A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas Vármegyei Igazgatósága, valamint a Vas Vármegyei Kormányhivatal 2025-ös évindító konferencia-sorozata hagyományosan Vasszécsenyben került megrendezésre, február 13-14-én. A továbbiakban Kovács Júlia összefoglalóját olvashatják.
A két napos tanácskozást Molnár Zsuzsanna osztályvezető – Vas Vármegyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály – nyitotta meg. Hallhattunk többek között a parlagfű problémakörében történt változásról, vagyis hogy parlagfűvel érintett területről földhasználati nyilatkozat nem fogadható el, a bejegyzett földhasználót terheli a felelősség. Szó volt továbbá a 36/2006 FVM rendelet „16. § (9) * E rendelet szerint forgalomba hozott termésnövelő anyag méhek által látogatott területen csak akkor alkalmazható, ha az engedélyokirat erre kifejezetten lehetőséget ad.” Ennek értelmében virágzó kultúrában, illetve virágos szegélyek meglétekor sem lehet használni. Az elektronikus gazdálkodási naplóban pedig az elvégzett tápanyag utánpótlás tényét 2 héten belül fel kell tölteni. Említésre került, hogy jelenleg 1 készítmény rendelkezik engedéllyel drónnal való kijuttatásra (Mospilan 20 SG rovarölő), illetve várhatóan 2025 tavaszán kerül majd sor még egy szer engedélyezésére. A szükséghelyzeti engedélyeken a növényorvos aláírása és bélyegzője kell, hogy szerepeljen, valamint a legoptimálisabb eset, ha maga a növényorvos nyújtja be a kérvényt a felhasználásra, de mindenképpen fontos, hogy történjen vele egyeztetés. A gazdálkodási naplóba is fel kell tölteni ezeket a kezeléseket.
Natura2000 területeken alkalmazható biológiai módszerek, biológiai ágensek felszaporításához kapcsolódó technikai háttér témakörében Dr. Tuba Katalin – egyetemi docens, Soproni Egyetem, Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézet-, adott egy kis betekintést. Az ezekre a területekre vonatkozó előírások tulajdonképpen a támogatásokba beépítésre kerültek. Az ügymenet szerint, ha valaki egy ilyen területen szeretne növényvédőszeres kezelést végrehajtani, akkor első körben a természetvédelmi hatóságnak kell bejelenteni, akik továbbítják a kérést az illetékes nemzeti park felé. Előfordulhat az is, hogy a bejelentést közvetlenül a nemzeti park felé teszik meg. Sok a helyi sajátosság, ugyanis a nemzeti parkok is eltérő álláspontot képviselnek egy-egy készítmény használatával szemben. Van, ahol engedélyezik, van ahol pedig nem, egy adott szer használatát. Problémás lehet például a vasúti sínek gyomirtása, a szúnyogirtás, valamint a rágcsálóirtás ezeken a területeken. Irányelv, hogy a légi kijuttatásra nincs lehetőség, mivel túl nagy területeket fednek le. Felületkezelés sem végezhető, inkább csak foltszerű. Kenés helyett injektálás, és általában a honos fajok ellen nincs lehetőség védekezésre. Az általános áttekintés után az invazív fajok ellen való védekezésről esett szó. A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima ) egy fagyérzékeny faj, és az árnyékolást sem tűri. Biológiai védekezés ellene a Verticilium nonalfalfae (v. dahliae) gombajafokkal lehetséges, melyek edénynyaláb betegséget okoznak. A felhasználással körültekintően kell eljárni, ugyanis a gomba polifág, így más fajokra is veszélyt jelenthet. Ausztriában egy ilyen gombatartalmú készítményt már engedélyeztek. Saját letenyésztett gomba is felhasználható, illetve a fuzárium is segít abban, hogy a kipusztulás aránya megnövekedjen. Gyorsan elvégezhető a művelet, ugyanis a fa törzsébe, a kéreg alá kell injektálni a micéliumok, konídiumok vizes oldatát. Ezután a művelet után 3 évig nem ajánlott kivágni a fát, mert a gyökérsarjakról újra ki tud hajtani, amennyiben nem hagytunk elég időt a gombának a hatás kifejtésére. A kései meggy (Prunus serotina) szintén invazív fafaj hazánkban. Csemetebankokat hoz létre, akár 10 évig is képes csemeteként élni, ha fény éri, akkor gyorsan ki tud hajtani, tőből is képes kisarjadni, egyébként szép faanyaggal rendelkezik. Az ellene való védekezés több módon is történhet. A bolygatott területeket, vadászok csapáját, dögkutak környékét kedvelik. Árnyékban alig terem, kisebb magoncok kézzel kihúzhatók, többször visszavágva a fehér korhasztógombák is pusztítják. Ezeket a gombákat fagyasztva, -190 oC-on is lehet tárolni, melynek előnye, hogy nagy mennyiségű anyagot lehet elraktározni és a rasszok ezáltal megőrizhetők. A japán keserűfű ( Fallopia) is agresszív terjedésben van, ellene árnyék biztosításával, injektálással is lehet védekezni, azonban mivel a szára üreges szerkezetű, így az injektálást is precízen kell végezni. Levélbetegsége és szívogató rovarkártevője is van, azonban jelentős mértékű kárt, kipusztulást egyik sem okoz. Megjelent egy ROOTWAVE PROTECHNOLOGY nevű új eljárás, melynek során áramot vezetnek a növénybe és a benne található víz felforr, elpárolog. Jó hatékonyságú, viszont speciális védőfelszerelést igényel a kezelést végző részére, illetve probléma az is, hogy ezek a növények főleg vizes élőhelyek mentén találhatóak meg. Az akác (Robinia) hazánk megosztó invazív fafaja. Ellene hormon tartalmú készítményekkel, sárga gévagombával, fuzáriummal, vagy a hormonok és a gombák egyidejű alkalmazásával lehet védekezni. Az aranyvessző (Solidago) irtása kaszálással lehetséges, ugyanis a kaszálék fennhagyása a tövek befülledését okozza és akár 2 kaszálással is eltűnhet a területről. A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) karógyökerű, évelő gyomnövény, ellene kenéses technikával lehetne jól védekezni virágzás, fővirágzás előtt, azonban az emberi egészségre nagyon káros hatással van, így még a megközelítése is nagyon veszélyes. A gyalogakác (Amorpha fruticosa) kártevői tudnak lenni különböző gombák, valamint hormon hatású készítmények. A selyemkóró (Asclepias syriaca ) esetében pedig kenéses módszerrel a glifozát és mezotrion hatóanyag használható. A gombák egy adott fafajra gyakorolt hatása petricsészés vizsgálattal megállapítható. A módszer során az adott gombafajjal oltott táptalajra helyezünk egy kis darabot a fából, és a korhasztás mértéke alapján eldönthető, hogy gyakorol-e rá hatást.
A tanácskozás első napját a „Rovarkártevőkkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok és jövőbeli kihívások Vas vármegyében” című előadás zárta, melyet Farkas István – növényvédelmi szakügyintéző, növényvédelmi zoológus, Vas Vármegyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály- tartott. Az őszi káposztarepce vetésterületének alakulását az időjárás, az inputanyagok, és a nagymértékű rovarnyomás is mind befolyásolták az elmúlt években, ugyanis fokozatos csökkenést mutatott. Őszi kártevők esetében Farkas István megfigyelései szerint a repcegyökér-ormányos (Ceutorhynchus pleurostigma) csak elvétve fordult elő. Az őszi időszakban repcebolhák ellen többször is védekezni kellett, 3 hullámban telepedtek be, 10-15 nap különbséggel. A repce vetésekbe betelepülő bolhák 70-80%-a repcebolha ( Psylloides spp.) volt, a többi egyéb földibolha. A régebben használt csávázószerek hiánya is megnehezíti a védekezést. A piretroid típusú hatóanyagok ellen 2024 novemberében már megfigyelhető volt rezisztencia, azonban hazánkban még egyelőre nem fordultak elő ilyen egyedek. A kísérleti parcellákon az engedélyezett dózis hatékony volt, további betelepedéseket nem észleltek. A zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae ) a piretroidokkal szemben Európában már rezisztenssé vált. A repce 2 leveles korában telepednek be a levéltetvek, nagy állományokban vannak jelen. A zöldítések, árvakelések is felszaporítják őket. 2024-ben egy erdősáv melletti területen repce-aknázólégy (Phytomyza rufipes) lárva károsítása is megfigyelhető volt foltokban. A csupaszcsigák (Gastropoda) sem kímélték a repcét, sok helyen már a kis kelő növényt is elpusztították a talajban. A felszínen, vagy kicsit lejjebb ásva megtalálhatóak voltak a csigák járatai. A napraforgó esetében a drótférgek mellett a csigák is károsítottak, 6-8 cm mélyen a talajban a csírázó növény tenyészőcsúcsát leharapták. Fontos tehát, hogy a talajban is kell ásni, ott is kell keresni a kártevőket, és a jelenlétükre utaló nyomokat. A csigák a kukoricacsövekre is felmásznak, a 8-12 leveles repcét is el tudják pusztítani. A saját kísérletek alapján a metaldehid hatóanyagtartalmú csigaölőszerek erős nyálkaképződést, gyors hatást tapasztalt, illetve a csigák láthatóak maradnak. Kontakt és gyomorméregként is hat, azonban hűvös, csapadékos időjárás esetén a szubletális dózist kiheverhetik. A vas foszfát hatóanyagnál nincsen nyálkaképződés, a csigák elbújnak, lassabb a pusztulás, gyomorméregként hat, azonban ez időjárástól függetlenül fejti ki a hatását. A kis káposztalégy (Delia radicum) nyűvei a repcében gyökér rendellenességeket okoznak, a növények kicsik lesznek, vörösödnek. Tapasztalható volt, hogy minél előbb elvetésre került a repce, annál nagyobb fertőzöttség alakult ki. Az imágó akár 2-5 km-t is képes repülni. A rovarölőszeres csávázásnak csak részleges hatása van a káposztalégyre, ezért állománykezelés is szükséges lehet. Mint eredendően tavaszi kártevő, a repceszár-ormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) már az őszi időszakban is megjelenik, érési táplálkozást folytat, párosodik. Az elmúlt években október közepétől lehetett fogni felnőtt egyedeket, október- novemberben pedig az alsó, legfejlettebb levélnyelekbe raktak petéket. 2024. február 5-től tömeges fogások voltak, repce- szárormányosok, majd pedig nagy repceormányosok (Ceutorhynchus napi). Ezek az egyedek már ősszel betelepültek a táblákra. A fénybogaraknál (Meligethes aeneus) mint már ismert a piretroid rezisztencia tovább nehezíti az ellenük való védekezést, Németországban és Ausztriában az 5 db fénybogár/fővirágzat helyett a 10 db fénybogár/fővirágzat küszöbértéket irányozták elő, hogy minél kevesebb beavatkozásra kerüljön sor. Etofenprox és tau-fluvalinát hatóanyagokat használnak fénybogár ellen. Németországban a repceszár-és becőormányosoknál a piretroidokkal szemben már kialakult a rezisztencia. Az elkövetkező időszakban várható, hogy a fénybogarak a szár kártevőivel együtt jöhetnek majd be a repcetáblába. Az acetamiprid hatóanyag egy későbbi időpontban alkalmazható, a Sivanto Energy készítmény számára az 5-8 oC –os hőmérsékleti érték alacsony, de magasabb hőmérsékleten jól működik. A BAYER részéről speciális sárgatálak már hamarosan elérhetőek, és az ősz folyamán használhatóak is. A fogások kiértékelésében is segítségünkre lehet.
A búza esetében a törpülésvírusok várhatóan előtérbe kerülnek, ugyanis a változó, melegedő klíma miatt a vírusvektorok egyre nagyobb számban fordulnak elő. A levéltetvek (Aphidoidea) az árpa sárgaság (Barley Yellow Dwarf Virus), míg a kabócák (Auchenorrhyncha) a búza sárga törpülésvírusát (Wheat Dwarf Virus) hordozzák. A csigák kártétele a sokáig elhúzódó melegebb őszök miatt fokozódhat. A vetésfehérítő (Oulema) kárképénél, mint ismert, az imágó átrágja a növényi szövetet, míg a lárva csak az epidermiszt hámozgatja. A védekezési küszöbérték kifejlett egyed esetében 5-8 db/ m2, a lárva pedig a felső levelek 20%-án való megjelenésekor. Németországban a védekezési küszöbérték általában 1 tojás vagy lárva / 2 zászlóslevél. Amennyiben sok lárva található egy területen, akkor egy esetleges nagyobb mennyiségű csapadék a lárvákat leverheti a talajra. Az ellenük való védekezés az L1- L2 lárvastádiumban piretroidokkal lehetséges, L3-L4 esetében már nedvesítőszer hozzáadása javasolt. Több különböző fejlettségű vetésfehérítő esetén piretroid és acetamiprid hatóanyagok kombinációja 80-90%-os hatékonyságot eredményezhet. A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) Magyarországon is áttelel, 2-3 nemzedéke is előfordul. Májustól novemberig folyamatosan lehet számolni a jelenlétükkel, és a búza mellett a napraforgónak is kártevője.
A szójában az ázsiai márványpoloska (Halyomorpha halys) és a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) a magok szívogatásával jelentős kártételt képesek okozni. Főként vetőmagtermesztés során jelenthet gondot a poloskák által károsított mag. A takácsatkák (Tetranychus urticae) az aszályosabb években okoznak jelentősebb problémát, míg a fésűslábú viráglégy (Delia platura) pedig az utóbbi években több alkalommal is károsította a kelőfélben lévő szójanövényeket, ezáltal jelentős tőszámveszteséget és terméskiesést okozva.
