VÉDEKEZÉSI FELHÍVÁS!
Megjelent a sárgarozsda
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján hazánk téli időjárása (2022/2023 évek) az átlagosnál melegebb és csapadékosabb volt a korábbi évekhez képest. A feldolgozott adatok azt mutatják, hogy 1901 óta a 2. legenyhébb (3,09 oC-os országos téli középhőmérséklettel) és a 9. legcsapadékosabb telet tudhatjuk magunk mögött, melynek folyamán az éghajlati csapadék normál mintegy 150 %-a hullott le a téli hónapok alatt (173,1 mm).
A minimum hőmérsékletek január, február folyamán legfeljebb 8-10 napig süllyedtek a negatív tartományba, de legfeljebb mínusz 6-9 fokig (Zala megyei adatok).
Mint tudjuk, ilyen körülmények között a károsítók többsége sikeresen képes áttelelni, amely számukra kedvező tavaszi időjárás esetén fokozott fertőzésveszélyt jelez előre.
A közösségi média felületeken és szakemberek körében az utóbbi hónapokban, hetekben egyre gyakrabban került fókuszba a gabonafélék rozsdafertőzése. Már ősszel megfigyelhető volt nagyarányú fellépésük a táblák szélein, pázsitfűféléken, szinte teljes levéllemez elszáradást okozva tavaszra. Emellett elsősorban őszi árpa és kisebb mértékben őszi búza állományokban is fellépett a betegség. Őszi árpában több esetben szükséges volt a korai fungicides beavatkozás. A rozsda fajt tekintve valószínűsíthetjük, hogy nagyrészt a sárgarozsda okozta a problémát tekintve, hogy az őszi búza, őszi árpa és a rozs is gazdanövénye (egyes esetekben őszi árpában törperozsda gyanúja is fennállt). A tünetek azonban nem minden esetben voltak tipikusak, amely a gazdanövény érzékenységétől és a környezeti tényezőktől is függött. Jelenleg az őszi árpa állományok rozsdafertőzöttsége a kezeléseknek köszönhetően visszaszorult, ellenben őszi búzában gyakorivá, helyenként jelentős mértékűvé vált a sárgarozsda fellépése (1. fotó).
1. fotó: Sárgarozsda fellépése őszi búzában (Fotó: Vajkovics Balázs, Vas vármegye)
A rozsdabetegségek jelentősége korántsem elhanyagolható, mert fertőzésük következtében felszakad az epidermisz, mely a növényt fokozott légzésre készteti, csökkentve ezáltal a termés mennyiségét és minőségét. Ezen felül -a fertőzéshez kedvező körülmények között-, terjedésük néhány nap alatt nehezen kezelhető vagy adott esetben visszafordíthatatlan károkat okozhat, különösen ha nem avatkozunk be időben.
A sárgarozsda tünetei, a fertőzés körülményei
A sárgarozsda tünetei nemcsak a levélen, levélhüvelyen jellemzőek, hanem a száron, kalászpelyván is. Érzékeny gazdanövényen, optimális körülmények között a kórokozó világos sárga színű telepei gyöngyfüzér-szerűen, a párhuzamos levél erek között sorba rendeződve válnak láthatóvá (2. fotó).
2. fotó: Sárgarozsda uredo telepei a párhuzamos levélerek között (Tüh A.)
A kórokozó hőigénye lényeges alacsonyabb mint a vörös (levél) rozsdáé. A téli időszakot a fertőzött levélszövetben micélium alakban vagy uredo telepekben vészeli át. A tartósan -10 oC alatti hőmérséklet hatására eleinte leáll a kórokozó fejlődése, majd elpusztul. A spórák életképességét nemcsak a hőmérséklet hanem a csapadék, a levegő páratartalma és a levélnedvességi viszonyok is jelentősen befolyásolják, ezért fordulhatott elő az idei tavaszon, hogy átmeneti időszakokban (március) a betegség kisebb, alig érzékelhető jelenlétével szembesültünk. A tavasszal védelemben még nem részesített állományokban azonban a kórokozó ott maradt (ha nem is jelentős mértékben) és a számára kedvező csapadékos, hűvös áprilisi időjárásban erőre kapott. Az uredospórák csírázásához legalább 3 óra levélnedvesség szükséges, mely (a nappali-éjszakai nagy hőingásból eredő) páralecsapódásból, ködből is származhat. Az eső és az intenzív légmozgás szintén segítik a spórák állományon belüli terjedését, csírázását. A spórák csírázási optimuma: 7-15 oC, de kifejezetten kedvező ha az éjszakai hőmérséklet kevesebb mint 15 oC. A fertőzés és a tünetek fejlődése 10-16 oC között intenzív, tartósan 21-23 oC-on azonban megáll.
A tünetek –optimális körülmények között- a fertőzést követő 1 hét múlva jelennek meg, melyek eleinte apró, tűszúrásnyi, kivilágosodó pontok formájában figyelhetők meg (3. fotó). A foltokon a gomba sporulációja a fertőzéstől számított 2 hét múlva válik láthatóvá (sárga uredotelepek).
3. fotó: Sárgarozsda kezdeti tünetei (Tüh A.)
Védekezés
Mint minden gombabetegség esetében, a sárgarozsdánál is a megelőzésre kell fektetnünk a hangsúlyt. Nem szabad megvárni, amíg a betegség (még ha kis levélfelületi fertőzöttség mellett is) az állományban gyakorivá válik, elterjed mert ezáltal jelentős fertőzési gócot tartunk fenn, különösen a jelenlegi kedvező körülmények között. Általánosságban elmondható, hogy a védekezést 1-5 %-os levélfelületi fertőzöttség valamint legalább 10 %-os állományfertőzöttség esetén javasolt megkezdeni. Ez természetesen csupán iránymutatás, mivel a fertőzés lefolyását többek közt a tábla előélete, elhelyezkedése, technológiája, az alkalmazott hibrid betegség ellenállósága is befolyásolja. Amennyiben folytatódik a szeles, csapadékos és viszonylag hűvös időjárás, a fertőzésveszély a betegség jelenlegi jelenlétének ismeretében, magas lesz. Hosszú távon járvány kialakulása várható, ha a május havi átlaghőmérséklet 18,3 oC alatt alakul.
Védekezésre (teljesség igénye nélkül) az azolok közül a protiokonazol, tebukonazol; SDHI fungicidek közül a fluxapiroxad, SDHI+azol kombináció: protiokonazol+bixafen, a strobilurin hatóanyag csoportból a piraklostrobin hatóanyagtartalmú készítmények illetve ezek kombinációi javasoltak elsősorban (1. sz. melléklet).
Zalaegerszeg, 2023.04.26.
Tüh Annamária
Zala Vármegyei Kormányhivatal
Agrárügyi Főosztály
Növény- és Talajvédelmi Osztály
