogy nem újítaná meg a klórprofam engedélyét

2019.03.29.

Kategória: Hírek

Az EU-tagállamok nem voltak képesek többségi álláspontot foglalni az Európai Bizottság azon előterjesztéséről, hogy ne újítsák meg a klorprofam gyomirtó szer uniós engedélyét.

A bizottság tavaly azért terjesztette elő a javaslatot, mert az ügyiratból jó néhány olyan adat hiányzott, amelynek alapján le lehetett volna zárni az uniós értékelést. Az aktát továbbítják egy fellebbviteli bizottsághoz, ha ez sem tud véleményt nyilvánítani, a bizottság szabadon dönthet.

A klórprofam jelenlegi engedélye július 31-én jár le, amelyet tavaly hosszabbítottak meg a lassú uniós megújítási eljárások miatt. A megújítási kérelmet az Exponent International nyújtotta be az Aceto Agricultural Chemical, a Certis Europe és UPL Europe nevében. Az eredeti engedélykérelem burgonyában csírázásgátlásra, valamint salátában, hagymában és virághagymában gyomirtásra szólt. Azonban januárban visszavonták az engedélyt a csírázásgátlásra történő felhasználásra.

Forrás: Agrow, Fotó: pixabay.com

Tags: gyomirtó szer, Európai Bizottság, engedély, klórprofam

Az EU lépéseket tervez a neonikotinoidok szükséghelyzeti használata ellen

2019.03.28.

Kategória: Hírek

Az Európai Bizottság a közeli jövőben intézkedéseket kíván tenni annak megakadályozására, hogy az uniós tagállamok ismétlődően engedélyezzék a neonikotinoid rovarölő szerek, a klotianidin, imidakloprid, tiametoxam szükséghelyzeti engedéllyel történő használatát, jelentette ki a bizottság szóvivője.

Ezzel egy olyan vitára reagáltak, amelyre az Európai Parlament gazdasági bizottságában került sor a maximális szermaradványszintekről, miután az egyik tag rendszeresen visszatért a szükséghelyzet témájára, és azzal vádolta meg a bizottságot, hogy nem képes kikényszeríteni a három hatóanyag szabadföldi betiltását.

A betiltás a méhek védelmében történt, de egy módosítás lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy szükséghelyzetben ideiglenes engedélyeket adjanak ki. Tavaly a bizottság figyelmeztette az országokat, hogy figyelni fogja a helyzetet, miután egy vizsgálatban fény derült arra, hogy 2017-ben több engedélyt kiadása nem volt indokolt, mivel rendelkezésre álltak megfelelő alternatívák.

Egy másik esetben a parlamenti tagok bizonyos hatóanyagok – köztük a klotianidin – maximális szermaradványszintjének megváltoztatásával kapcsolatos határozattervezetről szóló határozatról vitáztak. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) pozitív értékelése nyomán a bizottság jóváhagyná a Bayer kérelmét, hogy a Kanadából importált burgonyában 0,03 mg/kg klotianidin helyett 0,3 mg/kg lehessen. A Bayer szerint a magasabb engedélyezett szermaradványszintre azért van szükség, hogy elkerülhessék a kereskedelem korlátozását, mivel előírás szerinti felhasználás esetén a kanadai szermaradványszint magasabb lesz az unióban engedélyezettnél. Azonban a parlamenti tagok azzal érveltek, hogy az unió csökkentette a szabványszintet, és ha más országokat támogatna a hatóanyagok használatában, az káros hatású lenne a környezetre.

A bizottság szóvivője ezeket az érveket visszautasította, és rámutatott, hogy a szermaradványszinteket kizárólag az emberi egészségre gyakorolt hatás alapján határozták meg, és helyesen csak ennek tudatában lehet az eljárásokat lefolytatni. Az előterjesztésben foglalt maximális szermaradványszintről a tagállamok a rendelkező bizottságban novemberben szavaztak, de még nem jelent meg az EU Hivatalos Lapjában. A szóvivő szavai ellenére a bizottság elfogadta a határozatot, amelyről a következőkben a teljes Európai Parlament fog szavazni.

Ugyanazon a tanácskozáson a bizottság egy másik döntést is elfogadott, amely meghosszabbítja 42 hatóanyag, köztük egy másik neonikotinoid rovarölő, a tiakloprid engedélyének határidejét. A döntés februárban lépett hatályba. A parlamenti tagok környezetvédelmi okokból a döntéssel szemben érveltek, valamint amellett, hogy a tiaklopridot mérgező tulajdonságai alapján sorolják a betiltandók közé.

A bizottság szóvivője azzal védekezett, hogy ez csupán egy adminisztratív intézkedés volt, amelyre az unió megújítási eljárásainak késlekedése miatt volt szükség, és semmi köze a hatóanyagok besorolásához. Ebben az esetben, érvelt a szóvivő, a feladattal megbízott tagállam által végzett kiértékelési jelentés elkészítése csúszik 24 hónapot, és az EFSA véleménye másik négy hónapot, és ezek egyike sem a kérelmező hibájából történt. A bizottság a tiaklopridot érintő határozattervezet elkészültét a következő hónapokban várja, de biztosan nem lesz meg az érvényességének április 30-i lejártáig.

Forrás: Agrow

Tags: rovarölő szer, Európai Bizottság, neonikotinoid, engedély

Uniós bírósági döntés alapján az EFSA nem utasíthatja vissza a glifozáttal kapcsolatos adatok kiadását

2019.03.28.

Kategória: Hírek

Uniós bíróság érvénytelenítette az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) két döntését, amelyben visszautasította a glifozát gyomirtó mérgező és rákkeltő hatásáról készült tanulmányokhoz való hozzáférést. Az ügy lényege, hogy a kért információ kapcsolatban van-e a környezetterheléssel, mivel a közérdek felette áll az ilyen típusú információk bizalmas voltának.

Az EFSA azzal érvelt, hogy a kért információ nem áll kapcsolatban a környezetterheléssel, ám az Európai Bíróság Törvényszéke (General Court of the European Court of Justice, ECJ) nem ért ezzel egyet, és döntése alapján a közérdeknek kell érvényesülnie.

űA törvényszék döntése két ügyre vonatkozik, az egyiket négy európai parlamenti tag kezdeményezte a hatóanyag rákkeltő hatásáról szóló tanulmányok egyes részeihez történő hozzáférésről 2017-ben, egy korábbi, 2014-es esetben pedig Anthony Tweedale kért hozzáférést két, a mérgező hatásról készített tanulmányhoz. Az EFSA mindkét esetben visszautasította a kérelmeket arra hivatkozva, hogy a közzététel kereskedelmi érdekeket sértene súlyosan, és a kért információnak nincs köze a környezetterheléshez. Ami azon az uniós szabályozásban meglévő megkülönböztetésen alapul, hogy közérdekre csak olyan adatokra alapozva lehet hivatkozni, amelyek valós terhelésre vonatkoznak, nem feltételezettekre.

De a törvényszék nem ért egyet az EFSA nézőpontjával. Figyelembe veszi ugyanis, hogy a hatóanyag kijut a környezetbe az azt tartalmazó termék használatakor. A kért tanulmányok részét képezték annak az dokumentumnak, amelyet a glifozát engedélyének megújítása érdekében állítottak össze, és a hatóanyag emissziója nem tekinthető tisztán feltételezettnek, jelentette ki a bíróság, hozzátéve, hogy a glifozát a legelterjedtebb gyomirtó szer az unióban, és valóban kikerül a környezetbe.

Azoknak az információknak, melyek a környezetterheléssel kapcsolatban vannak, nem csak a terheléssel kapcsolatos elemeket kell tartalmazniuk, mint például annak tulajdonságaira, összetételére, mennyiségére, a kijuttatása dátumára és helyére vonatkozó információk, hanem azokra az adatokra is, amelyek a környezetterhelés közép- és hosszú távú hatásait mutatják be, foglalta össze a bíróság. És emiatt úgy döntött, hogy a két esetben a tanulmányokat ebbe a kategóriába esőknek kell tekinteni, és közérdek, hogy az információkat közzétegyék.

A végeredmény ellentétes egy tavalyi másik üggyel, amelyben a törvényszék hasonló következtetésre jutott, ám az Európai Bíróság a fellebbezés után érvénytelenítette a döntést. Az ügy a glifozát 2001-es engedélyezésekor végzett értékelésben szereplő információkra vonatkozott, és az Európai Bíróság nem értett egyet a törvényszék eredeti értelmezésével, hogy ezek kapcsolatban vannak a tényleges kibocsátással és közzé kell őket tenni. A törvényszék később módosította a döntését és kimondta, hogy a hatóanyag-értékelésnél keletkező információk nem lehetnek kapcsolatban előre látható vagy tényleges terheléssel, mivel azok a körülmények, melyek között uniós szinten értékelik a hatóanyagokat, erősen különbözhetnek azoktól, melyek között a belőlük készült termékeket használják. A valós kibocsátásról információk csak a termékengedélyezéskor keletkeznek, mondták ki.

Forrás: Agrow

Tags: glifozát, gyomirtó szer

Az EU nem újítaná meg a tiofanát-metil engedélyét

2019.03.27.

Kategória: Hírek

Az Európai Bizottság indítványozta, hogy ne újítsák meg a tiofanát-metil gombaölő szer uniós engedélyét, döntését pedig a WTO a Kereskedelem Technikai Akadályainak Bizottsága számára készített értesítésben indokolta meg.

Eszerint az EU-értékelés nem tudta kizárni, hogy a szermaradvány veszélyes lehet a fogyasztókra, felhasználókra, dolgozókra, a közelben tartózkodókra és a lakosokra; hosszú távú kockázatot azonosított a madarakra és az emlősökre; és elég bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a hatóanyag megzavarhatja az endokrin rendszer működést. A bizottság szerint az indítványt 2019 második negyedévében fogadhatják el. A megújítási kérelmet a Nisso Chemical Europe nyújtotta be szőlő, paradicsom, padlizsán, póréhagyma, bab és búza kultúrákra.

Hírek - Agrárpénzek

Tönkereteszi a Bayert a perlavina: már csak fele annyit ér a cég, mint két éve

(agrarszektor.hu) 2019. március 29., péntek 7:15

monsanto | bayer | glifozát | per | piaci érték

A San Francisco-i ítélőtábla múlt hét szerdán már kimondta: a Monsanto által forgalmazott Roundup (glifozát) okozta a 70 éves Edwin Hardeman nyirokmirigyrákját. Azóta arról is döntötek, hogy a Monsantót valóban felelősség terheli, és mekkora kártérítést kell fizetnie a céget átvevő Bayernek. 80,3 millió dollárról (71,4 millió euró) van szó. A döntés ellen a Bayer fellebbezett. A tét a cég túlélése.

  

Az űrlap teteje

A Bayer mostani fellebezésétől csak annyi várható, hogy csökken a büntetés mértéke, mint ahogy azt egy tavaly augusztusi ügyben is láttuk. Akkor Dewayne Johnsonnak ítéltek a rákbetegsége miatt 289 millió dolláros kártérítést, amit később 78 millió dollárra mérsékelt a bíró. A Bayer ebben az ügyben is fellebbezett.

image1553784082-0[1].jpg

A baj az, hogy ezek a perek precedenst teremtenek arra, hogy hasonló ügyekben hogyan döntsön a bíró, és mekkora legyen a kártérítés, ezért a fellebbezésekkel a Bayer most szó szerint a túlélésért küzd. Csak a San Francisco-i bíróhoz több száz glifozáttal kapcsolatos vád futott be, az egész USA-ban pedig 11.200 ilyen ügyet tartottak számon idén január végén. Tegnap máris elindult egy újabb eljárás a kaliforniai Oaklandban.

Április 26-án rendezi meg a Portfolio gazdasági portál a Nyugat-magyarországi Agrárfórumot, amely a Pápai Agrárexpó első számai szakmai rendezvényének számít. A konferencián az agrárgazdaság legaktuálisabb témáiról kaphatnak naprakész információkat a résztvevők. A kiemelt témák között szerepel az agráradózási reform, a generációváltás és a sertéságazati helyzet. Ha tájékozott akar lenni az agráriumban, jöjjön el a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra április 26-án! A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!

Úgy tűnik, a Bayer alulértékelte azokat a kockázatokat, amelyek a Monsanto átvételével járhatnak, és a cég értéke látványosan zuhan. Ma már a bajor vegyipari vállalat annyit sem ér a tőzsdén, mint amennyit a Monsanto megvásárlására költött. Csaknem 63 milliárd dollárt fizetett ki az amerikai konszernért, ehhez képest ma már az egész konglomerátum mindössze 56 milliárdot ér. Két éve a Bayer értékét még 96 milliárd dollárra becsülte a piac, ami azóta csaknem megfeleződött. És még nincs vége.

monsanto | bayer | glifozát | per | piaci érték | milliárd | kártérítés

Hírek - Élelmiszer

Már azt is ellenőrzik, van-e glifozát a magyar ivóvízben

(agrarszektor.hu) 2019. március 24., vasárnap 14:09

ivóvíz | növényvédő szer | hormon | laboratórium | baktérium

Legyen szó ivóvízről, természetes vagy fürdővizekről, évről évre egyre szigorúbb a vizsgálandó paraméterek listája. A laboratóriumokban a növényvédő szerektől a baktériumokon át egészen a mikroműanyagig, számtalan tényezőt vizsgálnak, kérdés azonban, hogy mégis mit vizsgálnak a szakemberek és hol, illetve kell-e tartanunk a glifozáttól és a hormonoktól?

 Az űrlap teteje

Ma már senki nem vitatja azt a tényt, hogy a természetes és az ivóvizeink megóvása, valamint rendszeres vizsgálata az emberiség jövője szempontjából az egyik legfontosabb prioritás, és ezt a feladatot a hatóságok Magyarországon is rendkívül komolyan veszik, akkreditált méréseikkel pedig a különböző vizsgálólabortóriumok is kiveszik a részüket. Évről évre szigorítják a vizsgálandó paraméterek listáját, így kerülhetett be például az ivóvízben ellenőrizendő vegyületek körébe az évek óta sok vitát kiváltó gyomirtó szer, a glifozát is – írja a laboratorium.hu

Miket vizsgálnak a kutakban?

Ivóvizek esetén érzékszervi követelmény a színtelen, szagtalan, kellemes ízű, üdítő hatású folyadék. A vizek érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata egyszerű "ránézéssel", ízleléssel, szaglással is eldönthető (a magnéziumsók keserű, a nitrátsók édes, a kloridok sós, a vas sók pedig fémes ízű vizet eredményeznek). Természetesen ahhoz, hogy a víz emberi fogyasztásra alkalmas-e (nem mérgező, nem fertőző) további mikrobiológiai és műszeres vizsgálatokra van szükség.

image1553088815-0[1].jpg

A baktériumok jelentős csoportja önmagukban általában nem okoz súlyos betegséget, de bizonyos mikroorganizmusok jelenléte azt jelzi, hogy más, például ürülékből származó, komoly fertőzést, betegséget okozó kórokozók is jelen lehetnek a vízben. Ilyen például az Escherichia coli baktérium is, amely önmagában is lehet kórokozó, általában azonban a mellette megjelenő, a szennyvizekre jellemző, nehezen detektálható vírusok jelentenek nagyobb veszélyt. Ha a vízben kólibaktériumok mutathatóak ki, az azt jelzi, hogy a víz a közelmúltban fekáliával szennyeződött.

A nitrogén számos vegyület maghatározó eleme: az ammóniumion mezőgazdasági és ipari folyamatokból származó szerves szennyeződések jelenlétére utal. A nitritek a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkentik, ezzel a melegvérűek szervezetében oxigénhiányt okoznak, ezért toxikusak. A nitrátok megjelenése a vízben pedig egy régebben lezajlott szerves szennyezésre utal. A magas nitráttartalom a csecsemőknél methemoglobinémiát, más néven „kékkórt” okozhat. A keménységet adó kalcium- és magnéziumvegyületek az emberi szervezet számára fontos anyagok. Az erősen kemény víz ugyanakkor a vízvezetékekben, háztartási eszközökben a kialakuló vízkőkiválások miatt okozhat károsodást, az egészségre viszont nem káros. A kloridok élettani jelentőségű anionok, általában nem károsak az egészségre. Magasabb koncentrációban az ivóvíz sós íze okozhat panaszt. Nagy mennyiségben a korróziós folyamatokat elősegíti, ezért fémes íz is tapasztalható.

A vízben lévő szerves anyagok könnyen hozzáférhető tápanyagforrást jelentenek a baktériumok számára. Ezáltal a mikrobiális szaporodást segítik elő az ivóvízhálózatban, ennek következményeképpen pedig íz- és szag-elváltozásokat okozhatnak. A szerves anyagok a maradék fertőtlenítőszerrel (klórral) reakcióba lépve annak koncentrációját csökkentik, és káros klórozott szerves vegyületek képződését is okozhatják. A nagy szerves anyag tartalmú víz a vas és a mangán oxidációját hátráltatja, eltávolítását is nehezíti.

A vas és a mangán megjelenése a vízben szorosan összefügg egymással, nem véletlen, hogy a következő két, egymást követő pont ennek a két elemnek a vizsgálatát írja elő. E fémionok nem károsak az egészségre, de nehezítik a víz felhasználását, sárgás elszíneződést, zavarosodást okoznak. A vízhálózatban kicsapódó vas- és mangánvegyületek az ún. másodlagos vízminőség romlásban jelentős szerepet játszó mikroorganizmusok megtelepedését teszik lehetővé.

image1553088815-1[1].jpg

Növényvédő szerek, köztük a sok vitát kiváltott glifozát

Az agráriumban világszerte felhasznált több száz növényvédő szert már évtizedek óta mérik az ivóvízben, és a mikrobiológiai, illetve kémiai vizsgálatokhoz hasonlóan ezekre a molekulákra is szigorú határértékeket jelölnek ki. Számos más növényvédő szer mellett az idén januártól a glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. A glifozát – különösen a genetikailag módosított növények esetében – a mai napig rendkívül elterjedt gyomirtó szer, és sajnos az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat. A vizsgálólaboratóriumok tapasztalata megnyugtató, eszerint a növényvédő szerek csak nagyon kis mennyiségben mutathatók ki, és ez az érték messze a határérték alatt van.

Mérik a mikroműanyagot is

A környezetbe kikerült és a környezeti elemekben található, 5 mm átmérőnél kisebb méretű műanyag részecskéket mikroműanyagoknak nevezik. A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. Nemrég vizsgálták a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is, és a vizsgálat megerősítette, hogy a mikroműanyag a magyar folyókban is jelen van, általában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol volt kimutatható.

Mi a helyzet a hormonokkal?

A gyógyszermaradványokkal kapcsolatos hiedelmek és pánik elkerülése végett a laboratóriumi szakemberek rendszerint azt szokták kiemelni, nulla határérték nem létezik! Az alsó méréshatár az analitikai technika fejlődésével ugyan folyamatosan egyre lejjebb szorítható, azonban a nullát sohasem éri el, mert nulla értéket nem lehet mérni, még akkor sem, hogyha egyre kisebb lépésekben – elméletileg – a végtelenségig közelíthetünk hozzá. A kimutathatósági határon lévő – vagyis egy 5 ng/l hormontartalmú – gyógyszert tartalmazó vízből a becslések szerint több ezer köbmétert kell meginni ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetbe. Ez napi három liter „hormonos” víz fogyasztása esetén évente jelent egy köbmétert, ezer évig kellene tehát élni, ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe.

ivóvíz | növényvédő szer | hormon | laboratórium | baktérium | glifozát | nitrogén | klorid | magnézium | vas | mangán | gyomirtó szer | mikroműanyag | gyógyszermaradvány stán

 

Meglepetés:

Hírek - Piac

Tovább hízik a ChemChina: a vegyipari cég a világ legnagyobbja lehet

(agrarszektor.hu) 2019. március 21., csütörtök 13:50

chemchina | vegyipar | egyesül | megvásárol | bekebelez

Kína legnagyobb állami tulajdonú vállalatainak ellenőrzéséért felelős kormányhivatala tavaly júliusban jelentette be, hogy a ChemChina elnöke, Ren Jianxin nyugdíjba vonul, és a Sinochem Group elnöke, Ning Gaoning veszi át a vegyipari cég irányítását. Azóta világossá vált, hogy a China National Chemical Corp. (ChemChina) és a Sinochem összefonódása sínen van. A kínai kormány célja ezzel az, hogy csökkentse az állami tulajdonban lévő, részben adóssághalommal küzdő óriásvállalatok számát az országban - adta hírül az agribusinessglobal.com.

Az űrlap teteje

Az új óriásvállalat hamarosan felülmúlja a DowDuPont-t, és évi több mint 110 milliárd dolláros bevételével a világ legnagyobb vegyipari csoportjává válhat. Ezzel további átrendeződés megy végbe a növényvédőszer-gyártók piacán, amit olyan események fémjeleznek, mint a Syngenta ChemChina általi felvásárlása, a Dow és DuPont egyesülése, a Bayer által megszerzett Monsanto vagy legutóbb az  Arysta LifeScience UPL általi bekebelezése. 2015-ben még úgy látszott, hogy az amerikai Monsantónak esélye lehet a svájci Syngentáért folytatott versenyben, de később kiderült, hogy az európai cég inkább a szabadabb mozgástérrel kecsegtető kínai kérőt választja. A Monsanto azóta elesett a harcban, és a német Bayeré lett.

123.jpg

Újabb nagybevásárlás: indiai kézbe került a francia növényvédő óriás, az Arysta

Folytatódik a fúziós hullám

A kínai cég azonban hamarosan minden európai vállalatot felülmúlhat. A ChemChina ma már nemcsak a Synegnta, hanem az ADAMA tulajdonosának is mondhatja magát, csak e két cég megszerzésével 12,5 milliárd dollár értékű üzleti tevékenységgel bővülhetett az agrokemikáliák piacán. A legutóbbi éves jelentés alapján a ChemChina-Sinochem együttes árbevétele bőven megfelel a német BASF-ének.

istock-507279814-1-800x533[1].jpg

A helyzet azonban Kínában sem rózsás. A környezetvédelmi ellenőrzések és felülvizsgálatok miatt egy sor vegyianyag termelése veszélybe került - és nemcsak itt. Szűkül a kínálat az epoxikonazol, a fluroxipir, a prokloraz, a metribuzin, a metamitron és a lambda-cihalotrin terén, ahogy a gombaölő azol hatóanyagcsoport képviselőiből is. Az áremelkedés jelentős, amit az európai növényvédőszer-gyártók is megéreznek a bőrükön, hiszen számos alapanyagot Ázsiából importálnak. Megindult a helyezkedés az új beszerzési forrásokért, ám a kínálati oldal egyre kevesebb szereplőt tartalmaz. Ez tovább fokozza az integrációs folyamatot, mivel a nagyvállalatok az alapanyagbeszerzési és az értékesítési oldalon is biztos hídfőállásokat akarnak kiépíteni.

chemchina | vegyipar | egyesül | megvásárol | bekebelez | óriáscég | növényvédőszer

 

 

Kiderült: rákkeltő a gyomirtó

 

24.hu

  1. 03. 21. 16:30

Immár másodszorra mondta ki egy amerikai bíróság, hogy a glifozát nevű gyomirtó rákkeltő. A világszerte ismert növényvédő szert idén januártól az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell. Mit kell tudni a glifozátról, miért veszélyes, és hogyan vizsgálják? Kiderül a Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából.

 

Korábban a témában:

HIRDETÉS

Egy amerikai bíróság március 19-én immár másodszorra mondta ki, hogy a glifozát tartalmú gyomirtó rákot okoz – tudósított a Portfolio.hu. A hírhedt növényvédő szer kapcsán nem először szabadulnak el az indulatok, a hír annak fényében pedig különösen jelentőséget kap, hogy az idén januártól immár hazánkban is kötelezően vizsgálni kell a glifozátot az ivóvízben is!

A Víz Világnapjához közeledve vegyük közelebbről is szemügyre a korosodó gyomirtót.

Mi köze a glifozátnak a szójához?

Egy nagy nemzetközi gyártó által genetikailag módosított szója volt az első olyan iparszerűen termeszthető növény, amely ellenállt a szintén e cég által szabadalmaztatott totális gyomirtó szer, a glifozát hatásának. A GMO szója termesztése és fogyasztása napjainkban is parázs viták forrása, és várhatóan még évtizedekig tartani fog, mert sem a génmódosítás mellett, sem az azok ellen állást foglaló tudósok között nem várható közös vélemény kialakulása.

A vita egyik alapvető oka az, hogy már a természetes szójában eredetileg benne található biológiailag aktív anyagok jelenléte sem megnyugtató. A genetikai módosításokat ellenzők egy tábora pedig feltételezi, hogy a GMO-szójában a módosítások következtében további kedvezőtlen biológiai hatású olyan anyagok is keletkezhetnek.

A glifozátot azért nevezhetjük túlkorosnak, mert már a hetvenes évek óta használják világszerte. Azóta korszerűbb anyagokat is kifejlesztett a vegyipar, ám a glifozát – különösen a genetikailag módosított növények esetében – a mai napig rendkívül elterjedt növényvédő szer, és sajnos az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat.

Nem csökkentette a glifozáttal szembeni gyanakvást, hogy néhány évvel ezelőtt a gyomirtót már az európai – többek közt nagyvárosokban élő – emberek vizeletéből is kimutatták. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy a gyomirtószer olyannyira elterjedt, hogy egyfajta burokként borítja be a bolygót.

234.jpg

Hogyan vizsgálják?

A glifozátot a HPLC-MS (nagynyomású folyadékkromatográfia-tömegspektrometria) technikát igénylő eljárással a modern laboratóriumok könnyedén azonosítják. A jól felkészült vizsgálólaboratóriumokban, így például a WESSLING Hungary Kft-nél is olyan átfogó vizsgálati csomagot alkalmaznak, amely képes több, mint 500 vegyületet egyidejűleg megvizsgálni – mondta el a Laboratorium.hu-nak a cég szakembere, Dr. Szigeti Tamás János.

A vizsgálatokra minden bizonnyal igen nagy szükség lesz a közeljövőben, ugyanis az idén január elsejétől lépett hatályba Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet módosítása, amelyben kibővítették az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáját: mostantól vizsgálni kell többek között a a glifozátot, valamint annak bomlástermékét, az AMPA-t is.

A laboratóriumi szakember igyekszik mindenkit megnyugtatni: az a tény, hogy mostantól ezt a gyomirtót is vizsgálni kell az ivóvízben, természetesen nem jelenti azt, hogy a glifozát valóban jelen van az ivóvízben.

Az agráriumban világszerte közel ezer vegyületet használnak, növényvédő szereket pedig már évtizedek óta mérnek az ivóvízben, és a mikrobiológiai, illetve kémiai vizsgálatokhoz hasonlóan ezekre a molekulákra is szigorú határértékeket jelölnek ki.

Ami a víz vizsgálatát illeti, a Laboratorium.hu a Víz Világnapja alkalmából közzétett cikkében részletesen is bemutatja, hogy mi mindent lehet megtalálni a mindannyiunk számára nélkülözhetetlen elemben.

Hírek - Növény

Ítéletet mondott az amerikai bíróság: rákkeltő a Roundup gyomirtó

(MTI) 2019. március 20., szerda 11:35

bayer | monsanto | rákkeltő | glifozát | roundup

Újabb amerikai bíróság ítélte meg úgy, hogy rákkeltő a német Bayer vegyipari óriás által forgalmazott Roundup nevű gyomirtó. A gyártó cég a Monsanto, amelyet tavaly vásárolt fel a Bayer. A döntés ezúttal is San Franciscóban született, akárcsak tavaly augusztusban, amikor először nyert pert egy áldozat a Monsanto ellen, akkor csaknem 290 millió dolláros kártérítés kifizetésére ítélték a vegyipari óriást, amelyet a fellebbviteli bíróság a vállalat fellebbezése után 78,5 millió dollárra csökkentett.

Az űrlap teteje

Ahogy azt az agrárszektor.hu is megírta 2018 augusztusában a San Franciscó-i bíróság esküdtszéke felelősnek mondta ki a Monsantót - amely akkoriban került a Bayer tulajdonába - abban, hogy nem tájékoztatta vásárlóit a glifozátot tartalmazó Roundup gyomirtó használatának lehetséges következményeiről. A Monsanto ellen akkor nyert először pert az egyik áldozat, és akkor csaknem 290 millió dolláros kártérítés kifizetésére ítélték a vegyipari óriást. Az ítélethozatal után a cég a fellebbezésből is vesztesen került ki, de a kártérítés összegét a fellebbviteli bíróság 78,5 millió dollárra csökkentette.

345.jpg

Brutális kártérítést fizet a Monsanto a rákkeltőnek ítélt glifozát miatt

Precedens ítélet az USA-ban. A cég fellebbez.

A napokban San Franciscóban a bíróság egy újabb esetben állapította meg, hogy rákkeltő a német Bayer cég által forgalmazott Roundup nevű gyomirtó. Ítéletében a bíróság kimondta: a most pert indító amerikai férfi rákbetegségének kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a glifozátot tartalmazó Roundup, amelynek használati utasításában a gyártó nem tüntette fel a kártékony hatásokat. A gyártó cég a Monsanto, amelyet tavaly vásárolt fel a német Bayer.

A szövetségi kerületi bíróság - ahol hat esküdt hozta meg a döntést - leszögezte: a 70 éves Edwin Hardeman panaszos bizonyítani tudta, hogy limfómájának kiváltója a Roundup, amelyet 26 éven keresztül rendszeresen használt. 

image1553067444-0[1].jpg

A Bayer szerint a Roundup legfőbb összetevője, a glifozát biztonságos vegyület, ezért a vállalat kérésére a pert két részletben tárgyalják. Először a Roundup káros hatásainak tudományos vizsgálatára, illetve ennek bizonyítási eljárására került sor, ennek ügyében született döntés a napokban. Szerdától pedig - a per második szakaszában - azt vizsgálják, milyen mértékben volt tisztában a Monsanto (Bayer) a forgalmazott gyomirtó kockázataival, és ezeket vajon szándékosan hallgatta-e el, ha pedig igen, akkor mekkora kártérítést kell fizetnie a felperesnek.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) nemzetközi rákkutató ügynöksége 2015-ben a glifozátot emberre káros és nagy valószínűséggel rákkeltő hatású vegyszernek minősítette. Német adatokra hivatkozó amerikai sajtójelentések szerint 2019. január végéig összesen 11 200 amerikai, köztük számos farmer, kertész és tájrendező indított pert a Bayer ellen a glifozátot tartalmazó termékei miatt.

bayer | monsanto | rákkeltő | glifozát | roundup | gyomirtó | kártérítés | eljárás | felperes | vegyszer | kifizeté

Új hatóanyag szívó kártevőkre

2019.03.20.

Kategória: Növényvédelem

A Bayernél a középpontban az innováció és a fenntarthatóság áll

Egerben, Akasztón, Szekszárdon és Pannonhalmán rendezte meg szőlőtermesztőknek szóló tanácskozását a Bayer Hungária Kft. február második felében. A növényvédelmi tanácskozás egyik fő témáját a szőlő aranyszínű sárgaság adta.

 A betegség terjesztésében a főszerepet az amerikai szőlőkabóca játssza, ezért az ellene való hatékony védekezést és a rendelkezésre álló növényvédő szereket részletesen is bemutatták a rendezvényen. Emellett a Bayer szakemberei ismertették a cég 2019-es, korszerű termékeken alapuló szőlő növényvédelmi ajánlatát.

Kabóca közvetíti a fitoplazmát

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma 2013-as hazai megjelenését követően már számos helyen felütötte a fejét. Az óriási károkozásra képes betegség egyelőre csak szórványosan fordul elő az országban, de a betegség terjesztője (vektora), az amerikai szőlőkabóca azonban az ország nagy részén megtalálható , így a szőlősgazdáknak különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk erre a problémára. A karantén kórokozó terjedésének megakadályozásában kulcsfontosságú a szőlőkabóca elleni hatékony védekezés, így Székely Tamás és Balás Gergely (Nébih NTAI Növényegészségügyi Osztály) nem csak a betegséggel, hanem a szőlő kabócával is foglalkozott előadásában.

Az aranyszínű sárgaság fitoplazmának – amellett, hogy a szőlő súlyos betegségét okozza – egy viszonylag gyakori gyomnövény, a közönséges iszalag is gazdanövénye. Szőlőből eddig 8, iszalagból pedig 11 megyében mutatták ki a kórokozót.

A betegség tipikus tünetei a levelek sárgulása (kékszőlő-fajtáknál bordó elszíneződés), a levél háromszögletű besodródása a fonák felé, a visszafogott növekedés. A tünetek felvethetik a betegség gyanúját, egyértelmű azonosítás azonban laboratóriumi vizsgálattal lehetséges – hangsúlyozta a két szakember. A fertőzött tőkék termőképessége drasztikusan visszaesik, és néhány év után nagyarányú pusztulásuk várható.

A betegséget terjesztő kabóca fő tápnövénye a szőlő. Az imágó kiválóan repül, így ültetvényen belül és ültetvények között is hatékonyan és gyorsan képes terjeszteni a betegséget. Az amerikai szőlőkabóca országos elterjedésű, így minden szőlőtermő vidéken magában hordozza a potenciális veszélyt a kórokozó terjesztésére.

A terjedés módja és megelőzése

A betegség terjedését leghatékonyabban az amerikai szőlőkabóca elleni, időben elvégzett védekezésekkel tudjuk megakadályozni, amihez érdemes néhány információt feleleveníteni a kártevő életmódját illetően. A pete alakban áttelelő kabóca lárvái jellemzően április végén, május elején kezdenek kelni, amit öt lárvastádium követ, mielőtt imágóvá vedlenének. A fiatal lárvák még nem képesek átvinni a kórokozót, ezért az elhúzódó kelés, fejlődés nyomon követése mellett az L3-as lárvák megjelenésekor érdemes elvégezni a védekezést. Az L3-as lárvák megjelenése körülbelül egy hónappal 
az első L1 stádiumú lárvák kelését követően várható, általában szőlővirágzás idején

A lárvák a levelek fonákán szívogatnak, itt találhatjuk meg a levedlett lárvabőröket is, amik árulkodnak a kártevő jelenlétéről. A lárvák és a lárvabőrök farki részének két oldalán egyaránt látható egy-egy fekete pont.

A védekezést mindenképp az L3-as lárva stádiumra időzítsük, ne várjuk meg vele a jól repülő, a fitoplazmát nagy távolságokra eljuttató imágók megjelenését.
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre állami támogatás is igényelhető, amit március 1. és 31. között lehet igényelni. A támogatás a felhasznált növényvédő szer költségének 75%-át, növényvédelmi szolgáltatás esetén annak is 75%-át fedezi.

bayersze[1].jpg

A Bayer szakemberei: Lovász Csaba, Fogl Tamás, Hegyi Tamás, Rónai Gábor, Tora Péter, Kratancsik Elvira

Sivanto Prime egyedi rovarölő

A növényvédő szerekkel szemben támasztott egyre szigorúbb elvárások különösen erősen érintik a rovarölő szereket. Számos korábbi inszekticid tűnt el az utóbbi években az európai piacról, új hatóanyagok azonban alig-alig jelentek meg.

Az idei évben engedélyt kapott Sivanto Prime a 21. század követelményeinek maradéktalanul megfelelő rovarölő szer.

  • 
Kiváló hatékonysága mellett eleget tesz napjaink szigorú környezet- és humántoxikológiai elvárásainak.
    • 
Kiszerelése, formulációja kényelmes felhasználást tesz lehetővé.
    • 
Rugalmas felhasználást biztosít a v­e­getációs időn belül.
    • 
Méhekre nem jelölésköteles, virágzásban is felhasználható készítmény.
    • 
A rovarölő szerek szűkös hatóanyag-választéka mellett hozzájárul a rezisztencia kezeléséhez.
    • 
AKG-programokban is felhasználható.

Hatóanyaga, a rovarok ingerületátvitelét befolyásoló flupiradifuron egy új hatóanyag-alcsoport első képviselője. A növényekben kiválóan szállítódik, felszívódó, kontakt és transzlamináris hatása van, így a rejtett életmódú rovarok ellen is hatékony. A kártevők a hatóanyag felvételét követően körülbelül másfél órával befejezik a táplálkozást, egyúttal az általuk közvetített betegségek (vírusok, fitoplazmák) terjesztése is abbamarad.

A Sivanto Prime rovarölő szerrel a Bayer nemcsak egy hatóanyagot, hanem egy új formulációt is bevezet, ami jobb stabilitást, hidegtűrést, keverhetőséget és felszívódást biztosít. A készítmény szívó kártevők (kabócák, levéltetvek, körte-levélbolha) elleni felhasználásra engedélyezett számos kultúrában: szőlő, alma, birs, körte, naspolya, hajtatott paprika, paradicsom, uborka, saláta, és szamóca, valamint dísznövények.

Felhasználása szőlőben

A Sivanto Prime kiválóan alkalmas 
az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre. A kezelést a harmadik lárvastádium megjelenésére érdemes időzíteni, ezzel elejét vehetjük az aranyszínű sárgaság terjesztésének. A készítmény gyorsan leállítja a kártevő szívogatását és tartós hatást ad. A fürtvirágzat nyúlása idején a javasolt dózis 0,4 l/ha, zsendülés idején 0,5 l/ha.

A készítmény tebukonazol-tartalmú nö­­­­­­­vényvédő szerrel együtt tankkeverékként alkalmazva, virágzó kultúrákban vagy mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén, illetve ha a területet bármely okból a méhek látogatják, kizárólag méhkímélő technológiával juttatható ki.

Bayer szőlővédelmi technológia

A Bayer a szőlő állati kártevői és betegségei ellen egyaránt átfogó kínálattal áll 
a szőlőtermesztők rendelkezésére.

Az atkák elleni kezelésekre 3-4 leveles állapotban, illetve a telelőre vonuláskor javasolt az Envidor 240 SC használata. 
Az amerikai szőlőkabóca ellen a cég első számú ajánlata a Sivanto Prime, elsősorban az L3 stádiumú lárvák ellen. 
A szőlőmolyok, szőlőilonca, szőlőkabóca irtására kijuttatható a Decis Mega, továbbá a sző­­­­­lőanyatelepeken a filoxéra levéllakó alak­­­ja ellen a Movento készítmény engedé­lyezett.

A fungicides technológia a vegetáció elején kontakt technológiával indul, ditiokarbamátok és kén felhasználásával, amit a három hatóanyagú, népszerű fungicid, a Falcon 460 EC követ a sorban. Amennyiben a lisztharmat mellett peronoszpóra ellen is védekezni kell ebben az időszakban, akkor a Falcont a Melody Compact 49 WG készítménnyel kombinációban kell használni.

Virágzásban a Luna Experience bizto­sítja a lisztharmat elleni kimagasló hatékonyságú védelmet. A Luna termékcsalád alapját adó, korszerű fluopiram hatóanyag az SDHI fungicidek egyedi képviselője. Megbízható hatása mellett egyedisége folytán a fungicidrezisztencia elleni harcban is bővíti a szőlőtermesztők eszköztárát. Amennyiben a lisztharmat és peronoszpóra egyaránt veszélyeztet, akkor használjuk a Profiler készítménnyel kombinációban.

Kisbogyós állapotban a Falcon és a Me­­­lody Compact ad védelmet a lisztharmat, illetve a peronoszpóra ellen, fürtzáródáskor pedig kén és réz kombinációja szerepel a technológiai ajánlatban. A fürtzáródást követő időszakban csapadékos időjárás esetén a Teldor 500 SC biztosítja a szürkepenész elleni védelmet.

Szerző: AgrárUnió

Tags: innováció, Bayer, szőlőtermés, szőlővédelem

Támogassa a növényei immunrendszerét Albittal

2019.03.20.

Az Agromag Kft. forgalmaz egy olyan növénykondicionáló anyagot, amely támogatja a növényekben végbemenő pozitív hatású biológiai mechanizmusokat, amelyek a növényeket ért különböző stresszhatások folyamán jelentkeznek. Az anyag ráadásul elősegíti a növény növekedését és fejlődését, pozitív hatással van a talajban élő mikrobákra és fokozza a növény természetes immunizációs képességét.

Az Albit fő hatóanyaga a PHB (poli-ß-hidroxibutirát), amit a természetben a Bacillus megaterium baktérium állít elő. Ez több területen támogatja a növényt abban, hogy sikeresen befejezze az életciklusát (1. ábra), ami számunkra jobb minőségű terményt és nagyobb termésátlagot eredményez.

Albit-folyamatábra-1024x768[1].jpg

  1. ábra: Az Albit hatásmechanizmusa

A PHB stimulálja a növekedést elősegítő növényi hormonokat. Ezáltal új rügyek, generatív szervek képződnek, fejlettebb lesz a gyökérrendszer, és így jobb lesz a tápanyag hasznosulás, ami tovább fokozza a növény fejlődését. A készítmény támogatja a talajban élő mikrobák életkörülményeit, ezáltal serkentve a szaporodásukat. A nagyobb számban jelenlévő szervezetek fokozottabb tápanyag-feltáródást eredményeznek. A PHB jelenlétének köszönhetően a talajban élő patogének fokozatosan visszaszorulnak, így nem képesek felvenni a versenyt a hasznos élőlényekkel. A PHB fokozott jelenléte továbbá a növényi szervezetben öngyógyító folyamatokat indít be, valamint fokozza és meggyorsítja a természetes immunizációs folyamatokat, ami azt eredményezi, hogy bármilyen stresszhatásra sokkal gyorsabban és hatékonyabban fog reagálni a növény, mint a kezelés előtt. Az Albitot a mag felszínére csávázószerként vihetjük fel és állománykezeléssel kijuttatva használhatjuk. A legjobb hatást csávázott vetőmaggal, majd kelés után kétszeri kezeléssel érhetjük el.

Az Albittal történő csávázásnak köszönhetően a növény kevésbé lesz fogékony a csírakori betegségekre, ezáltal jobb kelési aránnyal számolhatunk a kezeletlen vetőmaghoz képest. Az Albit használatával elért eredményesebb tápanyag-hasznosulásnak és a nagyobb gyökértömeg jóvoltából intenzívebb lesz a növény kezdeti fejlődése, aminek köszönhetően gyorsabban kinő a fiatalkori kártevők foga alól. Az erőteljes növekedésnek köszönhetően a növényen később jelentkeznek az időjárási anomáliák okozta tünetek. Már ez a kezdeti támogatás termésnövekedést eredményez a betakarításnál (2. ábra).

  1. Albit-grafikon-1024x724[1].png ábra: A Magdolna terméseredményei különböző csávázószerek használata során
    (forrás: Agromag Kft. kisparcellás kísérlete 2018, helyszín: Bóly)

Ha későbbiekben állománykezelést is alkalmazunk – amit érdemes a növényvédelemmel egy menetben elvégezni – sokkal intenzívebb és gyorsabb lesz a növények védekező reakciója a stresszhelyzetekkel szemben. Rövidebb ideig vagy egyáltalán nem lesznek láthatóak a gyomirtó szerek által okozott fitotoxikus tünetek, amiből arra lehet következtetni, hogy kevésbé viseli meg az állományt a gyomirtás. Lényegesen gyorsabban fognak gyógyulni a növényeken ejtett mechanikai sérülések, ezáltal lecsökkentve a kórokozók általi felülfertőzéseket. Az Albit használatával csökkenthetjük a környezet okozta stresszhatásokat. A kondicionálás által megnöveljük a sejtekben a kolloidokhoz kötött víz mennyiségét, ezáltal csökken a párologtatás, ami lényegesen jobb szárazságtűrést eredményez. A szer használatával elkerülhetőek a mikotoxin szennyeződések, javul a termés minősége és nő a mennyisége.

A fentiekből adódóan érdemes kipróbálni ezt a remek készítményt! Támogassa Ön is növényei immunrendszerét Albittal, és gyönyörködjön az egészségtől kicsattanó kultúrákban!

Árajánlatot a lenti elérhetőségeken kívül itt kérhet!

Farkas-Csamangó Tamás
30/471-9874
www.agromag.hu

 

 

Gyomirtó cukor: befellegzett a glifozátnak?

Témák:7dShglifozátgyomirtásnövényvédelem

 

567.jpg

2019-03-18

A Tübingeni Egyetem vegyészei és mikrobiológusai egy olyan cukormolekulát fedeztek fel, ami gátolja a növények és mikrobák fejlődését, ugyanakkor az emberre veszélytelen. Ez lesz vajon a lehetőség az ellentmondásos glifozát helyettesítésére?

A Tübingeni Egyetem kutatói egy olyan természetes anyagot találtak, ami méltó ellenfele lehet a kétélű gyomirtónak, a glifozátnak: a cianobaktériumokból újonnan izolált cukormolekula gátolja a mikroorganizmusok és növények növekedését, viszont veszélytelen az állati és emberi szervezetre. A kutatás vezetője Dr. Klaus Brilisauer, Prof. Stephanie Grond (Szerves Kémiai Intézet) és Prof. Karl Forchhammer (Mikrobiológiai és Fertőzésgyógyászati Intézet) volt. Az eredményeket a Nature Communications című folyóiratban mutatták be.

A humán- és állatgyógyászatban, illetve a növényvédelemben alkalmazott hatóanyagok nagy része valamilyen természetes eredetű összetevő. Ezek az anyagok akár bonyolult kémiai szerkezettel is rendelkezhetnek, de némelyik egészen egyszerű felépítésű. E hatóanyagok zsenialitása gyakran egyszerűségükben rejlik: az antimetabolitok például úgy avatkoznak be a sejt működésébe, hogy hasznos tápanyagnak „tettetik magukat”. Ez megzavarja az életfolyamatok működését, ami megakadályozza a sejtnövekedést és végül akár annak pusztulásához is vezethet.

A tübingeni kutatók egy kifejezetten egyszerű szerkezetű, szokatlan antimetabolitot fedeztek fel, mégpedig a 7-dezoxi-szedoheptulóz (7dSh) kémiai elnevezésű cukormolekulát. A szénhidrátok általában energiaforrásként szolgálnak a sejtek számára, amit növekedésükben hasznosítanak, ez a molekula azonban gátló hatású a különböző növények és mikroorganizmusok (baktériumok és gombák) számára. A cukormolekula a csupán mikroorganizmusokban és növényekben lejátszódó sikiminsav-út egyik kulcsenzimét blokkolja, tehát a kutatók szerint veszélytelen az állati és emberi szervezetre.

7dSh-szerkezete-300x177[1].jpg

A 7-dezoxi-szedoheptulóz szerkezeti képlete

A ritka dezoxi-cukorra édesvízben élő cianobaktériumokban bukkantak rá, melyek gátolják egyes baktériumok növekedését. E gátlómechanizmus vizsgálata vezetett a természetes hatóanyag szerkezetének felfedezéséhez. A kutatók immár egy újonnan kifejlesztett szintetizálási folyamatról is beszámolhattak, mely további molekuláris mechanizmusok meghatározását is lehetővé tette.

A kutatás során tömegspektrometriás módszerrel jöttek rá arra, hogy a 7dSh a sikiminsav-út egyik enzimének, a dehidro-kinolinsav-szintetáz működését akadályozza. E biokémiai folyamat jelenleg ismert leghatékonyabb gátlóanyaga az ellentmondásos tulajdonságokkal bíró gyomirtó szer, a glifozát. „Ellentétben a glifozáttal, az újonnan felfedezett dezoxi-cukor teljes mértékben természetes anyag. Reményeink szerint maradéktalanul lebomlik és nem szennyezi a környezetet” – mondja Dr. Klaus Brilisauer. A 7dSh-val végzett kísérletek alapján úgy tűnik, hogy valóban ígéretes herbicidről van szó. „A természetes gyomirtás nagyszerű lehetőségével állunk szemben.”

A kutatók remélik, hogy hosszútávon lecserélhetők lesznek a kétélű gyomirtó szerek, így csökken a herbicid metabolitok mennyisége is, ami egészségügyi veszélyt is jelent. Ugyanakkor további vizsgálatok várnak a 7dSh-ra annak érdekében, hogy feltérképezzék az üzemi alkalmazás hatékonyságát, megismerjék a molekula lebomlásának biokémiáját és bebizonyosodjon, hogy az új herbicidjelölt valóban veszélytelen az állati és emberi szervezetre.

 

 

Hírek - Növény

Magyarország, Franciaország, Hollandia és Svédország közösen értékeli újra a glifozátot

(agrarszektor.hu) 2019. március 17., vasárnap 11:15

európai bizottság | javaslat | glifozát | franciaország | hollandia

Az Európai Bizottság javaslatára Franciaország, Hollandia, Magyarország és Svédország közös jelentéstevőként értékeli a glifozát - növényvédő szer hatóanyag - megújítását.

Az űrlap teteje

Az EU Bizottság azon hatóanyagok esetében, amelyek mögött terjedelmes engedélyezési dokumentáció áll, biztosítani szeretné a lehetőséget, hogy ne egy jelentéstevő tagállam, hanem több tagállam együttesen végezze az értékelést. Ennek megfelelően a hatóanyagok megújítási eljárását szabályozó 884/2012. számú bizottsági végrehajtási rendeletet módosítani szükséges. A tervezetet és ezzel összhangban a glifozát hatóanyag közös értékelésére összeállt első ilyen típusú együttműködés elfogadását a tagállamok a soron következő Állandó Bizottsági ülésen fogják megvitatni, 2019. március 21-22-én - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

image1552752803-0[1].jpg

Franciaország, Hollandia, Magyarország és Svédország képviselői megállapodtak abban, hogy közös jelentéstevőként végzik a hatóanyaghoz beadott dosszié értékelését és mindegyikük által elfogadott jelentés-tervezetet nyújtanak be az EFSA-nak (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) 2021-ig. A csoport AAG (the Assessment Group on Glyphosate - Glifozát-értékelő csoport) néven kezdi meg a felkészülést és a szakértői munkát. Magyarország részéről ezt a feladatot, azaz a dokumentáció értékelését a Nébih fogja végezni.

2017 decemberében 5 évre, 2022 végéig hosszabbodott meg a glifozát hatóanyag engedélye. Az eljárás alapján a megújításra vonatkozó kérelmet 2019. december 15-ig kell benyújtania az érdekelt növényvédő szer gyártó cég(ek)nek. A teljes dokumentációt 2020. június 15-ig kell benyújtani, ami alapját fogja képezni az újraértékelésnek.

európai bizottság | javaslat | glifozát | franciaország | hollandia | svédország | megújítás | hatóanyag | értékel

A biopeszticidek világpiaca 2022-re eléri az 5,02 milliárd dollárt

  1. március 14., 10:31|Agroinform.hu – Tóth Endre

Címkék:

növényvédelem,

élelmiszer-biztonság,

növényvédőszer,

peszticid,

bio 

Az élelmiszer-biztonság egyre szigorodó követelményei arra késztetik a termelőket, hogy a növények kártevők és kórokozók elleni védelméhez lehetőleg természetes vegyületeket használjanak.

A legfrissebb amerikai jelentés szerint a biopeszticidek globális piaca 2022-ig – évi 12,5 százalékos növekedési ütem mellett – 5,02 milliárd dollárra növekszik – írja a news.agropages.com angol hírportál.

Az élelmiszer-biztonság egyre szigorodó követelményei – a biotermékek növekvő fogyasztásával együtt – ugyanis arra késztetik a termelőket, hogy a növények kártevők és kórokozók elleni védelméhez a mérgező vegyszerek helyett a környezetre kevésbé ártalmas (lehetőleg természetes) vegyületeket használjanak. Az ilyen szereket az angol szakirodalom a „biorational pesticides” kifejezéssel jelöli.

almafa2[1].jpg

A kutatók egyre több természetes anyag peszticidként való alkalmazási lehetőségét fedezik fel – fotó: Pixabay

A bio növényvédő szerek piacának értéke a legutóbbi négy évben közel a kétszeresére emelkedett. A kutatók egyre több olyan természetes (környezetre ártalmatlan) anyag peszticidként való alkalmazási lehetőségét fedezik fel, amelyekről korábban azt senki sem képzelte. Ezek nagy részét a növényi kivonatok (piretrin, azadirachtin stb.) és növényi olajok képezik, és ezeket általában levélzetre vagy talajra permetezve, illetve a növények szárába oltva alkalmazzák. Az ilyen szerek a védelem mellett a növények növekedését is serkentik, és további

nagy előnyük – az ártalmatlanság mellett – az, hogy alkalmazásuk egyszerű, így nem igényel szakképzettséget.

Az utóbbi időben a növényvédő szerek gyártásában érdekelt, szinte valamennyi nagy cég (Bayer, BASF, DowDuPont, Syngenta) felvette profiljába az új biopeszticidek kutatását, amelyek iránt a legnagyobb igény Észak-Amerikában és Európában mutatkozik.

 

Glifozát-ügy: nem ér titkolózni

  1. A.
  2. 03. 13., szerda, 08:37

Megsemmisítette az Európai Unió Bírósága az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) azt a döntését, mely szerint nem nyilvánosak a glifozát toxicitásával, illetve rákkeltő mivoltával kapcsolatos tanulmányok.

permetez-traktor[1].jpg

Fotó: pxhere

A nemrég kiadott sajtóközleményből egyebek között kiderül, hogy négy EP-képviselő – köztük a magyar Jávor Benedek – fordultak az Európai Unió Bíróságához, hogy elérjék, legyenek nyilvánosak a glifozát engedélyének meghosszabbítását megalapozó tanulmány részletei. Beadványukban arra hivatkoztak, hogy a nyilvánosságnak joga van tudni,

az EFSA milyen módszertan szerint jutott arra a következtetésre 2015 novemberében, hogy a glifozát emberekre nézve valószínűleg nem rákkeltő, miközben ugyanazon év márciusában a Nemzetközi Rákkutató Központ (CIRC) még a hatóanyag potenciálisan rákkeltő mivoltát állapította meg.

Az erre vonatkozó tanulmányokat több indokra hivatkozva zárta el a nyilvánosság elől az élelmiszerbiztonsági hatóság, egyebek között azzal indokolta a döntését, hogy a benne álló tartalom publikálása komoly befolyással lenne az érintett vállalkozás gazdasági érdekeire.

A friss sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy nemcsak azok az információk érdemelnek nyilvánosságot, amelyek önmagában a hatóanyag környezetbe kerülését taglalják, hanem azok is, amelyek arról szólnak, hogy milyen hosszú távú hatásokat idéz elő a kijuttatás a környezet állapotában, illetve az úgynevezett „nem célcsoport” szervezetekben, vagyis az olyan élőlényekben, amelyek óhatatlanul érintkezésbe lépnek az egyébként nem ellenük bevetett hatóanyaggal.

Mivel növényvédő szerről, sőt az egyik legáltalánosabban elterjedt növényvédő szerről van szó, ezért nem kezelhető pusztán feltételezésként, hogy „mit okoz, ha kijut a környezetbe”, hiszen éppen az elvárt hatásáért juttatták ki éveken át – fogalmaz a közlemény.

Forrás: 

magyarmezogazdasag.hu

Új, veszélyes betegség fenyegeti a szőlőt

  1. március 12., 12:48|Agroinfom.hu

Szóljon hozzá Ön is! |

Címkék:

növényvédelem,

szőlő,

betegség,

szőlészet,

kórokozó,

károsítók

A Pierce betegség kórokozója számos növényfajt képes megfertőzni, gyümölcsök és dísznövények is veszélyeztetettek, és akár a szőlő is.

A Bayer Hungária Kft. szőlő szimpóziumán – amelyről itt számoltunk be – Székely Tamás, a Nébih NTAI Növényegészségügyi Osztályának vezetője tájékoztatást adott a szőlő aranyszínű sárgasága betegségről, majd a Pierce betegségről is beszélt, amelynek korókozóját már szőlőn is megfigyelték.

A szőlő aranyszínű sárgasága egy zárlati, másnéven karantén betegség, ami 2013-ban jelent meg országunkban. A kórokozóra szinte az összes, Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony. A betegség követését és a hatósági intézkedéseket bonyolítja, hogy Magyarországon (és EU-ban is) a szőlőben kettő, hasonló tüneteket okozó fitoplazma károsít, ezek egyike a szőlő aranyszínű sárgasága betegség, a kórokozó nevén Flavescence doree (FD) és a szőlő sztolbur fitoplazmája.

A diagnózist nehezíti, hogy a két betegséget tünetek alapján nem lehet elkülöníteni, ebben csak a molekuláris diagnosztikai vizsgálat mondja ki a végső eredményt. A közelmúlt vizsgálatai azt mutatták, hogy jelenleg még több a sztolbur fitoplazma az ültetvényekben, mint a FD, de az utóbbi terjedésével ez az arány megváltozhat.

szolo1_JO[1].png

  1. ábra: A szőlő aranyszínű sárgaság betegség tünetei (forrás: Székely Tamás, Nébih)

szolo2_JO[1].png

  1. ábra: A szőlőn előforduló fitoplazmás betegségek (forrás: Székely Tamás, Nébih)

A szőlő aranyszínű sárgasága fitoplazma vektor és szaporítóanyag útján terjed. A vektora az amerikai szőlőkabóca, amely a szőlőn közvetlen kárt nem okoz, de annál súlyosabb kárral fenyeget közvetett úton, a fitoplazma terjesztésével. A vektor a szőlő mellett megél iszalagon és égeren is.

szolo3_JO[1].png

3.ábra: Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) (forrás: Székely Tamás, Nébih)

Miután a fertőzött tőkéket meggyógyítani nem lehet, értelemszerűen a védekezés a megelőzésre korlátozódik.

A hatóság többlépcsős eljárási tervet dolgozott ki és követ e betegség terjedésének megállítására. Ennek része a készenléti terv a Nébih szintjén, a cselekvési terv a megyei Kormány Hivatalok szintjén, a szakmai fórumok az integráló és ernyőszervezetek bevonásával és a tájékoztatók a termelők és érdeklődők részére (közvetlen szóbeli tájékoztatás, írásos, képes szóróanyagok, interneten elérhető anyagok).

A hatóság felvételezéseket végez évről évre, s amennyiben fertőzött területet talál, s a kórokozó jelenlétét a molekuláris vizsgálat is bizonyítja, úgy a fertőzött tőkéket és az 1 km-es körzetében található, tüneteket mutató tőkéket ki kell vágni és megsemmisíteni, illetve az iszalagot szintén meg kell semmisíteni. További 3 km-es sugarú körben fokozott megfigyelést és az iszalag megsemmisítését írja elő.

A vektor tekintetében a fertőzött- és a pufferterületen egyaránt kötelező a védekezés, míg a fertőzéssel nem érintett területen is erősen ajánlott. Az alábbi ábra remélhetőleg segít a hatósági intézkedések megértésében.

szolo4_JO[1].png

  1. ábra: Hatósági intézkedések megtalált FD fertőzés esetén (forrás: Székely Tamás, Nébih)

A kivágások esetén a termelő kártérítést kap a kivágott tőkék számával arányosan. A kár értékének meghatározásában az illetékes Hegyközség részt vesz.

A védekezés is államilag támogatott – a vektor, azaz a szőlőkabóca ellen. Itt a felhasznált növényvédő szer vételárának 75 %-át térítik meg a termelő részére, de hektáronként ezt az összeget 12 000 Ft-ban maximálták és egy termelő részére maximum 240 000 Ft fizethető ki.

Összefoglalva az előadó hangsúlyozta, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége nagyon súlyos károkat tud okozni, egyesek a 2. filoxéraként emlegetik, de nem kell így lennie. A megfékezéséhez viszont széleskörű összefogásra van szükség.

Ebben kiemelt szerepet kap a termelő:
- megfigyelés, ha gyanús tőkét lát
- jelezés a hatóság felé
- a vektor elleni védekezés elvégzése
- az iszalag kiirtása a szőlőterületen, s annak közvetlen közelében
- együttműködés a hatósággal – az intézkedések végrehajtása alapvető követelmény

Természetesen a növényvédelmi hatóság hasonlóan fontos szerepet tölt be a felmérések útján, a diagnosztikai vizsgálatok terén, a hatósági intézkedésekkel, a tájékoztató anyagok összeállításával.

A kutatások segíthetnek abban, hogy jobban megismerjük a károsítót és a vektorát, s a védekezéshez új megoldásokat nyújthatnak. A kamarák, hegyközségek a szaktanácsadással, az információ terjesztésével tudnak segíteni.

Az előadás második részében a Xylella fastidiosa subsp. fastidiosa baktérium karantén károsítóról kapott tájékoztatót a hallgatóság. A kórokozó okozza a Pierce betegséget, de a mediterrán térségben sokan úgy ismerik, mint az olajfák hirtelen elhalása.

Széles a kórokozó tápnövény köre, az olajfa mellett megtámadja a citrusféléket, gyakran terjeszti a leánder, de veszélyeztetett a cseresznye, mandula, rózsa, muskátli, zanót és egyéb dísznövények.

A téma felvetésének aktualitást az ad, hogy 2017-ben szőlőn is megtalálták a betegséget a Baleár szigeteken.

szolo6_JO[1].jpg

  1. kép Szőlő Pierce betegsége Kaliforniában Chardonnay fajtán – fotó: J. Clark, UCLA, Berkeley

A kórokozó variabilitását biztosítják az alfajai, így tud több tápnövényhez is alkalmazkodni. A kórokozó terjesztésében 5 kabócafaj is részt vesz, s számunkra fontos, hogy ezek mindegyike honos országunkban – közöttük a tajtékos kabóca, amelyik hazánkban széles körben elterjedt.

Itt is karantén intézkedések várhatók – összhangban az EU más tagállamaiban már hatályos intézkedésekkel –megjelenése esetén, amelyek még kiterjedtebbek, még szigorúbbak. A fertőzött növény(ek) kivágása, megsemmisítése mellett sorra jutnak a 100 m sugarú körben található további növények, s a puffer zóna itt 10 km sugarú kör.

(Az összefoglalóban bemutatott képek és ábrák az előadáson vetített anyagból származnak)

Hogyan őrizhetjük meg a növényvédelem hatékonyságát?

Horváth Csilla

  1. 03. 06., kedd, 07:34

Ritka az olyan növényvédelmi tanácskozás, ahol nem az adott cég szerei állnak a középpontban. A Bayer gyümölcstermesztőknek szóló, Nyíregyházán, Lajosmizsén és Sormáson megtartott rendezvénysorozatán a rezisztenciakérdéseken és a növényvédőszer-engedélyezés nehézségein volt a hangsúly.

Állókultúrákban sokféle betegség és kártevő veszélyezteti a termést, ezért általában sok növényvédelmi kezelésre van szükség egy tenyészidőben, mondta a növényvédő szerek hatékonyságának fenntarthatóságáról szóló előadásában Kleofász Mátyás. A hosszú ideig egy helyben maradó állományokban fölszaporodik a fertőzőanyag, ami növeli a betegségek kockázatát.

Az 1970-es évekig nem fordult elő hatástalanság a növényvédelemben, mert csak általános hatású növényvédő szerek léteztek.

Azután megjelentek a speciális hatásmódú gombaölő szerek, például a benomil, amit számos készítményben használtak, és rövid idő alatt kialakulhatott ellene rezisztencia a kórokozókban. Azok képesek a leghamarabb ellenállóvá válni egy-egy speciális hatóanyagra, amelyek fejlődési ciklusa gyors, tehát többször kell védekezni ellenük, és mindegyik permetezés lehetőség az „ellenállásra” a kórokozó számára. Ugyancsak a rezisztenciát elősegítő tulajdonság az erős spóratermelés, a rendszeresen ismétlődő ivaros szaporodás, valamint a széllel való terjedés is.

A gombaölő szerek oldaláról azok vannak veszélyben, amelyeket ismételt kezelésre használunk, nem váltogatjuk a különböző hatásmódú szereket, és nem megelőző védekezésként juttatjuk ki azokat. Az alacsony dózis a rezisztencia melegágya.

Sajnos az Európai Unió rendkívül szigorú, és szakmailag vitatott újraengedélyezési eljárásai következtében sok ismert és hatékony hatóanyagot vontak vissza, aminek az a következménye, hogy a meglévőket gyakrabban vagy nagyobb adagban kell használni, miközben csökken a szerrotáció lehetősége is. Mindez nagyobb környezetterheléssel járhat, emelkedhet a szermaradékok értéke, és nem mellékesen a rezisztencia kialakulását is elősegíti.

Ha a manapság gyakran használt hatóanyagcsoportokat tekintjük át, azt mondhatjuk, hogy a ditiokarbamátok addig maradnak hatékonyak, amíg engedélyezett a használatuk. A triazolok első tagját éppen a Bayer fejlesztette ki 40 évvel ezelőtt, és máig jól használhatók. Ha kialakult is ellenük valahol rezisztencia, az nagyon lassú folyamat volt, a gombaölő szerek kiszámíthatóan működnek.

A nagyon hatékony strobilurinokat viszont néhány év alatt sikerült tönkretenni - fogalmazott az előadó, ugyanis egyetlen gén változása elég a kórokozóknak arra, hogy egyik évről a másikra ellenállóvá váljanak ellenük. Sajnos a jó szereket hajlamosak vagyunk éjjel-nappal, önmagukban használni, ami nagyon kockázatos a rezisztenciaveszély miatt.

768.jpg

Lisztharmatos hajtásvég

Fotó: Horváth Csilla

A legújabb, széles hatású hatóanyagcsalád az SDHI-k (szukcinát-dehidrogenáz gátlók), és a gyártókon meg a felhasználókon múlik, meddig lehet hatékonyan használni a szereket. A Bayer Luna Experience készítményében gyári kombinációban triazol hatóanyaggal együtt szerepel a fluopiram, így a rezisztenciaveszély eleve kicsi. Az engedélyezett alacsonyabb dózisban lisztharmat ellen hat, a magasabb dózist a varasodás elleni védekezésnél kell használni. Mindez azt is jelenti, hogy lisztharmat ellen várhatóan nagyon sokáig hatékony marad a készítmény. Ugyancsak gyári kombináció a Flint Max, amiben a trifloxistrobint tebukonazol egészíti ki.

Kratancsik Elvira, a Bayer fejlesztési és regisztrációs vezetője az európai növényvédelem jövőjét latolgatta az uniós felülvizsgálatok fényében. A hatóanyagok uniós engedélyezése során kizáró kritériumok alapján döntenek, míg korábban a kockázat nagysága volt a mérvadó szempont. A döntéseket pedig sokszor politikai alapon, a környezetvédők nyomására hozzák meg, mondta. Nem csoda, hogy különösen kevés új hatóanyagot vezetnek be az Európai Unióban.

bayer_phytobac[1].jpg

Fotó: Bayer

A Bayer egyaránt kínál vetőmagot, kémiai és hamarosan biológiai védekezési eljárásokat, integrált gyomszabályozást. Fontosnak tartják a kiskultúrás engedélyezést, a termékkövetés során felhívják a figyelmet az ember, a környezet és a vizek védelmére, és olyan korszerű eszközöket kínálnak, mint az easyFlow® cseppmentes adapter a permetezőtartály megtöltéséhez, vagy a Phytobac® rendszer, amely baktériumok segítségével, helyben hatástalanítja a permetezőgépek tisztításakor összegyűjtött szennyvizet.

Magyar Díszfaiskolások Egyesülete

 

Eseménynaptár

Felügyelői körzetek

Felügyelői körzetek 2019 v2 Vas megye

Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és talajvédelmi Osztály

Vas megye méhsürüség

mehsuruseg [320x200]

Média partnerünk

banner-280x320

Partnereink

Ügyvédünk:

Börzsönyiné Dr. Kiricsi Szilvia

30 6865013

Üzemorvosunk:

Dr. Bakó Ildikó  30 9367266

Új Veszélyes kártevők

1242238532955189965Biohazard.svg.med

Előrejelzés

   Elorejelzes kicsi

 

PEST monitor

Google Maps logo

Sajtó szoba