A januári kamarai bál helyszínét, a vasszécsenyi Új-Ebergényi Kastélyszállót február 5-én és 6-án – ahogy azt a korábbi években már megszokhattuk –igazi szakmai tartalommal töltötték meg előadóink. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Vármegyei Területi Szervezete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas Vármegyei Igazgatósága, valamint a Vas Vármegyei Kormányhivatal közös szervezésében ismételten sok érdekes előadást hallhattunk a két napos konferencia keretein belül.

 

A megnyitót a Növényvédelmi Igazgatóság részéről Szűcs Csaba tartotta. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a frissített AÖP és AKG listák már megjelentek és ezeket tudják az érintettek használni. Az AÖP 3-as lista kiegészült a zöld komposztok felhasználási lehetőségével.

Az „Omnibusz” javaslattervezet magában foglalja a hatóanyag-jóváhagyások, készítmény-engedélyezések felgyorsítását, a biokontroll termékek definícióját, és ebben az esetben is az engedélyezési eljárások gyorsítását. Az egyszerű anyagok használatának Európai Uniós szintű harmonizálása is a javaslatterv részét képezi. A NÉBIH honlapján megtalálható ez a lista, amely 28 egyszerű anyagot tartalmaz. A „légi permetezés” meghatározás pedig kiegészülne a pilóta nélküli légi járművekével.

Amennyiben egy készítmény drónnal kijuttatható, úgy a jogszabályban foglaltak szerint lehet csak használni. A 2024-es évben az elsodródási vizsgálatok belekerültek a drónos útmutatóba, azonban 2025-ben kikerültek. Ezt a Növény- és Talajvédelmi Osztály munkatársai és a NÉBIH-es kollégák együtt végzik. Az előadás során elmondta, hogy 275 regisztrált drónpilóta van Magyarországon és megjelent a DJI T100-as drón modellje is.

Az elsodródásvizsgálatok esetében az elsodródás és a kockázatértékelés alapján az alábbi 5 tényezőt veszik figyelembe: a szélsebesség, a szélirány, az elsodródásgátló készítmény milyen hatással van az elsodródásra, valamint a repülési magasság alacsony/magas növésű kultúrában, illetve a fúvókatípus esetében (mechanikus és hidraulikus működésű). A hatékonyság megállapítása is megtörténik a drónos kijuttatás során, figyelmet fordítva a kijuttatás egyenletességére, a borításra és a cseppsűrűségre. Ebben a felmérésben 5 vármegye vesz részt: Vas, Zala, Fejér, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Berreg. Ennek során a mechanikus cseppképzésű fúvókákat találták jobbnak, a szélsebesség tekintetében pedig a 2 m/s értékűt a 4 m/s-mal szemben.

A Flavescence Dorée, a szőlő aranyszínű sárgaság vírusával kapcsolatban is elénk vetített egy aktuális helyzetképet. Láthattuk, hogy 22 borvidékből már 21 érintett ezzel a problémával, 19 vármegyében 18-ban igazoltan jelen van. A legsúlyosabb helyzet Zala vármegyében van, itt a területek 90%-a érintett; emellett a Balaton északi és déli részein is komoly fertőzöttséggel állunk szemben.

Egy átfogó védekezési program keretében drónos felderítés indult meg a 2025. évben, október 9-én, amikor 7296 hektár szőlő terület került lerepülésre, és 810 283 db fénykép készült. A mesterséges intelligenciát is segítségül hívják a felderítés során, ugyanis a Flavescence Dorée tünetfotókkal tanítják.

A felderítéseket országosan 200-nál is több szemlecsoport végezte. A NÉBIH jelölőfestékek beszerzésben, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a csoportok megszervezésében, valamint a Vármegyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelőinek közreműködésében és irányításában nyújtott segítsége hozzájárult a védekezéshez.

A japán cserebogár – Popillia japonica-mint zárlati károsító került terítékre, ugyanis az Északkelet- Ázsiából származó kártevő Európában először 2014-ben jelent meg Észak-Olaszországban, de jelenlétét már Szlovéniában és Horvátországban is igazolták. Szántóföldi (pl kukorica, szójabab) és kertészeti (pl csonthéjasok, dísznövények) kultúrákban egyaránt károsít. A lárva és az imágó is képes kárt okozni. A csoportosan táplálkozó kifejlett egyedek tarrágást is képesek végezni; elpusztítják a leveleket, a virágokat és a gyümölcsöket. Világutazó hírében áll, szeret az autópályák pihenőjében, személyi poggyászokban, csomagolóanyagokban is elbújni, sőt a repülőgépeken is előfordul potyautasként. 2023-ban Ciprusban, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban, Romániában és Törökországban is felbukkant.

 

A növényvédelem vármegyei aktualitásairól Moór Adriántól a Vas Vármegyei Kormányhivatal megbízott főosztályvezetőjétől hallhattunk. A szója vetőmagszaporítás témakörével indította előadását, melynek során beszélt a Tobacco ringspot vírusról (TRSV- vizsgálatköteles, nem zárlati károsító). Bejelentésköteles a szója vetőmagszaporítás növényegészségügyi vizsgálata az illetékes Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztály, valamint a Vetőmag- és szaporítóanyag Felügyeleti Osztály részére április 30-ig. A fémzárolásnak feltétele, hogy a szemlék megtörténjenek, amikre két alkalommal- virágzáskor és éréskor- kerül sor.

A termények raktározása is növényegészségügyi regisztrációhoz kötött tevékenység, amit minden év április 30-ig kell megtenni. A 43/2010 (IV.23.) FVM rendelet szabályozza, és a raktározott termény, terményraktár, takarmánykeverő, vagy malom ezen adatait kell közölni: tulajdonos/bérlő/üzemeltető, település, raktár neve és címe, tárolási kapacitás, termény megnevezése. A tárolás megkezdése előtt, üres állapotban a raktárteret fertőtleníteni kell, valamint a teljes tárolási időszak során a kártevőktől mentesíteni szükséges. Raktári kártevővel való fertőzöttség esetén az adott anyag ki nem szállítható (kivéve fertőtlenítés céljára) és forgalomba sem hozható.

A Flavescence Dorée miatt 33 település érintett eddig Vas vármegyében. 191 db mintavétel történt, és ebből 67 db lett pozitív. 6 szemlecsoport végezte a munkát, 596 db ültetvény volt érintett és 6287 db tőkét kellett megsemmisíteni, továbbá a kamarai tagokat is várják a szemlecsoportokba.

Moór Adrián szót ejtett a szükséghelyzeti engedélyekről is. A kitöltendő adatlap elérhető a NÉBIH  honlapján. Felhívta a figyelmet az adatlap hiánytalan kitöltésére. Szükséges a növényorvos, növényvédelmi szakmérnök aláírása, bélyegzője; kell a készítmények pontos neve, nem elég csak a hatóanyag, továbbá pontos dózis, lémennyiség megadása, és több tábla esetén egy bejelentő űrlap. Az egyes területeket mellékletként csatolva külön fel kell sorolni. Cégek esetében a beküldés kizárólag ePapíron, míg magánszemély esetében ePapíron és személyesen is történhet. Az ePapír címzés pedig a következő:

  • Témacsoport: Kormányhivatali ügyek
  • Ügytípus: Növény-és Talajvédelmi feladatok
  • Címzett: Vas Vármegyei Kormányhivatal.

Fontos, hogy az ügyintézési határidő 8 nap, ezért a bejelentéseket időben meg kell tenni.

A hatósági eljárások során elsősorban a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználót keresik fel, ennek hiányában második lépésként az ingatlan- nyilvántartásban bejegyzett haszonélvezeti jog jogosultjához fordulnak. Amennyiben itt sem járnak sikerrel, úgy harmadik esetben a tulajdonost fogják felkeresni.

A drónnal történő kijuttatás esetében a termésnövelő anyagoknál is szükséges bejelentést tenni a kijuttatást megelőző munkanap 9 óráig az illetékes Vármegyei Kormányhivatalhoz.

A talajvédelem témakörében a trágya kijuttatása november 30-tól február 15-ig tilos (kivéve az őszi kalászosok esetében, itt ugyanis november 30- január 31 a tilalmi időszak). Ideiglenes trágyakazal pedig nem létesíthető és tartható fenn november 30 és február 15 között, amennyiben az elszivárgás elleni védelmet nem tudjuk biztosítani. Ideiglenes trágyakazalban maximum 2 hónapig tárolható a szervestrágya.

 

A Vas Vármegyei Növény-és Talajvédelmi Osztály növényvédelmi szakügyintézője, Farkas István a klimatikus tényezők hatásait ismertette a kártevők és a kórokozók áttelelésének kapcsán.

A tartós hideg elpusztíthatná a kártevőket, de az utóbbi időben tapasztalt enyhe telek növelik a túlélési esélyeket. A hőingadozások azonban a javunkra válhatnak a károsító szervezetekkel szemben, ugyanis a gyakoribb fagy-olvadási ciklusok következtében megnő az elhullás, kimerülnek az energiatartalékok.

A csapadékos tél során a gombás és bakteriális fertőzések jobban tudnak terjedni a kártevők között, azonban a talajlakó fajok némelyikének még kedvező is lehet. A tojás- és lárvaalakban telelő fajoknál a száraz telek kiszáradást okozhatnak. A hótakaró hőszigetelő hatással bírhat a növényi maradványokon vagy a talajban telelő kártevőket még akár védheti is. Amennyiben nincsen hó, úgy a fagyos idő következtében a talajfelszín közelében levő fajok elpusztulnak. A szél csökkentheti a hóborítottságot és ezzel párhuzamosan az áttelelési esélyt.

Hideg időjárás esetén a talaj mélyebb rétegeibe vándorolnak a pajorok, drótférgek. Lehullott levelek, fakéreg búvóhelyül szolgálhat például a repceszár-ormányosok vagy a poloskák számára is. Utóbbi nagyon szereti az emberi környezetet, a házfalakba, pincékbe is képesek behúzódni menedék reményében.

Vannak olyan rovarok, amelyek saját maguk számára olyan kémiai anyagokat termelnek, amik fagyállóként funkcionálnak. Kriprotektánsoknak hívjuk az olyan rovarokat, melyek kvázi természetes fagyállóként működő vegyületeket (pl glicerin) halmoznak fel a szervezetükben. Erre képes például a kukoricamoly is. Vannak azonban, akik speciális fagyálló fehérjéket termelnek, amik gátolják a jégkristályok növekedését. A burgonyabogár rendelkezik ilyen képességgel.

A szőlő aranyszínű sárgasága képes túlélni a téli hideget, sőt még az extrém fagyokat is. Észak-Amerikából származik vírusvektorával, a kabócával együtt. A kabóca petéi a kétévesnél idősebb fás részek kérge alatt telelnek át, valamint a nyugalmi állapot is hozzájárul ahhoz, hogy átvészeljék a telet. A származásából adódóan igényli a hideghatást, sőt az egységes lárvakelést a téli tartós fagy még elő is segíti.

A szkleróciumok a talajban a fagyok ellenére is életképesek maradnak. A szklerócium külső héja védelmet biztosít, a belső részben sok a tartalék tápanyag, enzimgátló anyagokat és gombaellenes vegyületeket képeznek a talajban, így sem a gombák, sem a baktériumok nem képesek megemészteni őket. Az extrém hideg elviselését nagyban elősegíti a mélynyugalmi állapot, amikor az anyagcsere szinte teljesen leáll.

Az almafa lisztharmat a rügypikkelyek alatt telel át. -12oC alatt a fertőzött rügyekben a micélium elkezd károsodni, azonban -20oC alatt a fertőzött rügyek nagy része elfagy, mivel az egészségesebb rügyeknél fagyérzékenyebbek. Ekkor nemcsak a beteg generatív rész, de vele együtt a kórokozó is elpusztul.

A gabona- levéltetvek ivaros úton lerakott petéi jó fagyállósággal bírnak. -25 oC és -30 oC közötti hőmérsékleten sem pusztulnak el a fásszárú gazdanövényeken. -5 oC és -12 oC közötti értéken az imágók és szűznemzéssel létrejött lárvák nagy számban pusztulnak.

Farkas István összefoglalva elmondta, hogy a kártevők, kórokozók áttelelését a klimatikus elemek összessége határozza meg. A 2-3 hétig tartó -10-15oC esetében számíthatunk a kártevők, kórokozók áttelelő formáinak pusztulására. Az enyhébb telek, amelyek a klímaváltozás hozadékai, nagyban hozzájárulnak a kórokozók és a kártevők fennmaradásához és felszaporodásához.

 

A NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága részéről Dr. Gulyás Zoltán növényvédelmi mérnökszakértő előadását hallhattuk a növényvédő gépek időszakos műszaki felülvizsgálatáról és a jogszerű drónos mezőgazdasági repülés témájáról.

Dr. Gulyás Zoltán kiemelte a felülvizsgálatra kerülő gépek leggyakoribb hibáit, amik elő szoktak fordulni egy-egy alkalom során:

  • Csepegés, szivárgás, néha komolyabb folyás
  • A kardántengely védőburkolat hiánya/sérülése
  • A légüst membrán sérült és emiatt a légüst nyomása sem megfelelő
  • Membránszakadás
  • Permetlétartály szintezője olvashatatlan
  • Nanométer hibái
  • Megtört tömlők
  • Kézmosóvizes tartály térfogata nem megfelelő vagy hiányzik
  • A szórófejben a fúvókák eltérő gyártásúak, típusúak, méretűek, és gyakran sajnos sérültek is
  • A szántóföldi gépeknél lóg a keret, nem állítható be vízszintesre, a szórófejek nem függőlegesen vannak a szórócsöveken, a szórófejtartók távolsága eltér a szabványos 50 cm-től, és a szórófejek nem azonos távolságra vannak a talajtól
  • A kertészeti/ ültetvény permetezők esetében a leggyakoribb hibák: a szórófejek nem zárhatók el, a ventilátor nem kikapcsolható

„Rendszeres karbantartás (szezon előtt és után, szükség esetén szezon közben, minden munkavégzés előtt ellenőrzés) + időszakos műszaki felülvizsgálat = ANYAGTAKARÉKOS, HATÉKONYABB ÉS BIZTONSÁGOSABB NÖVÉNYVÉDELEM!”

Jelenleg 270 fő található a NÉBIH által vezetett mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói nyilvántartásában és csak ilyen személy végezhet pilóta nélküli légi járművel repülést.

A permetező drónos növényvédelem jogszerű végzéséhez szükséges lépések:

  • személyi feltételek teljesítése (képzések elvégzése)
  • bejegyzés a NÉBIH nyilvántartásába
  • típusminősített permetező drón vásárlása

 

A pénteki napon Dr. Varga Zsolt fitopatológus tartott előadást az aflatoxin problémakör kórtani és rovartani hátteréről. 2024 őszének a nagy problémája volt a magas aflatoxin szint kukorica terményben. Ez 20 mikrogramm/kilogramm feletti mennyiséget jelent. Beszédes konklúzió, hogy végül az összes kifogásolt tétel eltűnt a piacról.

Maga az Aspergillus flavus egy kozmopolita, szaprotróf, opportunista gombafaj. Legyengült gazdaszervezeten előszeretettel telepszik meg (gyengültségi kórokozó), ugyanakkor pedig egy egyszerű raktárpenészgomba. Optimális hőmérsékletigénye 30 oC körül mozog, vagyis kimondottan melegigényes. Az egyre melegedő hazai nyarak (főleg a nagy alföldi kukoricatermesztő területeinken) lehetőséget biztosítanak arra, hogy manapság már a szántóföldön is megtalálható legyen a faj. A talajban, levegőben is ott van (ahogy egyébként a Fusarium is). A légtér gombafaj összetétele fontos tényező – kiemelten alföldi problémává teszi magát az aflatoxint.

Fontos megemlíteni, hogy az Aspergillus fajokon kívül számos más gombanemzetségnek is jelentős fitopatológiai szerepe van, a Fusarium genus például veszélyesebbnek is mondható az Aspergillusnál, hiszen jelenlétük mindenhol meghatározó. Jelentős ugyanakkor még a Cladosporium, Penicillium, Alternaria, Trichotecium, Rhizopus nemzetség is.

Az Aflatoxin (a mikotoxin) komoly és sokféle humán egészségügyi problémát tud okozni, ugyanakkor némileg megnyugtató, hogy a toxin szintet EU-n belül szigorúan vizsgálják.

Hazánk tipikus gabonatermesztő ország (gabona-kukorica vetésváltással). 2020/2021-ben kukorica növényi maradványokat vizsgáltak a tarlón– elsősorban szaprotróf fajok jelenlétét keresve – amelynek nyomán 17 nemzetség 21 gombafaját sikerült azonosítani. Az Aspergillus fajok 10-12 %-os gyakorisággal voltak jelen, ugyanakkor Aspergillus clavatus fertőzését mutatták ki a vetőmagon (micéliumok a mag belsejében, épp ezért nem látható), amely a raktárban is tovább terjed, raktári körülmények között is toxint termel, ez igen fontos körülmény!

A Fusarium verticillioides fajt is több alkalommal detektálták. Ez a meleg, száraz körülményeket kedveli. A Fusarium genus ott volt minden növényi maradványon is. Azt tudjuk, hogy a hazai talajok Fusariummal erősen szennyezettek.

A potenciális fertőzés és járvány kialakulását befolyásoló tényezők:

  • a kórokózó jelenléte (légtér, talajban ott van)
  • időjárási körülmények adottak
  • a megfelelő gazdanövény is ott van a területen

Ha megfelelő a körülmény, az Aspergillus már augusztusban ott van a területen. Megemlítendő, hogy a Fusarium is ott van már augusztusban (meleg, nedves környezet – F. graminearium). Ennélfogva akár vegyes fertőzés is létrejöhet.

A védekezési lehetőségeknél az biztos, hogy direkt védekezésre nincs lehetőségünk. Az integrált növényvédelem alkalmazása a követendő. Kiemelten fontos az elővetemény és az agrotechnika (forgatás nélküli talajművelés kérdésköre).A kémiai és biológiai növényvédelem elsődlegesen a rovarok elleni védelemre kell, hogy irányuljon. A kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke előrejelzése, illetve a kukoricabogár, takácsatka és levéltetű elleni védelem a sarkalatos pontjai a védekezésnek, mivel ezek mindegyike sebzést okoz, behatoló pontokat létrehozva a kórokozó számára. Természetesen fontos a vetőmagcsávázás és a talajfertőtlenítés is. Állandó kérdés, hogy a direkt fungicides állományvédelem mennyire hatékony. Erről megoszlanak a vélemények, (nem ideális pl. a növényméret, időzítés miatt) bejuttatása a növénybe nehézkes. A biotechnika és a genetika létjogosultsága is megemlítendő – eltérő fogékonyság vizsgálata, stb.

 

A szakhatóságok képviselőitől és a forgalmazó, gyártó cégek részéről is sok érdekes és információban gazdag előadást hallhattunk mindkét napon. Reményeink szerint jövőre is hasonlóan színvonalas tartalmakkal kezdhetjük meg az éves továbbképzésünket.

 

Kovács Júlia és Károlyi Beatrix

VMNK