2025. évi 18. felhívás
Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
► Az előző felhívásban a gamma bagolylepke inváziójáról írtam és bemásoltam dr. Hertelendy Péter növényorvos kollégám cikkét. Havasréti Béla levélben válaszolt a felhívásra és megengedte, hogy elküldjem Önöknek is a lepkével kapcsolatos gondolatait. Mellékelem. Mindketten kiváló szakemberek, már többször fordultam hozzájuk a kérdéseimmel. Vándorlepke, de itt is áttelel, részben ezért sem látjuk tisztán a nemzedékeit, a biológiáját, a fejlődését és épp ezért a várható kártételét illetően is megoszlanak a vélemények. Béla felmérései alapján 2-3 nemzedéke is lehet egy évben, így egész nyáron találkozhatunk vele. Ha Péter gondolatai igazolódnak, akkor semmilyen gondot sem okoz. Kb. most kelhetnek ki a hernyóik a kertekben. Mindenképpen érdemes fokozottan figyelni az araszolva mozgó hernyóira (6 másodperces videó). Az adott növényre engedélyezett rovarölő szerek közül választhatnak lásd pl. a 11. felhívást. Az érésben lévő zöldségfélénél már az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre (é.v.i.) is figyelni kell.
► A gyapottok bagolylepkére bezzeg biztosan „számíthatunk” (15. felhívás). A kertjeinknek, de pl. a kukoricának is a legádázabb kártevője lett. Jó kis összehasonlító táblázatot találtam a két bagolylepkéről.
► Poloskák a zöldségféléken, a málnán, a ribiszkén és pl. az eperfán is. Az imágók párzanak és a lárvákkal együtt károsítanak. Talán nem túlzás, hogy a zöldségágyások legjelentősebb kártevői lettek. A kémiai alapú rovarölő szerek közül a NÉBIH keresője néhány növény esetében a lambda cihalotrin (pl. Karate Zeon, Kaiso Garden), az acetamiprid (pl. Mospilan 20 SG) hatóanyagúakat kínálja fel bizonyos növényekre. Az egyszerű anyagok között nem találtam ajánlást. Raszik Viktória könyvében a varádiccsal való permetezést javasolja illatfedés céljából a bogyómászó poloska ellen.
Érdemes megnézni a Combi-protec engedélyokiratát. Valamilyen okból csak őszibarackban, nektarinban, mogyoróban és almában engedélyezett az ázsiai márványospoloska csalogatására. A technológia hasonlít a diólégynél megismerthez. Gyűjti az ázsiai márványospoloskákat a HalyCatch Ázsiai márványospoloska csapda. Az elmúlt években jelent meg a Faecet Bio GEKKA L biostimulátor és poloska-riasztó. Felhasználásáról pl. ezt a leírást találtam és sok videót is készítettek a Faecetről. Örülnék a visszajelzéseiknek mindhárom készítménnyel és a Neemazal-T/S poloskairtó hatásával kapcsolatban is. Se szeri-se száma az otthoni próbálkozásoknak. Ujhelyy Kálmán módszere biztosan működik, megtalálják a kertbarat_2024_20. pdf felhívásban.
► Úgy látom, hogy az üzletekben már csak fólia alatt termesztett paradicsomot és paprikát vehetünk. A szabadban a károsítókkal, a
szélsőséges időjárással és a napégéssel is küzdenek a kollégák. Egyre inkább a fóliasátor vagy az üvegház lesz a megoldás, lassan a
gyümölcstermesztőknek is!
A cukorfokot növelő napsugarak perzselhetnek is. A tünetek felismerése sem egyszerű, mert hasonlítanak a hiánybetegségeknél jelentkező elváltozásokra. Amennyiben a napos oldalon látjuk, a durva körvonalú, a levélerek mintázatával nem összefüggő foltokat, akkor biztos, hogy a napperzselésről van szó. Keddi fotó egy napégette mogyorólevélről.
Meg lehet előzni vagy legalább csökkenteni lehet a Nap káros hatását, a napégés kialakulását.
– A nagy gyökérzettel és nagyobb lombfelülettel rendelkező fajták több vizet tudnak felvenni és többet tudnak párologtatni, hűteni. Ehhez persze öntözni kell, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban.
– A szőlő zöldmunkáinál vagy a zöldségfélék levelezésénél hagyjunk takaró leveleket a termés felett.
– Az árnyékolással (Raschel háló, festett fólia, fátyolfólia) és az ellenálló növényi bőrszövet kialakításával (kerüljük a túlzásba vitt nitrogéntrágyázást) is sokat tehetünk a növényeinkért.
– Aki nem tud ágyást váltani az árnyékosabb kertrészébe, az a kertbarát megelőzésképpen „napolajokat” is használhat, ilyen pl. a szilícium tartalmú Prosilicon lombtrágya. A Biosol-káliszappanról vagy az olajtartamúakról (pl. a Vektafid A, a Vegarep EC vagy a Melius) is jókat hallottam. Ezeknek „nincs várakozási idejük” (nk jelűek), rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak. A többi gyümölcsnél is használhatóak.
– A szilícium, a kalcium és a kálium is erősíti a növényi bőrszövetet, ezeket keressék a lombtrágyák címkéjén.
– Sok biostimuláló készítmény algát, illóolajat, humuszt, aminosavat tartalmaz, kifejezetten a hőstressz kivédésére reklámozzák ezeket. Nem növényvédő szerek.
– Párás, borult napok után, vagy a sövények visszametszését, a fürtök kibontását követően érzékenyebbek a növények. Erről is dr. Terbe István professzor úr, a még mindig időszerű cikkében.
Budapest, 2025. július 02.
Jó egészséget Önöknek és a növényeiknek is: Zsigó György, NMNK
