A 10. jubileumi PREGA konferencia idén az „eredeti” helyszínén, Kecskeméten került megrendezésre, ahol annak idején az 1. konferenciát is lebonyolították. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezete jóvoltából a két napos konferencia első napján vehettünk részt személyesen.
A köszöntő és megnyitó után Dr. Feldman Zsolt államtitkár úr tartotta meg az első előadást, amelyben elmondta, milyen megoldások, ötletek, vidékfejlesztési pályázatok lesznek elérhetőek a közeljövőben. Újdonságként egy digitalizációs kérdőívet hozott, ami segítséget nyújt abban, hogy a pályázat során honnan hova tartunk, mik az adott gazdaság erősségei, gyengeségei, és ezekre milyen pontszámok kaphatóak. 97,5 milliárd Ft áll rendelkezésre a „Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása” című pályázathoz, amely várhatóan a IV. negyedévben érkezik majd és többek között jelentős különbség az első körös pályázathoz képest, hogy maximum 2 db, egyenként 10 millió Ft értékű erőgép beszerzéséhez nyújt támogatást, illetve maximum 1 db betakarító gép vásárolható, legfeljebb 30 millió Ft támogatás mellett. Megemlítette továbbá, hogy a nemzeti KAP hálózat (2023-2027) részeként, az Európai Innovációs Partnerség keretében egy operatív csoport került létrehozásra, ahol az innovációké és az együttműködésé a főszerep.
Ezt követően Várszegi Gábor a NÉBIH által üzemeltetett elektronikus gazdálkodási napló változásait, a rendszer működését szemléltette. Fontos változásként említette a naptári évre történő átállást, amelynek részeként azok a táblák, ahol következő évi kultúra jelölésre került, automatikusan megjelennek a 2025. évi naplóban (amely várhatóan február közepétől lesz elérhető az eGN felületén). Kötelező továbbá az EK adatokkal történő szinkronizálás, ahol eddig az információcsere két hetente valósult meg, az idei évtől (az ősfeltöltés után) viszont már napi frissítéssel dolgozik a rendszer. Említésre került a kötelező növényvédelmi nyilatkozat, eszerint azok számára, akik nem végeznek az adott táblán növényvédelmi kezelést, nem elég az üres napló beadása, a növényvédelmi kezelés mentességről nyilatkozniuk is kell. 2025. február 3. éjfélig 108.581 napló került beadásra, ebből 69.260 AKG, ÖKO és AÖP vállalással. Az adatszolgáltatás közel 98 %-os volt. A 2025. évre további „felhasználói élményt növelő frissítéseket” ígért az előadó, illetve a növényvédőszer kódtár konszolidálását.
Az „Új KAP 2025 aktualitások” című kerekasztal beszélgetésen Papp Zsolt György (elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Szabó Levente (projekt szakmai vezető, 4iG Informatikai Zrt.), Dr. Gyuricza Csaba (egyetemi tanár, rektor, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) és Dr. Goda Pál (ügyvezető igazgató, AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) vettek részt. A beszélgetés moderátora Dr. Milics Gábor (egyetemi tanár, tanszékvezető – Precíziós Gazdálkodási és Agrárdigitalizációs tanszék, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) volt. Gyuricza Csaba rávilágított, hogy az agrárképzésben végzettek mindössze 12%-a kapott átfogó KAP ismereteket, de ezt az arányt igyekeznek mindinkább növelni, azonban a sok változás miatt nehezebb lépést tartani. Törekvés továbbá a digitalizáció minden egyes szakterületbe való beépítése. Papp Zsolt György elmondta, hogy a NAK feladatai közé tartozik az ismeretek terjesztése, adminisztratív feladatok átvállalása, a pályázók segítése oly módon, hogy mind a felkészülésben, mind a beadásban is segítséget kapjanak. „A digitalizációt megkerülni már nem tudjuk, azzal együtt kell élnünk, használnunk kell, hiszen már az okostelefonjaink használatával is nagyon sok információhoz jutunk. A dróntechnológia, a fülke nélküli traktorok is mind-mind jelzik, hogy az elmúlt 10-50 évben mekkora fejlődésen ment keresztül a mezőgazdaság.” Szabó Levente úgy fogalmazott, hogy a precízió fogalma alatt leginkább a látványos eszközök kerülnek előtérbe, kevésbé az infrastruktúra. Erőteljes irányt vettünk a robotizáció felé, a nagy mennyiségű begyűjtött adat feldolgozása is sok munkát, illetve nagy sávszélességet igényel, és a már kiépített 5G hálózat mellett a 6G fejlesztése is folyamatban van. Az adatok biztonsága, azok kezelése újabb kihívást jelent számunkra. Goda Pál szintén az adatok gyűjtéséről, feldolgozásáról, információvá alakításáról beszélt. A gazdálkodói igények sokfélék, a termelők megszólítása éppen ezért fontos, ugyanis a jó adatokból lehet csak érdemi munkát produkálni. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy az adatszolgáltatást követően az egyedi adatok visszakaphatóak legyenek.
„Növénytermesztés és állattartás, mint biológiai egység” címmel tartott előadást Dr. Tomas Norton egyetemi docens, a Leuveni Katolikus Egyetem Állat- és humánegészségügyi Mérnöki karáról. Az általuk elvégzett állattartást segítő kutatások, korszerű mérések, adatgyűjtések módszereiről számolt be. Kutatásuk során a fenntartható gazdálkodás, az állatjólét, a károsanyag kibocsátás csökkentése, a mikrokörnyezet, a takarmány és gyógyszerek vizsgálati tapasztalataiból nyertek információkat. Az adatok gyűjtése kamerák, mikrofonok és szenzorok segítségével történt, ezek pedig sertés- illetve baromfitelepeken, valós idejű dinamikus modell felállításával valósultak meg. Előadásának végén a precíziós (PA), illetve a fenntartható gazdálkodást (PLF) állította szembe egymással, növény-és állattenyésztésbeli különbségekre rávilágítva. Kiemelte, hogy a használható eredmények eléréséhez a digitális és a fizikai világ közötti kapcsolódás megtalálása szükséges, aminek elengedhetetlen feltétele a gazda, a kutató és az informatikus együttműködése.
Fischl Balázs az AgroVIR Kft. két új termékét mutatta be, melyek a gazdálkodás megkönnyítéséhez járulnak hozzá. Az INPUT+ a digitális anyagbeszerzést támogatja, tervez, figyeli az input árakat és tendereztet. A BANK+ kedvezőbb konstrukciókat, gyorsabb hitelbírálatot tesz levetővé felhaszbálói számára, ennek megsegítésére több bankkal is kötöttek már együttműködési megállapodást. Az AgroVIR az MI techbológiát felhasználva (AI agronómus) vetésforgót, agrotechnológiai tervet és akár 5 évre előre vetéstervet is tud generálni. Ehhez közel 600 ezer hektárról érkeznek be hozzá bel- és külföldről adatok. A következő lépcsőfok várhatóan a helyspecifikus szintű adatokból gazdasági, majd közösség szintű adatok kinyerése lesz.
Kánai András jövőkutató szintén az AI szerepét helyezte előtérbe. Meglátása szerint az elkövetkező 2-3 évben nagyobb léptékű változásokra lehet számítani, új agrárforradalom veszi kezdetét. A fokozatosan csökkenő emberiség kevesebb élelmiszert fog igényelni, amely így kihat majd a mezőgazdaságra is. A a földműveléshez való visszatérés azok számára lesz meghatározó, akik nem kívánnak tovább a virtuális térben létezni.
Szabó Levente a 4IG Group-tól arról beszélt, hogy adatok, információk most már sok helyről kinyerhetők, azonban a döntésekben még nem igazán kerülnek felhasználásra. A precíziós, okos, adatalapú gazdálkodás korában vagyunk, ahol hálózatba kapcsolt gazdaságokkal találkozunk (connecting farms). Az információs és kommunikációs technológia, valamint a humán infrastruktúra fejlesztése is lényeges szempont. Alapkérdéseket kell meghatározni, mint például a termés/termék minősége, a fenntarthatóság, termés-/termésbiztonság, valamint a hatékonyság. Adatok termelésére és azok hasznosítására van szükségünk. Beavatkozási pontok a technológia fejlesztése (precíziós mezőgazdaság), a hatékonyság növelése (fejlett üzemirányítás), piaci pozíciók erősítése, ágazati szintű összekapcsolódás, együttműködés. A vállalatirányítási rendszereket felhasználva az adatok összerendezése, majd azokból információk kinyerése a cél. Az innováció mellett az adaptáció is fontos lépés lenne.
Az IKR Agrár Kft. részéről Dr. Pecze Zsuzsanna elmondta, hogy fontos a saját területek, táblák ismerete, a kezelési egység/menedzsmentzóna meghatározása. Cél a hatékonyság növelése, a tervezhető termés meghatározása. A zónák kialakítása többféle módszer alkalmazásával is történhet. Gépfüggetlen hozammérésre, távérzékelési módszerekre is szükség van, egy jól kalibrált kombájn hozamtérképe sok hasznos információval szolgálhat számunkra. A hozampotenciál a zónánként tervezhető terméssel hozható összefüggésbe, amely meghatározza a jövedelmet is.
Délután az öntözés, vízkezelés témakörében több előadást is hallhattunk. A Pipelife Hungária Kft. a hatékonyság növelésének megoldására a felszín alatti csepegtető öntözés lehetőségét kínálja. A telepítése csepegtetőcsövek talajba húzásával, gerinchálózat kialakításával, valamint vízszűrők, tápoldatozó berendezések segítségével történik. A tápanyagok pótlásánál fontos a talaj és a víz kémiai elemzése, ez alapján végezhető a pótlás. A Creatiger Kft. egy magyar tulajdonú vállalkozás, amely a víz megtartására kínál megoldásokat, tározók létesítésével. Öntözésfejlesztési beruházásoknál rövid határidőn belül való kivitelezést ajánlanak szántóföldi öntözővíz-tározók létesítésére. A Bauer Hungária Kft. szintén az öntözés kérdéseire kínál válaszokat, automata öntözőberendezések segítségével. Több adat felhasználásával, szabályozható fúvókák, táblatérképek (genetikus, topográfiai, talajnedvesség) alapján tudnak hatékonyan dolgozni. A Politext Kft. talajvizsgálatra, tervezésre, mérésekre, meteorológiai adatokra alapozva ajánlja technológiáját.
Az Altoterra Kft. a növénytáplálás általuk biztosított lehetőségeit mutatta be, hangsúlyt fektetve olyan elemekre is, mint pl. a titán, amelyek pótlása, növények életében játszott szerepe eddig még nem került látóképbe. A Fertilis Kft. többek között a hosszabb ideig felvehető formában jelen lévő nitrogén műtrágyáját mutatta be, amely az ureáz aktivitásával szabályozza a nitrogén elillanását.
Dr. Nyéki Anikó előadásában a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Smart Farm rendszeréről beszélt. Ezen belül az IoT rendszerfejlesztéséről hallhatunk. Több, mint 30 állomással, több szenzortípussal rendelkeznek, az 5G állomás kiépítése pár éve történt meg. Szántóföldi monitoring laborokkal dolgoznak, ahol talajszenzorok segítségével az emissziós gázok detektálására is lehetőség nyílik (2-3 millió adat kinyerése egy kukorica tenyészidőszak alatt). Ezen kívül saját szerverek és adatgyűjtő rendszer kialakítása van folyamatban, saját fejlesztésű „dashboard”-on dolgoznak. Cél egy komplex, adatgyűjtő – monitoring – beavatkozó rendszer fejlesztése. Unisense néven saját, önálló meteorológiai állomással rendelkeznek, mobil applikációjuk segítségével pedig real time adatok is hozzáférhetőek.
A permetező drónok aktuális helyzetéről Jordán Lászlótól kaphattunk átfogó képet. 2018-ra nyúlik vissza a permetező drónok tömeges elterjedése, 2018-22 között a jogszabályi háttér megfogalmazása történt meg, 2023-ban Borhi András személyében bejegyezték az első növényvédelmi drónpilótát, 2024-ben pedig elkészült a növényvédőszer engedélyezési útmutató. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy (legálisan) termésnövelő anyagok, biostimulátorok és lombtrágyák (illetve CE jelölésű uniós termésnövelő anyag) kijuttatására van lehetőségünk. A növényvédőszerrel történő drónos permetezést nagyban hátráltatja a nagymértékű adathiány. Ugyan „feketén” több évnyi, több 10 (100) ezer hektárnyi területről van adatunk a drónos permetezést illetően, azonban ezek csak tapasztalati adatok. Az elsodródás kockázatának megszüntetése mindenképpen elengedhetetlen feltétel – ami végső soron mindig az emberi mulasztásra vezethető vissza – egy teljesen új kijuttatástechnika kialakítása kell, hogy megtörténjen. Egyelőre azonban nincs egységes EU-s kijuttatási engedélyezési eljárásrend. Vannak azonban képzett növényvédelmi drónpilótáink, jogszabályi keretrendszer, illetve szakpolitikai támogatás, ezért várhatóan 3 év múlva jöhetnek az első engedélyokirat kiterjesztések drónos felhasználásra.
A PlantaDrone Kft. ügyvezetőja, Gyovai Szabolcs elmondta, hogy drónokkal 2021-ig a foltkezelés lehetősége még nem volt kivitelezhető, a kijuttatási útvonal erre nem volt alkalmas. Pocok kártétel detektálására, majd az állomány gyérítésére azonban jól használhatóak a drónok, így a szükséges készítmény mennyisége is jobban meghatározható. A kémiai védekezés kérdéskörén túl pedig biológiai növényvédelemre (pl. fürkészdarazsak kijuttatása), üvegházaknál festés, árnyékolás megoldására is használnak drónokat, vagy éppen hőkamerás felvételezésre, egyéb monitoring szolgáltatásokra is alkalmasak ezek az eszközök.
A tartalmas nap végét közös hazautazás zárta, ahol bőven volt alkalmunk megvitatni a hallottakat. Köszönjük Borhi András kollégánknak a házigazda szerepét, reméljük jövőre ismét lehetőségünk lesz csatlakozni az eseményhez!
Károlyi Beatrix és Kovács Júlia
